35 független vendéglátóhely és turizmushoz kapcsolódó kisvállalkozás közösen fogalmazott meg tíz pontos reformtervet a magyar vendéglátás és turizmus helyzetének javítására.

A kezdeményezés célja, hogy a szakmai párbeszédben nagyobb hangsúlyt kapjanak a mikro- és kisvállalkozások, amelyek szerint az elmúlt években a szektor fejlődése elsősorban a nagyberuházásokat és kiemelt projekteket támogatta, miközben sok kisebb, családi vállalkozás a túlélésért küzdött vagy bezárt.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy ezek a helyek nem pusztán üzleti projektek, hanem közösségteremtő, helyi értékeket megőrző vállalkozások: munkahelyeket biztosítanak, környékbeli termelőkkel dolgoznak együtt, erősítik egy-egy térség turisztikai vonzerejét, és hozzájárulnak a hazai gasztronómiai kultúra fenntartásához. Működésüket azonban számos nehézség terheli: bonyolult adminisztráció, magas adók és járulékok, kiszámíthatatlan hatósági gyakorlat, nehezen elérhető támogatások és súlyos munkaerőhiány.

A reformjavaslat első pontja szemléletváltást sürget a turizmusfejlesztésben. A kezdeményezők szerint a jövőben a helyi vállalkozások támogatására, a belföldi turizmus élénkítésére és a régiók saját arculatának erősítésére kellene koncentrálni a nagy presztízsberuházások helyett.

Kiemelt követelés az adóterhek csökkentése és egyszerűsítése. A vendéglátóipari szereplők szerint jelenleg túl sok, egymásra rakódó fizetési kötelezettség nehezíti a működést, ezért az adórendszer és a turizmusfejlesztési hozzájárulás teljes újragondolását javasolják.

A dokumentum külön foglalkozik a foglalkoztatás problémájával is. A vendéglátás speciális munkarendje – esti, hétvégi, szezonális munka – miatt rugalmasabb, a szektorhoz igazított foglalkoztatási és járulékrendszert tartanak szükségesnek, amely egyszerre védi a munkavállalókat és segíti a vállalkozások működését.

A kezdeményezők méltányosabb hatósági gyakorlatot is sürgetnek. Szerintük különbséget kellene tenni a szándékos szabályszegés és az adminisztratív hibák között, valamint országosan egységes jogértelmezésre és előzetes tájékoztatásra lenne szükség.

Fontos elem az adminisztráció csökkentése és az állami rendszerek digitalizációja. A vállalkozások szerint a jelenlegi engedélyezési és adatszolgáltatási folyamatok túl bonyolultak, az NTAK-rendszerből pedig kevés hasznos információ jut vissza a szektornak. Olyan rendszert szeretnének, amely elemzésekkel és piaci adatokkal segíti a vállalkozásokat.

A javaslat kitér a vendéglátóipari képzés reformjára is. A támogatók szerint a jelenlegi oktatás sokszor elavult, és nem készíti fel megfelelően a diákokat a modern vendéglátás kihívásaira. Korszerűbb tananyagot, valódi szakmai gyakorlatot és mentorálást sürgetnek.

Emellett külön szabályozást kérnek a kistermelői és alkalmi vidéki vendéglátási formákra, a helyi termékeket jelölő kifejezések pontosabb meghatározására, valamint régiónként eltérő gasztronómiai stratégiák kialakítására.

A reformminimum utolsó pontja egy független Turizmus- és Vendéglátásfejlesztési Alap létrehozását javasolja, amely valóban működő, helyi értéket teremtő vállalkozásokat támogatna átlátható és politikamentes módon.

A kezdeményezők között olyan, országosan ismert vendéglátóhelyek képviselői vannak, mint az Iszkor, a Villa Kabala, a Padron, a Teyföl, a Vászolyi Sajtmanufaktúra, a Pécsi Kávé vagy az Elysian.