Eredetmegjelöléssel ellátott boroknak minősülnek idén nyártól a Húsvét-szigeten készülő termékek. De nem a titokzatos kőszobrokról híres, szubtrópusi klímájú Húsvét-sziget a legextrémebb borvidék a Földön.

Idén nyáron a híres Húsvét-sziget borai is megkapták a Denominación de Origen, vagyis az eredetmegjelöléssel ellátott jelzőt – ezzel a szárazföldtől mintegy 3500 kilométerre található Csendes-óceáni sziget szőlőiből készülő borok hivatalosan is kiemelt minőségűnek tekinthetők.

Az, hogy a chilei mezőgazdasági minisztérium marketingesei húztak ekkorát, vagy tényleg parádés borok születnek a titokzatos kőszobrok mellett, innen nehéz megítélni. Mindenesetre Esteban Valenzuela, Chile mezőgazdasági minisztere azért a Húsvét-sziget borvidékké nyilvánítása kapcsán megjegyezte, hogy az országban kiemelt fontosságúnak tekintik a borágazatot.

A Húsvét-sziget hivatalos neve ezentúl a boroscímkéken a DO Rapa Nui, amely egyébként 1888 óta számít a Dél-amerikai ország területének. Klímája szubtrópusi, ami borkészítés szempontjából messze nem ideális, mégis termesztenek arrafelé szőlőt, már a 19. század óta.

Hat szőlőfajtájuk közül a legfontosabb a País és a Moscatel de Alejandría, de telepítettek újabban Pinot Noirt és a Chardonnayt is.

Meredek helyek

A Húsvét-sziget ezzel kétségkívül a Föld egyik legtitokzatosabb borkészítő vidékeként emlegetik majd, de akadnak azért hasonlóan érdekes szőlőtermelő helyek, és nem is kell mindegyikért olyan sokat utazni.

Európa legmagasabban fekvő szőlőültetvényének megcsodálásáért elég csak Svájcig menni. A Visperterminen 1150 méteres magasságban található, az Alpokban. De ha ennél is magasabban keresnénk szőlőket, akkor is bőven vannak lehetőségeink. A legextrémebb példára Tibetben bukkanhatunk. A Cai Na Xiang, Lhászában van, ahová a 18. század közepén keresztény szerzetesek vitték el a szőlőtermesztés és a borkészítés tudományát. Ezt a hagyományt élesztette újjá egy idős házaspár, Hua és Lu Sheng 2012-ben. Ők 3563 méteres tengerszint feletti magasságban termesztik a gyümölcsöt. 

Tibetben lehet, hogy magasan vannak a tőkék, de bizonyos szempontból sokkal nehezebb dolga van Németországban a Mosel-völgyében dolgozó szőlészeknek, akik a világ legmeredekebb ültetvényét gondozzák. A Bremm városa felett elhelyezkedő Bremmer Calmont szőlői 68 fokos lejtőn nőnek.

Szürkebarát, Finnországból

Bátran dacolnak a zord körülményekkel a Góbi-sivatagban létesített szőlőskert gazdái is, ahol a homokos talajon kívül a különösen száraz viszonyok és a kemény tél akadályozza a borkészítést. Utóbbi ellen úgy védekeznek, hogy télen a föld alá temetik a szőlőt, hogy megóvják a fagytól. Egy biztos, arrafelé nem kell tartani a filoxérától, és egyéb, máshol komoly gondokat okozó szőlőbetegségek sem nagyon ütik fel a fejüket.

És ha már hűvös, meg ne feledkezzünk a világ legészakibb szőlőültetvényéről sem, ami akkor is extrém, ha a klímaváltozás miatt északra tolódnak a szőlőtermesztés határai. Svédországban, Skåne déli részén található a Hällåkra Vineyard, amely a világ egyik legészakibb kísérleti szőlőültetvénye, ahol a hideg éghajlathoz specializált, hibrid szőlőfajtákon kívül nő Pinot Noir és szürkebarát is.

Ha pedig olyan borászatot keresünk, amely nem csak tudományos, hanem kereskedelmi célból is készít borokat, érdemes a norvég Lerkekåsa felé elcsavarogni, de a sapka és a sál na maradjon otthon! A Lerkekåsa körülbelül két órás autóútra van Oslótól délnyugatra. 2009 óta működik, húsz fajtával dolgoznak, a legjobb borukat állítólag a Solaris fajtából préselik.

Ha pedig a legfeketébb, vulkáni talaj boraira kíváncsi, olvassa el a Kanári-szigeteken található Lanzarote borairól készült cikkünket!