Világhírű kolbászok és a vörös, illetve a füstös sör, no és persze a sertéslapocka, ahogy sehol máshol nem készül. A bajor Frankföld gasztronómiája még mindig tartogat felfedeznivalót!
Bamberg történelmi belvárosa Németország egyik leginkább épen maradt városmagja. A hét dombra épült településen középkori hangulatú kisutcákon és a Regnitz hídjain bóklászva barokk paloták, apátságok és a templomok sorakoznak, a dóm titokzatos lovasszobra pedig állítólag Szent István királyt ábrázolja.
A város és környéke kétségkívül Bajorország egyik legszebb vidéke, a város pedig UNESCO világörökségi helyszín. Sorolhatnánk az olyan látnivalókat, mint a Regnitz közepére épült, csak hidakon megközelíthető városháza, a halászházikók vagy a Michaelsberg-kolostor, ám felesleges lenne: Bamberg ideális városnéző úticél, ahol minden látnivaló elérhető gyalog, gyakorlatilag beléjük botlik a látogató, így nincs szükség hosszas tervezgetésre.
Az Altstadt, azaz óváros középkori utcáin kalandozva lehetetlen elkerülni a Schlenkerla sörfőzde éttermét, amely a környék egyik legnevezetesebb gasztronómiai desztinációja.
![]()
Bamberg novemberben
Itt nem a kolbászt füstölik
A malátakészítés során a beáztatott árpát egy ponton szárítani kell. A mai, modern malátaszárító berendezések elődjének 17. századi feltalálását megelőzően egyszerűen tűzön szárították a szemeket, így azok füstös ízt és illatot kaptak. Ez akkoriban nem volt cél, inkább afféle mellékhatás, így amikor lehetőség volt füstíz nélkül malátázni, átállt szinte mindenki.
Kivételek azonban szerencsére mindig vannak, ha csak kevesen is. A 20. század elején Bambergben még működött négy olyan sörfőzde, amely füstölt malátával dolgozott, azaz Rauchbiert készített. Mára csak kettő maradt közülük.
A Schlenkerla-nál édes, füstös Märzen az a sör, amelyből a legtöbb fogy, de a füstös ízt bajor búzasörökbe, erősebb, ünnepi főzetekbe, sőt 0,9 százalékos alkoholtartalmú, gyenge sörökbe is becsempészik. Utóbbi, a Hansla olyasmi lehet, mint amit évszázadokkal ezelőtt, a ki tudja milyen kórokozókat tartalmazó, városi víz helyett ihatott a nép.
A sertés supreme
Bajor sörökön kívül számos, nemzetközi karriert befutott, helyi ételt ismerünk. Elég, ha csak a nürnbergi mézeskalácsra vagy a környék kolbászaira gondolunk. Ha pedig legendás és totálisan helyi fogásokat keresünk, jöhet a Schäufele is, amely minden étteremben megtalálható, így aki nem félti a vonalait, akár naponta kérhet belőle.
![]()
Az étel sertéslapockából készül, ám csak olyan hús alkalmas hozzá, amelyet megfelelően bontott a hentes, ugyanis a Schäufele lényege, hogy a lapockacsont és a bőr is rajta marad a húson. Az egyben sütött pecsenye így egyszerre roppant ízgazdag, ropogós és szaftos.
Sütés előtt a bőrt beirdalják, az ízesítéssel pedig nem sokat bajlódnak, sóval, borssal és köménnyel fűszerezik. A sütési idő természetesen hosszú, a Schäufele akkor jó, ha a csont kihúzható belőle, a bőr pedig kopogósan ropogós.
A Schlenkerla éttermében nem egyszerű pecsenyelével öntik nyakon tálalás előtt, mint máshol, hanem természetesen a füstölt sörrel sütik a húst, így az extrán füstös szaft kerül rá és a mellé kínált burgonyagombócokra.
A Schlenkerla Rauchbierbrauerei éttermére érdemes hosszabb időt szánni, kiváltképp, ha szeretnénk megkóstolni minél többféle helyi sört. A szortiment igen széles, még évjáratos különlegességeket is találunk benne. Ja és ami az ételek receptjeit illeti, a bambergieknek nincs titkolni valójuk, itt bárki számára elérhetővé tették néhány népszerű fogásuk elkészítési módját.
Schlenkerla Rauchbierbrauerei,
Bamberg, Dominikanerstraße 6.
Borítókép: Schlenkerla Facebook