A Köröstől nem messze, Szarvas határában termő rizs legnagyobb része külföldön talál gazdára és bébiétel gyártók veszik. Megnéztük, miért ebből főznek.

Volt idő, hogy több tízezer hektáron termeltek Magyarországon rizst, leginkább Békés, Csongrád-Csanád és Tolna megyékben. A ’60-as, ’70-es évek virágkorát aztán egy évtizeddel később látványos hanyatlás követte. Az olcsó import rizs hamar kiszorította az Alföldön termesztettet, a 2000-es évekre alig maradt belőle.

Pedig a hazai rizsnek nem csak az ökológiai lábnyoma kisebb összehasonlíthatatlan mértékben, mint az Ázsiából ideszállítottnak. Utóbbit jóval hosszabb ideig tárolják, ezért is kell a rengeteg kemikália, és Banglades, Tajvan, Kambodzsa, Vietnám, Thaiföld és Kína mezőgazdaságában – ahonnan a legtöbb rizs érkezik Európába – amúgy is felületesebb az élelmiszerbiztonsági kontroll, mint Európában – világított rá Szász Máté biológus abban az előadásban, amelyet a Valoryz feldolgozóüzemében tartott, Szarvason.

A Valoryz egy családi vállalkozás, amely a rizstermesztés mellett termeltetéssel és feldolgozással is foglalkozik. Bio- és konvencionális gazdálkodást folytatnak, amely során a rizsnövény minden részét feldolgozzák.

A Valentinyi Károly által alapított cég az 1980-as években kezdett bele a rizstermesztésbe, később saját üzemet épített, 2002-től pedig a rizsfeldolgozás is bekerült a cég portfóliójába. Jelenleg Károly és lánya, Fruzsina közösen vezetik a vállalkozást és többek között rizsalapú, egészségtudatos termékek – rizsitalok, csokis rizskekszek – fejlesztésével is foglalkoznak.

Valentinyi Fruzsina és Károly 

Lánctalp nélkül

A szarvas melletti rizsföldek mellett Tari László agrármérnök, rizstermelő felelevenítette többek között a Közép-európai rizstermesztés történetét is. Elmondása szerint a rizsvalószínűleg a török idején került az ország akkori területére: a Temesvár környéki mocsarakban próbálkoztak meg először a termesztésével.

A világ egyik legnagyobb területen termelt gabonája trópusi növény, amelyet itthon jóval nehezebb megtermelni, mint mondjuk Tajvan egyes területein, cserébe a magyar rizs – ha a termelők megtalálják a megfelelő fajtákat – minősége és íze is kiváló. A ’80-es években úgy tartották, nagyjából Debrecen vonalában lehet a rizstermesztés északi határa – ám ez mára nyilvánvalóan megváltozott.

Tari László

Szarvas környékén egyébként többféle fajta is nő, megfelelő gondoskodás mellett jól érzik magukat – mondta Tari László. A rizst árasztásos technológiával termesztik, ami azt jelenti, hogy jelentős mennyiségű vízre van hozzá szükség – ezt egyébként a rizsen kívül szemmel láthatóan díjazzák a környék vízimadarai és vadjai is. Szarvason a vizet a Körös biztosítja, igaz az utóbbi évtizedben egyre kevesebbet kell használni a rizs aratásakor a mocsárban is jól boldoguló lánctalpas kombájnt: szeptemberre az elárasztott földek megközelíthetők hagyományos járművekkel is.

Köles és rizses csoki

A Valoryz rizsföldjein – időről időre pihentetve azokat – köles, homoki bab és zab is terem. Épp ezért a cég kedvelt termékei közé tartozik többek között a köles, de elsősorban rizsliszt, rizsdara, rizskeksz, rizsital uralja a portfóliót, hamarosan pedig jön a rizses csoki is!

Az általunk előállított alapanyagok egyszerűek, de jól működnek a hétköznapokban, ráadásul többféleképpen használhatók – funkcionálisak, magas élvezeti értékkel rendelkeznek és a gasztronómia vezető szereplői is előszeretettel használják őket – mondta Valentinyi Fruzsina.

Nálunk a fenntarthatóság nem marketing, hanem működési alapelv és nem is szeretnénk tömegmárkává válni – teszi hozzá. Receptgyűjteményeket készítenek és iskolai edukációs programokban vesznek részt, mert szeretnék, ha a fogyasztók a rizshez is tudatosabban, nyitottabban közelítsenek.