Jakabos Zsuzsannával szerencsénk volt. Amikor kitaláltuk, hogy az Európa-bajnok úszónő legyen a Magyar Konyha júniusi gasztroarca, va banque-ot játszottunk, hiszen nem volt rá garancia, hogy jól áll a kezében a főzőkanál. Ám gyorsan kiderült, hogy az uszoda után a konyha a második otthona.
– Nem hittem volna, hogy ennyire közel áll önhöz a konyha világa.
– Nagyon szeretek főzni. Legszívesebben süteményeket, tortákat készítek, de amikor gyorsan kell tápláló kajákat összedobni, az számomra a konyhaművészet kevésbé kellemes része. A praktikus ételeket kedvelem, amelyekből gyorsan és sokat lehet főzni.
– Ezek szerint az csak egy legenda, hogy az élsportolók egészségesen táplálkoznak?
– Próbálom a zöldséget és a gyümölcsöt előnyben részesíteni, salátából sokat enni, de amikor mondjuk hét-nyolc kilométert úszom egy edzésen, több energia kell. A tészta energiát ad, finom is, villámgyorsan elkészül, de naponta kétszer mégsem ehetek ilyesmit… Egyébként rögtön edzés után sohasem vagyok éhes, egy óra múlva viszont a vasszöget is megenném.
– Melyik az a három étel, amelyet a legjobban szeret?
– Imádom a főzelékeket, a spenótot kiváltképp, amit az anyukám készít. Olaszországban, Rómában egyszer nagyon finom amatricianát ettem. Ez egy spagettiféle. És amikor hazajöttünk, két hétig azon fáradoztam, hogy valahogy elkészítsem. Valójában paradicsomos tészta szalonnával. Ez első hallásra nem éppen egy élsportolói, szuperegészséges valami, viszont nagyon egyszerű, és ha elrontom, akkor is finom! A harmadik kedvencem pedig legyen a szusi, de azt csak olyan helyen eszem, ahol friss fogásban bízhatok. Hawaiin próbáltam ki, ott kaptam rá az ízére. De a milánói sertésborda is sokáig az egyik kedvencem volt. És hogy mennyire sokrétű az ízlésem: otthon, ha főznöm kell nagyon gyorsan és sokat, akkor valamilyen rakott zöldséget készítek, mert annak elfogyasztásában a családra bizton számíthatok.
– Öt olimpián vett részt, hol ette a legfinomabbat?
– 2008-ban, Pekingben. Képzelje, volt pekingi kacsa a menzánkon, ami az egyik kedvencem. Nem tudtam abbahagyni…
– Apropó, hogy néz ki az olimpiákon a sportolói menza?
– Úgy, hogy különféle sarkok vannak. Ázsiai sarok, amerikai sarok, európai sarok. És az adott földrészre jellemző fogásokat tálalnak fel. És képzelje el, 2016-ban, Rióban, volt McDonald’s is. Ugyanis az étteremlánc a NOB egyik főtámogatója. Hiszi vagy nem hiszi, mindig ott állt a leghosszabb sor.
– Ön is beállt?
– Éééén?! Csak nem képzeli? Ha fizetnének, sem ennék mekit.
– Hol volt nagyon rossz az étel?
– Kvangdzsuban, 2019-ben. Az csak világbajnokság volt, de annyira egyhangú volt az élelmezés, hogy kínomban rizst ettem mézzel. A rizst ugyanis nem tudták elrontani.
– A verseny befejeztével szokott „bűnözni”?
– Én pont fordítva működöm, mint az átlagsportoló. Verseny közben eszem sokat, kalóriadús ételeket, mert ekkor érzi a szervezetem, hogy kell az energia. Ha pedig vége a versenynek, visszaveszek a tempóból. Az asztal mellett is. De nehogy azt higgye, hogy ezzel mindenki így van. Itt van Gianmarco Tamberini, az olasz világ- és olimpiai bajnok magasugró, akivel beszélgettem már. Az ő versenysúlya 72 kiló a 192 centis testmagasságához, vékonyabb, mint egy modell. De amikor szabadságon van, és nem edz, akkor felszed magára húsz kilót!
– Amikor elmegy a szülői házba vagy az édesanyja látogat önökhöz, akkor mit főz a kicsi lányának?
– Főzeléket, főzeléket, főzeléket! Ez a kedvencem, legyen az tök, spenót, bab, bármi. És bár szerintem jól főzök, anyu főzelékeinek nincsen párja.
Spaghetti all’ amatriciana
Hozzávalók (4 személyre): kevés só, 2 gerezd fokhagyma, 125 g sós, kb. 1,5–2 cm-es széles, 3-4 mm vastag csíkokra vágott tokaszalonna, 2 ek száraz fehérbor, kevés olívaolaj, 6 db paradicsom, héjától és magvaitól megfosztva, felkockázva, 1 db friss, félbevágott csípős pirospaprika vagy csili, 400 g spagettitészta, 125 g frissen reszelt parmezán sajt
Ahogyan Jakabos Zsu készíti: „Az amatriciana egyik alapvető összetevője a tokaszalonna, amit kevés olívaolajon megpirítok, hozzáadom a fokhagymát, majd felöntöm a fehérborral. Amkor szinte teljesen elpárolgott, beleteszem a paradicsmot. Mindig teszek hozzá a tészta főzőlevéből is egy keveset. Még egy kis csilit szoktam hozzáadni, és a végén az elkészült ételt megszórom a reszelt parmezánnal. Bazsalikomlevelet tépdesek hozzá. Ha lendületben vagyunk, a tészta 8-10 perc alatt megfő, attól függően, milyen tésztát használunk, és körülbelül ugyanannyi időt vesz igénybe a mártás elkészítése is.”
