Fahéjból több fajta létezik, és egyáltalán nem mindegy, melyiket fogyasztjuk. De már ahhoz is nagy energiákat kellett megmozgatnia az Európai Uniós szervezeteknek, hogy felderítsék, miféle fahéjat árulnak a tagállamok piacain.

A fahéj a Cinnamomum nemzetségbe tartozó különböző örökzöld fák belső kéregrétegéből származó változat. Miután a fahéjkérget levágják a fatönkről, az természetesen felpödörödik, felvéve a jól ismert „tekercs” formát. Ezt követően a kérget megszárítják, kisebb darabokra vágják, vagy megőrlik.

A fahéjnak két fő fajtája létezik, a ceyloni és a Cassia. Előbbi (Cinnamomum verum) az, amelyet „igazi fahéjként” is emlegetnek. Ez Srí Lankáról származik, és már a globális fűszerkereskedelem előtt is hoztak belőle Európába. Mindenki jól ismeri meleg, édes, mégis fűszeres aromáját, azt viszont kevesen tudják, hogy ebben is megtalálható a kumarin nevű, természetes vegyület, amely nagy mennyiségben mérgező – igaz, ebben a fahéjtípusban csak nagyon alacsony mennyiségben van jelen.

A Cassia másik fajta, Kínában, Vietnámban és Indonéziában terem, erősebb, csípősebb aromával rendelkezik és jelentősen magasabb a kumarintartalma.

Ez eddig oké, a baj ott kezdődik, amikor a Cassiát összekeverik a ceyloni változattal, vagy egészen egyszerűen akként árusítják.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának munkatársai 10 uniós országból vizsgáltak be fahéjmintákat és arra jutottak, hogy azok több mint kétharmada szabálytalanságokat mutatott. A „Ceylon” feliratú termékek körülbelül kilenc százaléka Cassiának, vagy keveréknek bizonyult. A mintáknak 10 százalékában pedig magasabb volt az ólom szintje, mint EU által előírt határérték.

A valódi és a hamisított ceyloni fahéjak elkülönítése érdekében a kutatók igyekeztek felderíteni a kontinenseken átívelő ellátási láncokat. Az, hogy tisztában legyünk a fűszerek pontos forrásával is, nem csak az élelmiszerhamisítás elleni harcban fontos, hanem azért is, mert a kumarin leginkább a gyerekekre veszélyes, rendszeresen fogyasztva májkárosodást okozhat.

Az Európai Bizottság kutatóközpontja arra is felhívta a figyelmet, hogy a hamisítványok a valódi ceyloni kistermelőket is megkárosítják. A hasonló esetek visszaszorítására létrehoztak egy European Food Fraud Community of Practice nevű szervezetet, amely összekapcsolja a kutatókat, a szabályozó hatóságokat és az iparági szakértőket, az élelmiszercsalások minimalizálása érdekében.