Tíz éve két citromcserjével kezdte, ma 6500 négyzetméteren termeszti a gyümölcsöt a Szőrös és Kisjuhász Kertészet. Délszaki életérzés magyar hangulatelemekkel a lajosmizsei fóliasátrak alatt, ahol az ültetvényt tyúkok és kakasok gyomlálják makulátlanra.

A citromtermesztés nem új törekvés Magyarországon. A kommunista állampárt 1950-ben kelt határozata szerint 1957-ig meg kell honosítani a citromot hazánkban. A környezet szerepének lebecsülését, vagyis a földrajzi nihilizmust hamar felülbírálták az illetékesek. 1953 októberében a Földművelésügyi Minisztérium Kísérleti és Propaganda Igazgatóságának helyettes vezetője beismerte: „Helytelen volt a citrusfélék termesztésének nagyüzemi méretekben történő megindítása.”

Impulzusvásárlás

Tény, hogy amíg romantikus próbálkozás a télikertben termőre bírni egy citromcserjét, addig a nagyüzemi termesztés komoly kihívás. Kis léptékben foglalkozik a gyümölccsel Kisjuhász Éva és Szőrös András, talán ezért is sikeresek. Tíz éve történt meg velük, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve vettek két citrombokrot a virágpiacon. Egzotikusnak vélték, elvégre a kommersz növények között minden az, ami tájidegen. A két bokorról idővel szüretelni akartak, de semmi több. „Nagyobb odafigyeléssel fordultunk azonban feléjük, amikor a nővérem emlékeztetett rá, hogy anyu jó 15 éve százezer forintos nagyságrendet árult össze citromtermésbőla piacon” – meséli az eredetileg autószerelő végzettségű Szőrös András.

Persze ők sem ma kezdték. András felesége, Éva kertészeti főiskolát végzett, az ültetés évében már húszévnyi tapasztalata volt a földdel. A család jelenleg 5 hektáron gazdálkodik Lajosmizsén, ebből másfél hektáron fűtött fólia alatt. Sátraikban cserepes jácint, szamóca, citrom fejlődik, utóbbi, mintegy 6500 négyzetméteren, emellett hobbiszinten kaporral is foglalkoznak. Hogyan lesz hobbi a kaporból, arra is van válaszuk. A trágyával együtt bekerült egy ritka fajta az ágyásokba (selyem- kapor), amely nagymamáink kertjében termett és már a magja sem kapható, pedig illatos, zamatos fajta, tökfőzelékek és kovászos uborkák adu ásza. A növény miután kikelt, egyre csak szórta a magját, majd több és egyre több lett belőle.

A citrom karrierje is hasonlóan indult, a kíváncsiság hajtotta Éváékat, vajon mit tudnak kezdeni a cserjével. A két bokor bőséges terméssel hálálta meg a törődést, tették mindezt egy olyan időszakban, amikor a házaspár új növényekkel való próbálkozásai nem igazán hoztak átütő sikert.

A türelem citromot terem

Persze ehhez is türelem kellett, mert a citromcserje a negyedik-ötödik évben fordul termőre. Éváék a szamóca közé ültetve próbáltak szerencsét vele, majd arra lettek figyelmesek, hogy a citrom teljesen visszaszorította a szamócát. A kezdeti sikerek után 2016 telén az egész elfagyott, az ültetvényt a nulláról kellett újraindítani. A fagyon túl a citrom komolyabb ellensége a pajzstetű, de a melegedő éghajlat miatt délről is költöznek fel a kártevők. „A harcot vegyszermentesen vesszük fel ellenük. Noha bioszerekkel permetezünk, nem vagyunk biotermelők, pedig a biocitromért magasabb árat kaphatnánk, ám a pajzstetű ellen olykor komolyabb hadviselést kell folytatni, ez pedig nem fér bele a bioszemléletbe” – derül ki a birtoktúrán, ahol békésen kotkodácsoló tyúkok mellett haladva szemrevételezzük az ültetvényt.

Itt derül ki, hogy a török, viasszal kezelt citrom, mely másfél hónapig azért áll el, mert nem tud párologtatni, kilónként 5-600 forintba kerül, a szavatos- sági időért cserébe viszont nem ehető a héja. A vegyszermentes kilója 1000 forint, a vegyszermentes kezeletlené 2000- 2500, a biocitrom ára pedig 2500 fölött indul. A Szőrös és Kisjuhész Kertészet citromai egyszer kapnak vegyszeres kezelést februárban, utána nem, így nem mondható rá, hogy vegyszermentes, sem hogy bió, viszont a héja kezeletlen. Éváék a meyer fajtát termesztik, amely a mandarin, a lime és a citrom hibridje. Nem annyira savanyú, mint a hagyományos citrom, ezért például lemon curdnek tökéletes alapanyag.

„Szedd magad” tanyatúráikon 2500 forintért lehet hozzájutni az ehető héjú, szüretelt citrom kilójához. A betakarítást, amely november első hetétől január végéig tart, munkaerő híján így oldják meg (Cikkünk 2022-ben készült, így az azévi árakat ismerteti). Más fronton, de segítőik még a poszméhek, nekik a beporzó szerep jut, a kakasok, tyúkok pedig gazolnak. „Ha ők nem lennének, térdig érne a gyom” – állítja Éva.

Szelfifa

A citrom stresszmentes napokat hozott a Szőrös és Kisju- hász Kertészetbe. A citromszezont követi a jácintszezon márciusig, onnan indul és tart egészen júliusig a szamócaidény. De amikor a szamócát leszedik, ugyanaznap el is kell adni, a feszültséget itt az azonnali értékesítés okozza. A citromnál az avulás miatt nincs stresszfaktor, a hűtő alsó polcán akár másfél hónapig eláll viaszolás nélkül is.

„A tanyatúráinkra érkezők kapnak egy metszőollót. Szüretelhetnek, lőhetik a szelfiket bárhol, vagy az erre kijelölt szelfifa előtt. A társaság vegyes, érkezik a 80 éves nagymama, aki nem akar úgy meghalni, hogy ne lásson élőben citromligetet, emiatt viszont már nem fáradna el Szicíliába. Mások azért jönnek, mert itt egyenesen a termelőtől vásárolhatnak” – mondja Éva, aki hozzáteszi, citromjaik fele a nagybanin landol, áruházláncokban nem kapható, de viszik séfek, éttermek, termelői kosármogalmakba, csomagolásmentes boltokba, szatyorközösségekbe is jut belőle, méghozzá eredetigazolással, 5–10 kg-os kiszerelésben pedig a futár magán- személyeknek házhoz is viszi.

Jövő idő

A házaspár, ha nem a citrommal foglalatoskodik, szívesen kirándul a környező országokba. Új, izgalmas terményeken már nem törik a fejüket, ezt meghagyják három gyereküknek és két unokájuknak. „A gyerekeink már mondanak ilyeneket, hogy automatizálás, hatékonyság, programozás. Bízunk benne, hogy mindezeket már ők valósítják meg. Mi gondozzuk a legjobb tudásunk szerint a birtokot, én foglalkozom a növénnyel, a férjem télen éjszaka fűti a sátrakat 12-14 fokra, emellett ő a mindenes, ha kell, fűtésszerelő, kazánkovács, traktoros egy személyben. Tesszük a dolgunkat, a sikerekben nagy segítség az itteni 32 aranykoronás föld, amely meg van szelídítve egy kis bányahomokkal, került rá fakéreg, gomba, szántottuk, tárcsáztuk, maróztuk, abból született egy jó termőtalaj, amit a citrom, hála Istennek, szeret”– mondja András.

Noha a föld szerintük is fontos, azt mondják, otthoni körülmények között is termőre bírható a citromcserje. Sokan akkor adják fel, amikor lehullik a cserje összes levele. Aki így jár, legyen türelmes, a növény nem halt meg, hoz még levelet, jó esetben pedig termést is.

Mit érdemes kezdeni a citrommal?

Éváék először a tyúkok által felvert port lemossák a gyümölcsről. Eszik nyersen, héjastól, teszik almás süteményekbe, halászlébe, alkalmazzák sóként, mert bár kevesen tudják, a citrom hasonló ízesítő, mint a só. Kis mennyiségben nem lehet megérezni, mégis felerősíti az ízeket, nagyobb mennyiségben pedig pikánssá teszi az ételeket. Kagylóra, halakra szívesen csurgatják. Lekvárt a kis szeműekből főznek.

Az üst alatt fával fűtenek. Az üstbe egészben helyezett citromokat felöntik vízzel. Ha forr, hab képződik a víz tetején, megvárják,míg elfő, ezzel a héj kesernyés íze is távozik. Ezután leöntik a levét, mindezt háromszor ismétlik. Aztán András megérkezik a fúrószárral. Amivel más a maltert keveri, ő a citromokat töri. 10 kg citromhoz 3-4 kg cukrot ad, pektint tesz hozzá, amit citrommagból állít elő. Ettől jó besűrűsödik a massza és kész is a lekvár, darabos, keserű-savanyú-édes ízű. Lehet enni önmagában, de sülthöz, vadhúsokhoz is egészen kiváló.