A Cserhát kapujában, az alig ötszáz fős Alsópetényben, Magyarország első rózsaélményházának kertjében egy pohár rózsaszóda és rózsabalzsammal ízesített kávéval a kézben ismerkedünk a rózsafogyasztás élményével.

„Ahol járunk, egy tíz éve tartó kísérlet, hogy mi, vidéki nők, miként tudunk minőségi munkahelyet teremteni saját magunknak, és ezáltal magas színvonalú termékeket, szolgáltatásokat kínálni az idelátogatóknak” – mondja Káli Betty, a hely megálmodója. A falu közepén álló Rózsavilág épületének egykori gazdái, Steinmetz Józsi bácsi és Blanka néni, túlélve Auschwitzot, visszatértek Alsópeténybe, és egészen a hetvenes évekig működtettek szikvízüzemet és húsboltot az ingatlanban.

„Blanka néni nagyon szerette a rózsákat, az utcafronton törzses rózsákat dédelgetett” – meséli Betty. Később az épület a falué lett, állapota leromlott, és majdnem két évtizedig állt üresen, mielőtt megszületett a Rózsavilág.

16 000 rózsatő

Persze néhány rózsatővel nem indulhatott volna el a rózsaélményház története, kellett hozzá az is, hogy Betty, akinek az egyesülete már korábban is gyógynövényekkel foglalkozott, megtudja, hogy a közeli Béren az önkormányzat 16 ezer rózsatövet ültetett. „Bér: a Cserhát kapuja, a rózsák faluja” – álmodta meg az akkori polgármester, mivel lehetne egyedi arculatot adni a falunak.

„Ingyen használhattuk a Béren termő rózsákat, így kerültek be a gyógynövényes ismeretterjesztő programunkba, amelynek keretében többek között gyógynövényes párnákat varrtunk a Gróf Degenfeld Kastélyszálló vendégeinek, majd rózsaszörp is készült a Palóc Fesztiválra” – derül ki pár részlet a kezdetekről.

Eközben Betty Alsópetényben, egy önkormányzati pályázat keretében használatba vehette Steinmetz Józsi bácsiék házát, amelynek három helyiségét és tetejét fel is tudták újítani. Családi és karrierpontot kezdtek működtetni az épületben, és a rózsával készülő termékek egy évig tartó fejlesztése is elindult a Szent István Egyetem Konzervtechnológiai Tanszékével.

„Egyre többen vesznek részt a programokban, úgy látjuk, a rózsáknak köszönhetően elindult valami. Az emberek szép lassan felfedezik a rózsa testet-lelket harmonizáló hatását.”

Itt még a méz is rózsás lehet!

Nógrád megye kötődése a rózsákhoz egyébként nem csak a Béren telepített töveknek köszönhető. Betty több okot is felsorol: „Az egyik, hogy a rózsa szereti a kötött talajt, és a nógrádi agyagos föld kedvező a növényeknek. Másrészt élt Litkén egy neves botanikus, egyetemi tanár, Borbás Vince. Ő kutatta először a magyar vadrózsafajtákat, és hatalmas herbáriumot hozott létre, amelyet a mai napig őriznek a Mezőgazdasági Múzeumban. Mindemellett a palóc kék-vörös hímzés egyik fő motívuma is a rózsa.”

Az egyetemmel összeállított termékpaletta változott valamelyest az elmúlt években, az alap viszont megmaradt. A Rózsavilág termékei a rózsás test- és lélekápoló szerek, közérzetjavító párnák, szirupok, csatnik, dzsemek, utóbbiak közül némelyik csipkebogyóval, hibiszkusszal, citrommal, almával vagy pisztáciával. „A kistermelői konyhánkban dolgozunk a termékfejlesztéseken” – mutatja Betty a műhelyt, amelynek középpontjában természetesen a rózsaszirom-lepárló áll, hátul a kertben pedig napelemmel működik az aszalóberendezés, amellyel a szirmokat szárítják.

Vannak édes és sós ételekhez kifejlesztett változatok, mindegyikben más-más rózsafajta szirmait használják. A kóstolás során hamar kiderül, nem a közel-keleti, roppant édes, lehengerlően intenzív, virágos zamatok jellemzik a Rózsavilág különböző termékeit, hanem ez esetben sokkal kifinomultabb és összetettebb ízeknek örülhetünk a készítményekben. „Évekig kísérleteztünk, hogy a feldolgozás során minél inkább megmaradjanak a virágok beltartalmi értékei” – magyarázza Betty.

A gyógynövények közül a rózsában van a legkevesebb illóolaj, amely sajnos pillanatok alatt elpárolog a hőkezelés során, a cél viszont az volt, hogy minél többet megmentsenek belőle. Leginkább ebben segített az egyetem. Olyan módszert fejlesztettek ki ugyanis közösen, amellyel majdnem hidegen kerülnek az üvegekbe az alkotórészek: a lehető legkevesebb a szabad párolgású főzés, a hőkezelés jelentős része zárt üvegekben történik, ennek pedig egyik hozadéka az, hogy nem kell tartósítószert használni. A termékfejlesztés terén ötletekben nincs hiány, az ízesített rózsás méztől a kandírozott rózsaszirmokig sok finomság vár még megvalósításra a jövőben.

„A rózsaszörpöt néha vörösborra cseréljük”

A Rózsavilág hétvégenként látogatható, be lehet járni a házat és a kertet, lehet itt piknikezni, és élvezni a rózsás vendégasztal ízeit. Az ne lepjen meg senkit, hogy a repertoár kicsi, cserébe minden házi, és persze minden rózsás.

Vagyis majdnem minden: a sós keksz nemcsak azért rendkívüli, mert rózsaborssal készül, hanem mert izgalmas párja a különféle csatniknak. A brownie tetejére pedig olyan rózsaszirom szőnyeg kerül, amilyet körmeneteken is ritkán látni!

Időnként kulturális programoknak, kiállításoknak és koncerteknek is helyet ad a ház. No és persze a kert, amely minden pillanatban úgy fest, mintha egy különleges esküvő helyszíne lenne: csipkefüggönyök erdeje és hófehér esernyők biztosítják az árnyékot. A számtalan rózsatő mellett citromfű, rozmaring és egyéb fűszerek illatoznak. „Nyáron akkor a legszebb a kert, amikor épp megy le a nap. Olyankor babzsákokat szoktunk kitenni, halkan szól a jazz, és a rózsaszörpöt néha egy-egy pohár vörösborra cseréljük. Távlati terv, hogy ezt szeretném majd a vendégeknek is megmutatni!”