A különböző gabonafélékből, hüvelyesekből és magokból készült lisztek mind-mind izgalmas lehetőségeket rejtenek. Ráadásul manapság sokféle gluténmentes keverék is kapható, amelyeket különböző funkciójú lisztek kiváltására (például búzafinomliszt vagy kenyérliszt) és gluténmentesen nehezen készíthető tésztákhoz (pl. palacsinta) fejlesztettek ki.

1. Mi a különbség az őrölt mandula és a mandulaliszt között?

A magőrlemények darált olajos magvak, a maglisztek készítésekor pedig az olaj kisajtolása után őrlik meg a magvakat. Utóbbiak jobban használhatók sütéshez, mivel nagyobb a nedvszívó képességük, és könnyebb tésztát lehet velük készíteni. A mandulaliszt nagy erénye, hogy linolsavban gazdag. Nem tartalmaz elég szénhidrátot, hogy élesztős tésztákhoz használjuk, viszont igazi macaront és pasta di mandorle kekszet csak ebből lehet készíteni. A tökmagliszt az olajtök magjából készül. Zöld színű, és különlegesen jó ízt ad például sós süteményeknek és pogácsáknak, míg a napraforgóliszt inkább sűrítésre vagy péksütemények tésztájába való.

2. Lenmag, gesztenye és kókusz: valójában olajos magvak, mégis érdemes külön ejteni néhány szót róluk. Egyébként mustármagliszt is létezik. 

A kókuszliszt hamarabb pirul vagy ég meg, mint a többi magliszt, és jellegzetes ízével is számolnunk kell, de édességeknek és keleties ételeknek kimondottan jól áll. A lenmagból őrölt liszt ómega-3 zsírsavat tartalmaz, és magas a vízben oldódó rosttartalma, így laza, levegős tésztát készíthetünk vele. A gesztenyelisztben sok a szénhidrát (főleg keményítő), sokféle tészta készítésére alkalmas, az íze pedig karakteresen gesztenyés.   

3. Egyre népszerűbbek a hüvelyesekből készült lisztek. Lencse-, sárga- vagy csicseriborsó-, sőt többféle babliszt is létezik. Előnyük, hogy gluténmentesek, lassan emészthető szénhidrátokat tartalmaznak, jó fehérjeforrások, magas a rost- és vitamintartalmuk. Számos tésztaféléhez és sűrítésre is használhatók.

4. Hajdina és cirok: álgabonák. A hajdina keserűfűféle, magas rosttartalmú lisztjét gyakran keverik más lisztekkel, mivel nincs benne sikér, és erőteljes, kicsit kesernyés az íze. A franciák palacsintához (galette), a japánok metélthez (soba) használják. A cirokliszt íze nem olyan jellegzetes, és nagyon sok mindent készíthetünk belőle, a kenyértől az édes tésztákig, ráadásul az antioxidáns-tartalma is magas.

5. A zab és a rizs gluténmentes gabonafélék (az előbbi vitatottan, mivel avenin fehérjét tartalmaz, ami ritkán vált ki allergiás reakciót). A zab kiváló nokedlihez és más tömörebb tésztákhoz, és bár sülés közben kevésbé emelkedik meg, mint a búzaliszt, azonban jó hatással van a koleszterinszintre. A rizsliszt készülhet fehér rizsből, ezzel leginkább omlós süteményeket, ropogós kekszeket, piskótát szokás készíteni, a barna rizsből készült liszt rozstartalma viszont nagyobb, így jobban sűrít.