Megroppanni látszik az elmúlt évtizedekben szárnyaló pálmaolaj ipar Malajziában. A termelők és az ültetvények is elöregedtek, és ez számos termék árát növelheti a globális élelmiszerpiacon.

A pálmaolaj legnagyobb előnye egyben a hátránya is: olcsóbb, mint a legtöbb más növényi olaj. Hatalmas hozamot produkál: egy hektár pálmaültetvény többszörösét adja, mint a hasonló területen termelt napraforgó, szója vagy repce. Ráadásul a trópusi klímán egész évben termeszthető, így folyamatos a kínálat.

Ezen felül szobahőmérsékleten félszilárd, ami azt jelenti, hogy könnyen szállítható és praktikus alapanyaga margarinoknak, krémeknek és sütőzsiradékoknak. Emellett ellenáll az oxidációnak, vagyis kevésbé avasodik.

A pálmaolaj az 1980–90-es évektől lett az élelmiszeripar egyre fontosabb tartóoszlopa, az olyan nagy gyártóláncok, mint a Nestlé és az Unilever globális beszállítói hálózatot építettek ki rá.

Ugyanakkor a két legnagyobb termelő, Indonézia és Malajzia a pálmaültetvények miatt hatalmas trópusi esőerdőterületeket irt ki. Évente több százezer hektár erdő tűnik el, főként pálmaolaj-termesztés miatt.

Nutella sincs nélküle

Az alapanyagot rengeteg feldolgozott élelmiszerben használják. Leginkább édességekben, töltött kekszekben, ostyákban, nápolyikban, muffinokban, csokikban és bevonómasszákban. De az olcsóbb fagyik is tele vannak vele és a chipsek egy része, illetve az instant levesek zöme is ezzel készül, nem is beszélve a mogyorókrémekről.

A pálmaolaj a világ növényi olajkészletének ma már több mint felét teszi ki, és mindennek a 85 százaléka Malajziából és Indonéziából származik. De évtizedekig tartó szárnyaló termelés után úgy fest, fordulóponthoz ért a piac és a két ország exportja várhatóan meredeken csökkenni fog.

Ennek oka, a Reuters szerint, hogy a maláj termelők ültetvényei rosszabb állapotban lehetnek, mint korábban gondolták és az elöregedő, alacsonyabb hozamú fákat sem pótolják kellőképp. A kistermelők Malajzia és Indonézia pálmaolaj ültetvényeinek 40 százalékát művelik, így létfontosságú szerepet játszanak az ellátási láncban.

A lap számításai szerint a két országból érkező, globális piacokra irányuló kínálat akár 20 százalékkal is csökkenhet a következő években, elsősorban az ültetvények elöregedése miatt. 

Nem menő az olajozás

Eközben folyamatosan nő a kereslet, iparági előrejelzések szerint, 2050-re a globális piac 50 millió tonnával venne fel több pálmaolajat, mint jelenleg. Ehhez legalább évi 2 százalékos kínálatnövekedés kellene, ami jelen állás szerint nem kivitelezhető. Egyre nagyobb feszültségek lesznek a növekvő kereslet és a termelés fenntartható bővítése között, a szűkös pálmaolaj-készletek pedig már most is növelik a szója-, repce- és napraforgóolaj árát.

A többnyire idősödő gazdálkodók gyermekei jellemzően a városokba költöztek, így nincs, aki a jövőben művelné az ültetvényeket és az újratelepítés is ezért megy nehézkesen. Malajziában az olajpálma földek megújítási aránya fele a Malajziai Pálmaolaj Tanács célkitűzéseinek, és még az sem motiválja a termelőket, hogy a kormány állja a telepítés költségeinek 50 százalékát.