Hírek

Kitzinger Szonja

2024. szeptember 19.

Taste of Transylvania , Erdély , gasztrofesztivál , Gyimesi Skanzen

"Aki nem szeretne problémát, ne jöjjön ide, mert az akad: kezdve mindjárt az idejutással. Aztán jóformán térerő sincs, ami lehet jó is, mert így az ember tud figyelni az emberekre, az ételekre, a környezetre, ami esetünkben nagyon erős vizuális élmény" – mondta Trucza Adorján saját gasztrofesztiváljáról a Taste of Transylvániáról idén nyáron a Magyar Konyhának. Mondandója sokakat eltántorított, de nem minket, akik hajlandóak voltunk kimozdulni szeptember 12-15. között a komfortzónánkból.


"Tudatos volt a helyszínválasztás, szeretem sokkolni az embereket a végletekkel. Egy többmilliós város közepén mindenki tud fesztivált szervezni. A falu végén talán az is, akinek van tapasztalata, de nekem, amikor két éve belevágtam nem volt" – nyilatkozta Trucza Adorján a Magyar Konyhának ez év augusztusában. Fesztiváljával, a Taste of Transylvaniával, ami ezen a hétvégén zajlott, életre szóló élményt nyújtott a vendégeknek, a hasonló fesztiválokat szervezőknek pedig jócskán feladta a leckét. Kreatív erőforrásokban ugyanis itt nem volt hiány, és, ha valamit, ezt érdemes lenne eltanulni a szervezőktől.



Vineta készül


A kilépést a komfortzónából azt jelenti, hogy az odajutás tényleg nehézkes volt. Gyimesközéplok 800 kilométerre van Budapesttől, ami autóval, a pihenők nélkül 9-10 óra utazást jelent, ezt nem vállaltuk. Szóba jöhetett volna a vonat éjszakai zötykölődéssel, de az még úgy sem volt vonzó alternatíva, hogy Bíró Lajos főztjét lehetett vacsorázni a restiben.



A mikrofonnál Rácz Jenő és Bíró Lajos


Legyen akkor repülő és bérautó – gondoltuk, de az sem hozott könnyebbséget. Budapestről Marosvásárhelyre vagy Brassóba érdemes megérkezni. A Wizzair lehetetlen időpontokban (éjszaka vagy kora hajnalban) repüli Marosvásárhelyet és Brassót is. Azért esett Brassóra a választásunk, mert onnan csak 2 óra autóval a helyszín, Marosvásárhelytől azonban 3.




Tatár Attila, a Bagossy Brothers együttes tagja egy Szabi pizzán osztozkodik Kitzinger Szonjával


Az utazásszervezés közben sokszor felmerült a kérdés, megéri-e mindez? Utólag azt mondjuk: nagyon is, mert ami itt várt, egy teljesen más világba kalauzolt. Senki nem telefonált és nem is nyomkodta a telefonját, maximum fényképezés vagy videók rögzítése miatt. Mivel Facebook és Instasztorik real time megjelenítésére nem volt lehetőség, az emberek elkezdtek beszélgetni, egymásra figyelni, ahogy ez régebben szokás volt.



Trucza Adorján, a fesztivál ötletgazdája és főszervezője pálinkával kínál


Valahogy belassult minden és született egy fesztivál, ami végre arról szólt, amiről kellene: a gasztronómiáról, ízélmény-szerzésről, az egymás és a természet felé fordulásról. A Gyimesi Skanzen ugyanis parádés természeti környezetben fekszik egy könnyen bejárható és átlátható területen. Stoller Márton BBQ és grillmester, az etyeki Plus 52 Event&Gastro Hall vezetője mondta nagy bölcsen: "Erdélyből mindig gazdagabban jön haza az ember, lélekben egész biztosan!" Igaza van! Ami minket megfogott, a fesztivált jellemző kreatív ötletek, fel is soroljuk, mitől lett számunkra különleges az egész.



Stoller Márton a Berke Farm birkáját sütötte meg a fesztivál második napján


1. Helyszínválasztás 


A Gyimesi Skanzenbe tényleg csak az jön el, akit érdekel, hogy Erdélyben milyen egy gasztrofesztivál. A pálya nehezített, az ideérkezés önmagában kihívás, az első jutalomfalat az, hogy az itt eltöltött napok vagy órák nagyon erős vizuális élményt adnak, a látvány pedig úgy ég be a retinába, hogy azt senki nem radírozza ki onnan.



A helyszín skanzen és szálláshely a hétköznapokban


2. Lovasszekerekkel a fesztiválra


Gyimesközéplokon egy erre kijelölt parkolóba kellett lerakni az autót, onnan gyalog vagy egy lovaskocsival lehetett megérkezni a fesztiválra. A faluból 18 lóval és szekérrel rendelkező helyi lakos vállalta a fesztiválozók lótaxizástát föl és le, a fuvar díja a fesztiválbelépő árába volt kalkulálva. Az élmény varázslatos, az ötlet zseniális volt!



Volt, hogy apa-fia hajtotta a fogatot


3. Köszi, de ezt ne!


Voltak tiltások, nem az volt, hogy mindenki főzött-sütött bele a vakvilágba. Nem lehet például tájidegen anyagokból dolgozni. Tehát, ha valaki egzotikus zöldségekből-gyümölcsökből álló fogást kívánt kóstolni, nem jó helyen járt a Gyimes-völgyében, mert a szervezők a saját gasztrokultúrájukat, hagyományaikat szerették volna megmutatni. Ennek ékes példája, hogy az egyetlen kürtőskalács-stand, a Simon-családé nem készíthetett édes kürtős, kizárólag sajtosat és azon belül is helyi sajtosat. 



Balra a csiripánkó nevű erdélyi étel, ami mákos lőnyeként is ismert


4. Pityókagyűjtés


Szombat reggel pityókaásásra került sor a színpad mellett. A krumplit hagyományosan lóval és ekével forgatták ki a földből, ezt pedig a fesztiválozók szedhették fel. A belecsempészett játék az volt, hogy a krumplisorok közt kindertojás-belsőket is lehetett találni, bennük egy számmal, amivel ajándékokat lehetett nyerni, a fődíj egy elektromos kerékpár volt. Utána a kiásott krumpli megfőtt és sajttal, helyi érlelt túróval remek reggelinek bizonyult a résztvevők számára.



Pityókaszedés a Gyimesekben


5. Pop up champagne bár a monarchia határánál


Katonai teherautók szállították fel a nagyérdeműt az Apa-havasra, ahol a Monarchia egykori határánál egy champagne bárban lehetett poharazgatni és csodálni az egészen elképesztő kilátást.





7. Helyi asszonyok vs. séfek


Az örömfőzdénk főszereplői idén helyi asszonyok voltak, akik tradicionális ételeket készítettek, velük párhuzamosan ugyanazon alapanyagból 8-10 neves séf elkészítette ugyanannak az ételnek a kortárs verzióját, majd a fesztivál népe ezeket ingyen megkóstolhatta és eldönthette, melyik ízlik neki jobban.



Barna Ádám Michelin-csillagos séf és a főzőasszonyok vezetője, Jánossy Alíz


6. Rézüst, mint szimbólum


Erdélyben hat nagyobb nemzet – a magyar, a román, a szász, az örmény, a cigány, a zsidó – él együtt, a fesztiválon mindegyiknek a kultúrájából láthattunk valamit. Erdély egy nagy üst, amelyben összeérnek a nemzetek és az ízek. Ezt jól szimbolizálta annak a cigány iparművésznek a munkája, aki a fesztivál ideje alatt egy rézüstöt kalapált ki, amiben a soron következő fesztiválokon jókat lehet majd főzni.



Az üst készültségi szintje a fesztivál második napján


7. Jótékonysági zakuszkafőzés


A nulladik napon négy csapat – a Sepsi OSK, a Gyulafehérvári Caritas, a Gyergyói HK és a Hargita Megyei Vöröskereszt – főztek zakuszkát, ami utóbb megvásárolható volt, a bevétel pedig jótékony célra ment, így a jótékonyság is megjelent a fesztiválon.



Üvegekben a végeredmény


8. Egyéb programok


Remek szakmai beszélgetések színesítették mindezeken felül a programot. Kitzinger Szonja, a magyar Konyha főszerkesztője a "Gasztroújrságírás ma" című szakmai beszélgetésen kapott szót, míg magazinunk fotósa, Körmendi Imre a "Ha le sem fotóztuk, meg se ettük?" gasztrofotós kockaasztal beszélgetésen mesélt a tapasztalatairól. Természetesen nincs gasztrofesztivál koncertek nélkül. Szalonna és bandája, a Boban Markovic is fellépett, ahogy ide illett a Bagossy Brothers Company koncertje is, ami remek, a tájba illő választás volt. A csapat tagjai ugyanis innen kőhajításra, Gyergyószentmiklóson élnek, így a saját környezetükben láthattuk őket zenélni és mondhatom, jól állt nekik a táj. A Bagossy Brotherssel a helyszínen a Magyar Konyha interjút készített, a beszélgetést az októberi lapszámunkban lehet majd elolvasni.



Tatár Attila és Bagossy Norbert a koncert előtti pillanatokban


9. Saját fizetőeszköz


A fesztivál saját pénznemmel is büszkélkedett, ez volt a Picula. 1 Picula = 20 lej. A műanyag fizetőeszköz egy törés által felezhető volt. A termékek minden esetben fél vagy egy egész Piculába kerültek.


Zárszóként pedig legyen elég annyi, hogy tegnap kihirdették a 2025-ben esedékes Taste of Transylvania időpontját, ami jövőre szeptember 4 és 7. között lesz. Mi biztosan ott leszünk!



Rácz Jenő egy helyi szakácskönyvet lapozgat


Legújabb magazin számunk!

Megnézem Szeretnék előfizetni a magazinra

Kapcsolódó cikkek

Recept ajánló