Visszaesett a fenntartható életmód iránti érdeklődés a kontinensen, és hiába a szándék, egészségesebben sem étkezünk. 18 európai ország fogott össze, hogy kiderüljön, miért van ez így.

Az európaiak 51 százaléka szeretne egészségesebben étkezni, ám a régi szokások elhagyása nem megy könnyen, arról nem is beszélve, hogy az egészséges ételek rendre drágábbak. Ezzel párhuzamosan csökken a fenntartható életmód iránti érdeklődés: 2021-ben még a válaszadók 76 százaléka nyilatkozott úgy, törekszik a fenntartható forrásból származó élelmiszerek fogyasztására, 2025-re ez 69 százalékra esett vissza.

Ezek alapján elmondható, hogy az európaiak az élelmiszerekkel kapcsolatos döntéseik során a fenntarthatósággal szemben az egészséget és elsősorban a költséghatékonyságot helyezik előtérbe. Erre mutat rá az EIT Food riportja, amely az Európai Innovációs és Technológiai Intézet támogatásával jelent meg és 18 európai ország 19 954 fogyasztójának válaszain alapul.

Tisztában vagyunk a korlátainkkal

A felmérés szerint az európaiak kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy fenntartható étrendet követ, és a válaszok alapján nem is igazán változtatna ezen. Ez alól viszont kivételt képez a fiatalabb korosztály: ők nagyobb valószínűséggel vásárolnak bio- vagy etikus forrásból származó termékeket.

A tanulmányból kiderül, hogy az európaiak felismerik a sós, zsíros, cukros vagy feldolgozott élelmiszerek negatív egészségügyi hatásait, mégis csupán a fogyasztók egyharmada kerüli ezeket az ételeket. A lakosság jelentős része még mindig kevés gyümölcsöt, zöldséget és rostban gazdag ételt fogyaszt – ez pedig arra utal, hogy a szándék önmagában nem elegendő az étkezési szokások megváltoztatásához. 

A kutatás szerint tehát az étrendi változásokat Európában főképp anyagi okok és berögzült fogyasztási szokások korlátozzák. Ennek a megváltoztatása pedig nem csak az élelmiszeripar, hanem a politika feladata is.

Hozzáférhető és kényelmes, egészséges termékekre van szükség, amelyek előállítására akár támogatás is igénybe vehető. Emellett a fenntarthatóságot a fogyasztók számára személyes egészségügyi előnyökkel kell összekapcsolni.

A teljes riport négy tematikus fejezetben jelenik meg. Az első, az „Európa jobban akar étkezni, de miért nem történik ez meg?” – a jelenlegi étrendekre, a generációs különbségekre és az élelmiszer-választásokat alakító strukturális akadályokra összpontosít. A következő részek pedig az európai élelmiszerrendszert, a jelenlegi innovációs trendeket vizsgálják majd.