Lenyűgöző, varázslatos, felejthetetlen és egyedülálló – az online turistakalauzok és értékelő oldalak nem fukarkodnak, ha jelzőkkel kell megszórni a tallini III Draakon éttermet. De vajon hihetünk ezeknek? Megnéztük.

Tallinn belvárosa egészen apró, ennek ellenére alaposan megtömték vendéglátóhelyekkel. Észtországban is hódít a mediterrán konyha, szinte könnyebb olasz éttermet találni, mint autentikus balti fogásokat kínáló vendéglőt. Egy hely viszont igazi, helyi ételeket ígér és uralja az összes, belvárosról szóló listát és kalauzt, ez pedig a 13. századi városhaza épületében működő, középkorinak mondott étterem, a III Draakon.

A tallinni Városháza egyébként önmagában izgalmas épület, 1997 óta a világörökség része. Igazán utoljára a 15. század elején nyúltak hozzá, amikor átépítették valamelyest az akkor már 200 éves, erődre emlékeztető monstrumot. Oldalában néhány asztal, és rusztikus cégér hirdeti a középkori hangulatú fogadót, ahol állítólag tényleg olyan élménye lehet a vendégnek, mintha ötszáz évvel ezelőtt toppant volna be. A középkori tamatikájú vendéglőkkel szembeni jókora ellenérzésünket leküzdve léptünk hát be a III Draakon ajtaján.

A III Draakon bejárata

Fotózni tilos!

Az első, ami feltűnik, hogy odabent meglehetősen sötét van, a bejárattól pár lépésre található pultnál pedig nagyhangú és nagy termetű kocsmárosnő igazítja el a tanácstalan vendégeket (ti. mindenkit). Nincs asztalszerviz, a rendelést nála kell leadni, egyből prezentálja is az ételeket és italokat, aztán jöhet a fizetés, onnantól nincs dolgunk egymással, mindenki oda ül, ahová szeretne, vagy ahová tud. A tányérokat és korsókat pedig majd tegyük az egy helyiséggel arrébb, színpadiasan elhelyezett kosárba. Ja és még valami: csak semmi vaku, semmi világítgatás a telefonnal, és persze nulla fényképezés.

A kínálat hagyományos észt fogásokat ígér. Jávorszarvaslevest, kolbászt, különféle batyukat, kétféle sört és cidert. Ja és malacfarkat. Mindezekhez pedig egy jókora vödörből, egy hozzá illő méretű, fából készült villával a vendég magának halászhat sós-savanyú uborkát a fogások mellé.

A világítást néhány gyertya adja, amelyek szorgalmasan folyatják magukból mindenfelé a viaszt a girbegurba, gerendákból ácsolt asztalokon. Felületes személő számára tulajdonképpen stimmel is a középkor-érzés. Persze a konyha középkori díszletei mögött néha látszik a modern technika, a már említett malacfarok sous vide tasakból kerül elő, a húsos/almás/gombás piték pedig kemencének álcázott, légkeveréses sütőből. 

Tallinn, Városháza

Use your illusion!

A lényeg, hogy az illúzió működik, állandó a sor a pult előtt. Legnépszerűbb a szarvasleves, amit – a többi fogáshoz hasonlóan – evőeszközök nélkül kell legyűrni. Nem is nehéz, hiszen egy gulyáshoz hasonlító ízű, ám hús és zöldségdarabokat alig tartalmazó léről van szó, amelyet könnyű kiinni a cserépedényből.

Kolbász és malacfarok

A kolbászok korrektek, de nem is érdemelnek további bemutatást, a malacfarok szerepe pedig értelemszerűen a meghökkenétésé. Erre kérdeznek vissza a legtöbben, és ezt mutogatja-magyarázza a házigazda is a leglelkesebben. Amúgy nem rossz, vajpuhára szuvidált, különösebb fűszerezés nélkül. 

A legnagyobb csalódást a piték okozzák. A mi almástáskánkra hasonlító kinézetű sütiből hiába van húsos meg répás is, ez nem menti fel az alól, hogy nem csak a külcsín, a belbecs is a bevásárlóközpontok almástáskáinak szintjén mozog.

A III Draakon tökéletes üzleti vállalkozás, perfekt helyen, tele mosolygó turistával. Ha pedig Észtország valódi, létező gasztronómiáját fedeznénk inkább fel, jobb választás a Balti Jaama Turg vásárcsarnoka vagy a Draakontól néhány utcára működő Pelmen kohvik, ahol nem csak a pelmenyi, hanem a borscs, a szoljanka és a hering is nagyszerű!

III Draakon

Tallinn, Raekoja plats 10146