Október 13-án zárul az Expo Oszakában. A hathónapos rendezvény végére a látogatószám elérheti a 28 millió főt. A 28 milliós látogatószámhoz, ha szerény mutatóval, de hozzájárul a Magyar Konyha stábja is, amely felkerekedett, hogy megnézze a világkiállítást. Élményeink olyan sokrétűek és szerteágazóak, hogy úgy döntöttünk, Oszakaland címen folytatásokban közljük tapasztalatainkat. Most a Magyar Pavilonról szólunk részletesebben.

Az oszakai Expo 2025 Magyar pavilonjának tervezője Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész. Munkáját a magyar és japán népi építészet, valamint a természetes építőanyagok inspirálták. Zoboki szerint a pavilon célja, hogy esztétikájával és szellemiségével felkeltse a figyelmet, illetve a magyar és japán kultúra közös pontjaira rámutasson. A figyelemfelkeltés sikerült, a pavilon előtt kígyózó sorok láthatók nap mint nap.

Zoboki Gábor, építész, aki Operaház teljes felújításáért is felelt

Tudta?

Míg egy magyar ember nem szeret sorban állni, a japánoknak ezzel nincs bajuk. Gyerekkoruktól kezdve trenírozzák őket ugyanis az önfegyelemre és arra, hogy türelmesen várjanak, így a sorban állás számukra nemcsak türelem kérdése, hanem a tisztelet jele, egyben udvariassági formula is. A hosszú sor azt is jelzi, hogy az adott hely vagy termék népszerű és érdemes várni rá, ami bizalmat ébreszt a látogatókban. Emellett társadalmi nyomás a japánoknál a szabályok betartása, hovatovább a konfliktusok elkerülése.

A Magyar pavilon előtt gyakoriak a kígyózó sorok

A pavilon központi eleme egy többszintes épület, amely szimbolikusan egy erdőt formáz, és amelyben egy bisztró, bortrezor, kiállítóterek, konferenciatermek és egy üzleti kapcsolatok erősítésére szolgáló emelet is helyet kapott. A Magyar Pavilon az Expó egyik legmagasabb épülete, 16.9 méter magas és érdekessége, hogy a Grand Ring több mint 80%-áról látszik. A Magyar Pavilon az egyetlen, melynek pincéje is van, mely többek között a konyhai előkészítő helyiségeknek ad otthont. 

Az izgalmas anyaghasználat iskolapéldája, hogy 35 500 sátorszövet lamella borítja az épületet, melyeket egyesével helyeztek fel. Az esztétikai hatás mellett a lamellák árnyékolási feladatot is ellátnak, valamint az épület hűtését is biztosítják a nagy nyári melegben. (Kintlétünk idején 35 fok és 60-80 százalékos páratartalom volt). A pavilon építéséhez természetes anyagokat használt Zoboki Gábor, már amennyiben tudott... A dóm borítása fa, amely Fukusimából érkezett. Noha sok pavilon szeretett volna teljes egészében fával dolgozni, de a körgyűrű annyira felszippantotta az összes rendelkezésre álló faanyagot Japánban, hogy annak megépítése élvezett prioritást, így a magyaroknak is csak a borítás lehetősége maradt, ami a dómnál szembeötlő.

A Magyar pavilon épületegyüttese a körgyűrű felől nézve 

A dómnál maradva, ebben a jellegzetes pajtaszerű, fa kupolában kapott helyet az immerzív színház, ahol élő magyar népzenei előadások zajlanak naponta többször, méghozzá egy csillagos égbolthoz hasonló áttetsző mennyezet alatt. Az előadások 15 perces szakaszokban mutatják be a magyar népzenei hagyományokat. Az épületben a bisztró és borbár hagyományos magyar ételekkel és borokkal várja a vendégeket. A pavilon végén egy ajándékbolt található, ahol magyar kézműves termékeket és szuveníreket lehet vásárolni.

Sorozatunk következő részében a beltereket járjuk be. Tartsanak velünk, egyben olvassák el korábbi fejezeteinket is:

Oszakaland 1. rész: Expo gyorstalpaló