Téli álom - Karácsonyi lekvár

Saly Noémi receptje

2020. július 26.

Hozzávalók

2 db citrom
4 db narancs
1 kg alma
2 kg körte
20 dkg magozott aszalt szilva
20 dkg magozott datolya
20 dkg aszalt füge
20 dkg aszalt sárgabarack
20 dkg mazsola
20 dkg idei dióbél és/vagy 20 dkg mandula
1,5 kg barna cukor
1 csapott kk őrölt fahéj

Elkészítés

ADAG: 4 főre

ELKÉSZÍTÉSI NEHÉZSÉG: Könnyű

Ilyenkor már békésen hortyog a lekvárfőző lábos, abban a hitben, hogy legalább a narancs- és citromdzsem január-februári eltevéséig nyugta lesz. De hát nyakunkon a Karácsony, és a kamrában gubbasztó almák és körték fölött is épp ideje szemlét tartani. Ezzel a francia recepttel két legyet ütök egy csapásra: nem kell gondolkodnom, mivel is lephetném meg némely szeretteimet, és némi kiegészítőkkel varázslatos csemegévé léptetem elő a gyümölcsöskosár kissé megszomorodott lakóit. Jó minőségű aszalványok minden arab és török fűszeresnél kaphatók, friss dió és szilva után pedig a bő szoknyás anyókák piaci standjainál érdemes kutakodni.

ESZKÖZÖK:
Éles kiskés, tálak, reszelő, citromnyomó, tésztaszűrő, turmixgép vagy botmixer, kisebb fazék, nagylábos, kis üvegek, celofán.

ELKÉSZÍTÉSE:
A citromot és a narancsot meleg vízben, kefével alaposan lesikáljuk. Héjukat lereszeljük, levüket kinyomjuk, az egészet összekeverjük, félretesszük.

A körtét és az almát kicsumázzuk, héjastól felkockázzuk. Egy jó pohár vízzel feltesszük főni. Ha megvan, kicsit megdömöckölve leszűrjük a levét, a gyümölcsöt pedig leturmixoljuk, és azt is félretesszük.

Az aszalványokat türelmesen apróra vágjuk, a citrom- és narancshéjjal és -lével együtt az alma-körte léhez keverjük, és legalább fél napra, de inkább egy éjszakára békén hagyjuk. Reggelre szépen megpuhulnak, megduzzadnak.

Durvára aprítjuk a diót/mandulát. A nagylábosban egyesítünk mindent, hozzátesszük a cukrot és a fahéjat is, alaposan átkeverjük, felforraljuk, és negyedóráig rotyogtatjuk, de egy pillanatra se hagyjuk magára, mert úgy odaég, hogy csuda. Kis adagokban beüvegezzük, öt perc fejenállás, kész. Mehetnek a dunsztba.

CIFRÁZZAM?
Igaz, hogy ezen a recepten már nem nagyon van mit cifrázni, de persze lehet játszani más „karácsonyi” fűszerekkel, egy kis testes vörösborral, konyakkal, rummal, Calvadossal.

Az arányok is változhatnak, odapottyanhat egy meghámozott birsalma (vigyázat, több idő kell neki, mire megpuhul!), és cukor helyett használhatunk mézet, de ezt abban a tudatban tegyük, hogy értékes hatóanyagai nagy részét a főzés során el fogjuk veszíteni.

FELHASZNÁLÁSA:
Libamájhoz. Na jó, ha az épp nincs kéznél, akkor pirítóssal és egy illatos fekete teával karácsony reggelén, netán uzsonnára egy túrós vagy csokis sütemény buja kísérőjéül.

Én pedig, aki lehetőleg mindenhez sajtot, illetve a sajtot mindennel eszem, gátlástalanul kanalazom egy jó érett brie vagy camembert mellé. És akkor − hopp, jöhet mellé egy jó pohár bor.

A mazsola magtalan csemegeszőlőből, aszalással készül. A déli, délkeleti országokban, ahol sok nagy szemű, édes fajta terem, és sokáig van meleg, a bogyókat egyszerűen hagyják a tőkén megtöppedni, így szüretelik, válogatják és csomagolják. A magyar konyhába az 1500-as években, talán a törökök révén került be. Felhasználás előtt mindig meg kell mosni, és pár órára langyos vízbe, esetleg borba vagy rumba áztatni.

A körtét az emberiség úgy 3000 éve fogyasztja. Temérdek fajtája van a vackortól a nemes, lédús, muskotályos változatokig. Az Alexander és Vilmos mellett ott a szekfű-, a vajkörte, a búzával, árpával érő, a Klapp, a Bosc kobak és még számtalan, amely bírja a téli tárolást. Kitűnő vitaminforrás, sőt gyógyszer: köszvényre, epe- és vesebajokra, érelmeszesedésre is jó.