Kis lépés az árusoknak, de hatalmas ugrás a bimbózó magyar piacgazdaságnak. Így foglalhatjuk össze Margaret Thatcher látogatását a budapesti Nagyvásárcsarnokban, ami elindította a Vásárcsarnokot, azaz a Csarit a világhírnév felé.

Bár Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió akkori első embere csak 1985-ben hirdette meg a hivatalos nyitást („glasznoszty”) a Nyugat felé, az enyhülés jelei már évekkel korábban megmutatkoztak. Osztrák–magyar koprodukcióban megnyitott Budapesten a Bécsi kávézó (1981), engedélyezték az évente egyszeri utazást Nyugatra (1982), az illetékesek tárgyalásokat kezdeményeztek a McDonald’s üzletlánccal egy esetleges magyarországi nyitásról (1983), és Budapestre érkezett Margaret Thatcher (1984). Nagy-Britannia hivatalban lévő miniszterelnöke tárgyalásai mellett szakított rá időt, hogy ellátogasson a Vámház (akkor Tolbuhin) körúti piacra, a Központi Vásárcsarnokba.

Az elsikkadt kétszázas

A korabeli beszámolók szerint a hétvégi vásárlók gyűrűjében a ZÖLDÉRT (állami zöldség-gyümölcs ellátó) vállalat 934-es boltjánál cseresznyepaprika-füzért, fokhagymát, befőttet, egy másik bódénál pedig konyakos meggyet, csokoládét és sajtot vásárolt. A kamerák kereszttüzében zajló bevásárlókörút legnagyobb izgalmát az jelentette, az árus vajon elfogadja, elfogadhatja-e a kétszáz forintot, amit Thatcher odanyújtott neki borravaló gyanánt. Viszonyításképpen: 1984-ben egy kiló fokhagyma 50 forintba került.

A visszaemlékezések e tekintetben vegyes képet mutatnak, egyesek szerint elfogadta, mások szerint adott visszajárót a boltos. Míg ez a momentum a köd homályába vész, a látogatás egy nemzedék retinájába égett bele. És amíg Thatcher a még nem igazi parlamentként funkcionáló Országházat kritizálta, addig elragadtatással szólt a Tolbuhin körúti vásárcsarnokról, amely szerinte már akkor is „igazi piac” volt.

Kádár megmondja

A miniszterelnök asszony 1985 novemberében viszonozta a meghívást. Háromnapos londoni tartózkodása alatt természetesen Kádár János sem úszhatta meg a shoppingolást. Magyarország első emberét Nagy-Britannia komoly hagyományokkal rendelkező áruházlánca, a Sainsbury egyik üzletébe vitték el. Az eseményről beszámoló hazai lapok itt is hozták a formájukat: felsorolták, hogy a téliszalámitól kezdve az olaszrizlingen át a lekvárokig át hányféle magyar termék kapható ott.

Azokban az időkben, amikor becslések szerint az állami kombinátban elkészített 10 palack tokaji aszúból 9 hamisított volt, Kádár nem átallotta ugyanezen újságoknak lenyilatkozni: azért népszerű Angliában is a magyar olaszrizling, mert „nálunk csak természetes alapanyagokból, mesterséges adalékok nélkül készül a bor”. Szinte elsikkadt a tudósításokban, hogy Kádár amúgy egy külföldi borokból és angol péksüteményekből összeállított ajándékcsomagot kapott.

Apró a zsebben

A budapesti Központi Vásárcsarnok híres látogatóinak sora egyébként távolról sem ért véget Thatcherrel. 1989-ben idősebb George Bush amerikai elnök – állítólag egy hirtelen ötlettől vezérelve – ugrott be a piacra a szomszédos Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott előadása után. S ha már ott járt, tizenkét őszibarackot is vásárolt magának és külügyminiszterének – de csak miután a túl nagy címletű bankó helyett talált aprót a zsebében. 1990 májusában tervezetten ejtette útba a csarnokot Károly walesi herceg és felesége, a tragikusan fiatalon elhunyt Diana hercegné. A pár virágcsokorral, répával és fokhagymával gazdagodott. Nem sikerült viszont Dianának megszereznie egy hőn áhított hímes tojást – ezúttal is a fizetéssel akadtak gondok: a hatalmas tömegben a küldöttség tagja nem tudta eljuttatni a hercegnéhez a pénzt. Legalábbis a városi legenda így tartja.