Aranyszalag, Czifray és plov Zugligetben
A Zichy-wagyu, a lillafüredi pisztráng és a megyaszói mangalica is megkapta a minőségi tanúsító védjegyet.
A Zichy-wagyu, a lillafüredi pisztráng és a megyaszói mangalica is megkapta a minőségi tanúsító védjegyet.
Hideg, esős hétvégén is lehet jó programokat találni, akár az egész családdal, több napra is.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
A címben szereplő néven fordul elő első alkalommal 1830-ban, Czifray István szakácskönyvének negyedik kiadásában a paprikás csirke. Mert bármilyen hihetetlen, egyik legfőbb nemzeti ételünk, amely selymes paprikás-tejfölös szaftjával honfiúi keblünket és bendőnket simogatandja, egyetlen korábbi receptgyűjteményben sem található meg.
Még ma is vannak, akik azt hiszik, hogy a Rákóczi túrós II. Rákóczi Ferencről, a fejedelemről kapta a nevét. Pedig Rákóczi János szakácsmester is nagy név volt a népi demokráciában. Többek között rábízták a brüsszeli világkiállítás magyar konyhájának irányítását is.
Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.
Pisztrángos nemzetek vesznek körül bennünket, ám hazánkban csak néhány helyen, elsősorban Lillafüreden és Szilvásváradon tenyésztik és dolgozzák fel természetes élőhelyén ezt a könnyű, jó ízű halat. A bevásárlóközpontokban kapható, hazainál olcsóbb chilei, török vagy éppen ír pisztráng kizárólag az árversenyben ver köröket a hibátlan magyar árura.
A Zichy-wagyu, a lillafüredi pisztráng és a megyaszói mangalica is megkapta a minőségi tanúsító védjegyet.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
A címben szereplő néven fordul elő első alkalommal 1830-ban, Czifray István szakácskönyvének negyedik kiadásában a paprikás csirke. Mert bármilyen hihetetlen, egyik legfőbb nemzeti ételünk, amely selymes paprikás-tejfölös szaftjával honfiúi keblünket és bendőnket simogatandja, egyetlen korábbi receptgyűjteményben sem található meg.
Még ma is vannak, akik azt hiszik, hogy a Rákóczi túrós II. Rákóczi Ferencről, a fejedelemről kapta a nevét. Pedig Rákóczi János szakácsmester is nagy név volt a népi demokráciában. Többek között rábízták a brüsszeli világkiállítás magyar konyhájának irányítását is.
Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.
Pisztrángos nemzetek vesznek körül bennünket, ám hazánkban csak néhány helyen, elsősorban Lillafüreden és Szilvásváradon tenyésztik és dolgozzák fel természetes élőhelyén ezt a könnyű, jó ízű halat. A bevásárlóközpontokban kapható, hazainál olcsóbb chilei, török vagy éppen ír pisztráng kizárólag az árversenyben ver köröket a hibátlan magyar árura.