Kevés budapesti vendéglátóhely mondhatja el magáról, hogy közel egy évszázada ugyanabban az épületben, eredeti funkciójára tervezve működik. A Zenta utca ikonikus sörözője viszont pont ilyen: falaiban ott van a város története.

1926-ban még egészen más arcát mutatta a Bartók Béla út környéke. Akkoriban hatalmas fejlődésen ment keresztül Lágymányos, és abban az évben kezdték építeni azt a hatalmas épületet is, amely azóta lényegében uralja a Zenta utcát. A jövőre 100 éves társasház földszintjét már a tervrajzokon úgy alakították ki, hogy étterem működjön benne.

Eleve így tervezett házból pedig nem maradt sok Budapesten. A sokáig Kisrabló, a közelmúltban pedig Bölcső néven működő üzlet ma a főváros egyik legrégebben üzemelő vendéglátóhelyeként, az Etyeki Sörmanufaktúra budai bázisaként Zentakraft néven várja a vendégeket. A száz évvel ezelőtt, Fischer József „királyi tanácsos, műépítész” tervezte épület egyébként úgy készült el, hogy minimális átalakításokra volt csupán szükség ahhoz, hogy egy modern vendéglátóhely is tudjon benne működni.

A több szintes üzlethelyiségben már külön alakították ki a vendégbejárót, a gazdasági bejáratot, a személyzet számára létrehozott öltözőt, szeparált mosogatókat a konyhai felszerelésnek és a tálaláshoz szükséges edényeknek. A struktúra máig tökéletesen kiszolgálja az igényeket.

A korabeli „Kis Rabló”

Kalóztanya, világmárkás italokkal

Az 1943-ban kiadott, A magyar vendéglátóipar története című könyvben az áll, hogy a „Kis Rabló-hoz” címzett söröző étterem tulajdonosa Szűts Lajos volt. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum pedig itt tér ki a vendéglátóhelyre, kiemelve a vendéglő italozást és rablást megörökítő, kör alakú, festett üvegablakait, amelyek műemléki védettség alatt állnak.

A magyar vendéglátóipar története után néhány évtizeddel megjelenő, F. Nagy Angéla által szerkesztett budapesti, Gasztronómiai kalauzban pedig azt olvashatjuk, hogy a Kisrablóban cigányzene mellett étkezhet a vendég és a századforduló receptjei szerint készülő ételkülönlegességekből válogathat, a pincepresszóban pedig „tánczenekar húzza a talpalávalót”.

Az 1995-ös kiadású, Gold magyar gasztronómia arról emlékezik meg, hogy „a bejárat előtt fél falábú, rőt szakálló, nyájas rablóvezér invitálja befelé az embert a középkori kalózhajó zegzugos világába”. Az akkori, jelentős felújításból tehát már afféle angol pubként jött ki a hely, ám a ma is használatban lévő pultot akkor sem szedték szét – így az jó eséllyel még a száz évvel ezelőtti.

„A kalóztanyán világmárkás belga, német és ír söröket kínálnak csapról és palackból. (…) A szüntelenül újító, Franciaországban tanult séf, Lukács Ildikó izgalmas étlapja sokféle kalandot kínál az ínynek” – ajánlotta a helyet a kiadvány.

Kiállítás is lesz a szülinap alkalmából

Az idén megnyílt Zentakaft előtti években Bölcső gasztropubként ismerte a helyet a közönség. A közeli Műegyetem hallgatói hamar megszerették a változatos, kisüzemi csapolt sör kínálatot, és a jóféle házi burgereket is. Az akkori időkhöz képest jócskán megújult a hely, a nyitás előtt kicserélték a szellőzést és a fűtési rendszert, korszerűsítették a konyhát, frissítették a felületeket, amelynek eredményeképp frissebbek a színek, világosabb, fiatalosabb lett a hely.

Fotó: Szatai Ádám

A 16 sörcsapból elsősorban természetesen az Etyeki Sörmanufaktúra kisüzemi sörei jönnek, ám mindig van pár vendégcsap, más főzdék aktuális tételeivel. Hamburgerek, bisztróételek, mexikói hangulatú falatok, de burgundi marharagu, juhtúrós sztrapacska is szerepel az étlapon.

A már említett, festett üvegablakok egyébként védett ipari emlékek, a mostani pedig tulajdonos saját költségén szakszerűen restauráltatta mindegyiket, így ma is megcsodálhatók és szerencsére azok is megvannak, amelyeket az utcafront felé, valamelyik korábbi felújítás során sima üvegűre cseréltek. A közeljövő tervei között szerepel ezek visszaállítása és persze az, hogy minél több egykori vendéget fogadjanak újra az étteremben. Jövőre kiállítást is lesz az egykori Kisrabló múltjáról, éppen zajlik a korabeli fotók, étlapok, történetek, egyéb emlékek összegyűjtése. Akinek ilyesmi van a birtokában, erre az email címre várják, megfelelő mennyiségű anyag esetén, a századik születésnap tiszteletére a hely történetét feldolgozó kiadványt is terveznek.

A Zentakraft keddtől csütörtökig 16 és 23 óra között tart nyitva, péntektől vasárnapig pedig már déltől várja a vendégeket.

Zentakraft

1111 Budapest, Zenta u. 3.