Közép-Európa legáltalánosabb és legnépszerűbb gyümölcse az alma. Levesek, sütemények, borok, lekvárok és befőttek alapanyaga évszázadok sorozata óta. Ha a mai, nemesített fajták eredetét keressük, a nyomok Kazahsztánba vezetnek.
Az idei, extrém szárazság újabb szög lehet a magyar almatermesztés koporsójába, miután az aszály mellett az utóbbi években rendre a tavaszi fagyok is károsítják a termést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben kb. 20,4 ezer hektáron termesztettek almát Magyarországon, leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
2023 és 2024 között a termés mintegy 24 százalékkal csökkent, tavaly pedig mindössze 192 ezer tonna alma termett, ami további 48 százalékos visszaesés az előző évhez képest. Az itthon egykor népszerű fajtákat (Jonatán, Starking, Idared) import termékek váltják fel a boltokban. Arról azonban kevés szó esik, honnan érkezett Európába a gyümölcs.
Minden alma őse
Kazahsztánban, a Tien-san hegység délkeleti ad otthont a vad Sievers-almának, amely a ma ismert összes almafajta őse – derült ki az almák genetikai kutatása során. Az „ős alma” átalakulásában két vad almafaj játszott kulcsszerepet, egy közép-ázsiai és egy európai. Előbbi ma is megtalálható a már említett Tien-san hegység erdeiben.
Tarte Tatin (karamellizált almatorta) - recept
Ez az ún. Sievers-alma, amelyet Johann August Carl Sievers német botanikusról neveztek el, aki a 18. században írt a régióban felfedezett vadalma-erdőkről – olvasható az Euronews cikkében. Később több tudományos munka is megerősítette, hogy ez az „ős alma” Kazahsztánban van otthon. Egy kutatás során több mint 10 000 termesztett almafajtát elemeztek és a minták 46 százléka tartalmazott a Sievers-alma genetikai állományából származó anyagot – tehát biztos állítható, hogy a jelenlegi almák egyik őséről van szó.
Az alma magjait kezdetben madarak és állatok terjesztették el a Tien-san hegység lejtőin. Később az emberek vitték tovább a vadalmát a Selyemúton – így terjedt el egész Európában.
Almati, a kazah almaközpont
Kazahsztánban jókora eseményt kerítenek a Sievers-alma virágzása köré. Az ünnep központi helyszíne Almati. A hegyek lábánál fekvő városnak nem csak a neve utal a gyümölcsre, hanem számos szobor, falfestmény, ajándéktárgy is.
A város körül a nemesített fajtákon kívül természetesen megtalálható a Sievers-alma is, amelynek fái akár 250–300 évig is élnek. A városban minden ősszel hatalmas szüreti fesztivált rendeznek, ahol az alma számos formában megkóstolható. Az idei rendezvényen mintegy 200 tonna gyümölcs fogyott el.
