A májak királya és királynője a liba-, illetve a kacsamáj. Az utóbbi években Magyarországon is divatba jött a kacsamáj, a séfek mostanában szívesebben dolgoznak vele, mert olcsóbb, és ugyanazt a receptet használhatják, mint a libamáj esetében. Beszélhetünk pecsenye- és hízott májról, a francia fois gras az utóbbit jelenti, a híres májas receptek hízott májból készülnek.

Az egyiptomiak már ötezer éve megfigyelték, hogy a vadlúd a vándorlás megkezdése előtt degeszre eszi magát, a májában tárolja a tápanyagot. A szakkarai temetőben lévő domborműveken jól látható, ahogy a rabszolgák vízbe áztatott gabonafélével a nyakuknál fogva tömik a nyári ludakat. A különbség csak annyi, hogy az egyiptomiak nem fogyasztották a májat, hanem feláldozták az isteneknek. A római ínyencek bezzeg ették. Liszt, dió és füge keverékével tömték a madarakat, majd a májat tejben és mézben áztatták, hogy még jobban megdagadjon. A fügén hizlalt libamáj első receptje a hírhedt római ínyenctől, Apiciustól származik.

„Szurkáld keresztül a májat egy náddal, áztasd garumba borssal, lestyánnal és két szem babérbogyóval. Tekerd hurkabélbe, süsd meg roston és tálald” – írja. Régen nagyanyáink kézzel tömték a kukoricát a libába és a kacsába, ma már gépek teszik ugyanezt.

A vitatott baromfitömés Franciaországon kívül Magyarországon, Lengyelországban és Izraelben is igen elterjedt, számos európai országban azonban – állatvédelmi okokból – tilos a kacsák ily módon való etetése. Kaliforniában és egyes amerikai államokban a forgalmazás betiltása is felvetődött. A kacsamáj súlya átlagosan 400-600 gramm.

ELKÉSZÍTÉSI MÓDOK

Hidegen és melegen, előételnek és főételnek is fogyaszthatjuk, főzve, sütve, egészben vagy darabokban, pástétomnak vagy terrine-nek is felhasználható. Főzhetjük erőlevesben vagy tejben, konfitálhatjuk sütőben, készülhet faparázson két-három perc alatt, vagy serpenyőben saját zsírjában, de a Michelin-csillagot is szerző francia séf, Michel Troisgros a sous vide-olt kacsamájra esküszik. Illik hozzá bármilyen gyümölcs, szarvasgomba, tokajival vagy pezsgővel is kínálhatjuk.

A legfinomabb pástétom is liba- vagy kacsamájból készül. A májas terrine és paté készülhet ugyanolyan technikával, elnevezésük csak attól lesz más, hogy az egyiket fémformában, a másikat üvegedényben hűtjük ki. Fontos, hogy a hízott májat alaposan erezzük ki. A hűtőből kivéve először a külső hártyát fejtsük le, azután nagy késsel vágjuk három szeletre a májat, így jól láthatók az erek és az idegek. Várjuk meg, amíg szobahőmérsékletűre melegszik, és pálcával vagy kézzel szedjük ki az ereket. Ezután fűszerezzük.

Marinálás esetén hagyjunk időt, hogy az ízek átjárják a májat. A hízott májnak van annyira magas zsírtartalma, hogy külön nem kell hozzá adnunk zsírt. Az elkészítési hőmérséklet döntő jelentőségű, ha túl hosszú ideig hőkezeljük, akkor liba-, illetve kacsazsírt kapunk diónyi pástétommal.

Terrine készítésénél a kierezett májat fűszerezzük, majd rétegezve terrine-formába helyezzük. Minden réteget meglocsolunk alkohollal (portói, brandy vagy tokaji), majd pihentetjük legalább hat órát. Érdemes vízgőzben sütni és a megadott időben kivenni. Amikor kész, még nyersnek tűnik, de a belsejében lévő hő gondoskodik arról, hogy elkészüljön. Préseljük és szeleteljük. Májkrém készítéséhez kötőanyagnak tojást használunk, lényeges, hogy a hozzávalókat botmixerrel selymes állagúra dolgozzuk össze, és utána szitán is nyomjuk át.

Mire figyeljünk vásárláskor és az elkészítéskor?