A kávé forradalma többé-kevésbé Magyarországon is lezajlott, most jöhet a tea – mondja Varga Marianna teanagykövet, az egyetlen hazai teakert tulajdonosa.

A Kamélia Kert és benne a magyar tea a váci Törökhegyen található, olyan környezetben, amely – a Kárpát-medencei viszonyokhoz képest – ideális az ázsiai eredetű növények számára. A magaslatot az egyik oldalról a Duna, másikról a Naszály hegy öleli körbe. A levegő párás, és az egykori szőlőhegy mikroklímájának köszönhetően télen kissé melegebb, nyáron pedig hűvösebb, mint a környék.

A növények mellett apró kóstolóhelyiség várja a látogatókat. Már itt belénk hasít a felismerés: ez a növény összességében semennyire nem hasonlít arra, ahogyan az európai ember gondol a teára. Ezen a kontinensen persze kár lenne keresni Srí Lanka, Kína és India hatalmas ültetvényeit, pedig Törökországban, Hollandiában, Németországban és Portugáliában is működnek már teakertek. Sőt, Nagy-Britanniában szintén, ahol 25 éve ültették el az első cserjéket, és már 150 hektáron termesztik a teanövényt.

Teacserje a váci Törökhegyen

A teafiltertől a saját cserjéig

Varga Marianna, a Kamélia Kert megálmodója okleveles kertészmérnök és teaszakértő. Tizennyolc éve kezdett teákkal foglalkozni, amikor eladóként vállalt munkát Londonban, egy teákat forgalmazó cégnél. Mondhatjuk, hogy a téma beszippantotta, hiszen angliai tartózkodása során elvégzett szinte minden tanfolyamot, amely a teakultúrához köthető, eladóból pedig hat év alatt menedzserré lépett elő. Hazaköltözése után már nem akarta csupán újra fogyasztóként szemlélni az ébredező magyar teakultúrát, csakhamar workshopokat és tanfolyamokat kezdett szervezni.

Varga Marianna, a Kamélia Kert megálmodója

„Eleinte senki sem értette, miért kell tanfolyam ahhoz, hogy helyesen használjuk a teafiltert” – mosolyog a kezdeteken, miközben saját termesztésű zöld teáját önti le a megfelelő hőmérsékletű vízzel. A workshopok ma már rendre megtelnek érdeklődőkkel, ahogy a külföldi teatúrák (Anglia, Portugália, vagy jövő tavasszal Georgia) iránt is nagy az érdek ődés. A helyszínen élő teacserjét vehetünk, de rendelhetünk saját blendeket, különleges teákat is.

Háromhetente szüret

„Az, hogy itt létesült egy teakert, a véletlenen múlott – mondja Marianna. – A teákat kínáló honlapomon fent volt, hogy egyébként kertészmérnök vagyok, így talált meg egy holland szakember, aki európai hibridekkel szeretett volna kísérletezni.” A nyolc fajtából nemesített euró­pai hibrid laboratóriumi körülmények között mínusz 15 fokig bírja a hideget, de az ilyesmi mindig a gyakorlatban dől el, szóval győzött a szakmai kíváncsiság, és Marianna egyhetes hollandiai továbbképzése után megérkezett az első ötven magonc Magyarországra. A holland nemesítésű növények szemmel láthatóan jól érzik magukat Vácon, és – csakúgy, mint Indiában – nagyjából háromhetente szüretelhetők róluk a friss hajtások.

A klímaváltozás sebességéről azonban rengeteget elárul az, hogy mennyivel életerősebbek a Törökországból származó cserjék. Utóbbiakra azért volt szükség, mert az elsőként ültetett növények kibírták ugyan a hűvös magyar teleket, de a forró nyarakon szinte megállt a növekedésük. A klímakutatók pedig ennél még melegebbet jósolnak erre az égövre: az előrejelzések szerint hamarosan nálunk is olyan extrém meleg és aszályos nyarak jönnek, mint a Közel-Keleten. Marianna ezért fordult a török teanövények felé, amelyek jobban érzik magukat a hőségben.

A váci teák hatévesek. Magjaik néhány év múlva lesznek termőképesek. A belőlük nevelt növény lesz várhatóan az, ami igazán a helyi éghajlatra való. A történetnek tehát még épp az elején tartunk, annál is inkább, mert Ázsiában úgy tartják, a cserjék 30–50 éves koruk között adják a legtöbb és legjobb minőségű teát. Szedni csak a frissen hajtott leveleket érdemes, amelyek puhábbak, édesebbek és lédúsabbak. Nem mellesleg azokban koncentrálódnak az ásványi anyagok és a koffein is.

Így néz ki a tea magja

A magyar teából készülő főzetek – a cserjék fiatalsága miatt – még nagyon lágyak. Fehér, illetve zöld teaként fogyaszthatók, igazi kuriózum pedig a teavirágfőzet, amellyel Ázsiában is csak ritkán lehet találkozni: a szárított virágból készülő teában – ellentétben a többivel – egyáltalán nincs koffein, zamata pedig leginkább a jázminéra hasonlít. „Természetesen édes és a mézre emlékeztet – annyira szerethető, hogy otthon szinte el kell dugni a gyerekek elől, mert ha tehetnék, csak azt innák” – mondja Marianna.

Egy év a teakertben

A Kamélia Kert hivatalos gyakorlati helyszín: egyetemi és főiskolai szakdolgozatok is születtek már a magyar teatermesztésről, de kereskedelmi forgalomba nehéz lenne hozni a váci termékeket, így egyelőre csak azok kóstolhatják a magyar teát, akik részt vesznek Marianna valamely kurzusán. A bevezető tanfolyamok egyébként elsősorban gyakorlati jellegűek, a teakészítés lépéseit mutatják be, hiszen nem mindegy, melyik teát milyen hőfokú vízben, mennyi ideig áztatjuk. A fehér és a zöld teáknál a 80 fokos víz a legjobb, és a körülbelül 2 perces áztatás. Fiatalabb ültetvények teái és a teavirág esetén pedig ez az idő hosszabb.

Virágtea

Ha az alapokkal már tisztában vagyunk, jöhetnek a világ teáit bemutató, illetve a matchára vagy chaira fókuszáló, tematikus workshopok, esetleg a külföldi teatúrák. És itt még mindig nincs vége, Marianna egyik célkitűzése, hogy teacserjék nevelésére ösztönözze az érdeklődőket. Saját tapasztalatait a Tea a kertemben című könyvében foglalta össze. Ebből kiderül, az év egyes időszakaiban pontosan mit kell tennie annak, aki nekivágna a saját tea nevelésének.

Magyarország ezen a télen is lélekmelengető programokat kínál. Egy pohár tea mellett merüljön el Ön is a széles élménykínálatban, amelyhez a csodasmagyarorszag.hu oldalon talál tippeket!