Csillámporos hírek a pezsgő mellé
Ünnep, buborék, díjak.
Évek óta sok munkát tettek abba, hogy a klasszikus vidéki vendéglátás visszakapja eredeti fényét és minőségét.
Hamuban sült pogácsa, csokifüggő madár, mindent bekebelező füstölt disznóság, parancsszóra terülő asztalka.
A verseny győztese, Karl Zsolt cukrászmester.
A jó méhész már a kaptár szagáról és a bentlakók hangjáról tudja, hogy jól vannak-e a méhek.
Idén először rendezték meg civil kezdeményezésként az Év Szaloncukra versenyt.
Karácsony közeledtével sokan vannak, akik maguk vállalkoznak a karácsonyfára szánt szaloncukrok elkészítésére. A többség a boltokban keresi ezt az édességet, kérdés, milyen legyen a kiválasztott portéka.
A tehéntúró az egyik leggyakoribb alapanyagunk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha tesztjén a minőségi tejtermékeket előállító kisebb és nagyobb üzemek, piacokon jelen lévő termelők túrói kerültek a zsűri asztalára.
Naponta kerül a tányérra, sok szó mégsem esik róla – ez a megállapítás több alapanyagunkra is igaz lehet, de a száraztésztára mindenképpen az. Most a tészták jeles képviselője, a csusza került a szakértő tesztelők elé.
Szaloncukor tesztünkkel megpróbálunk képet adni a „kézműves” kínálatról.
Klasszikus magyaros párosítással: olaszrizlinggel és kékfrankossal éri el sikereit Karner Gábor, akinek birtokvöröse 2016-ban bekerült a Nemzeti Borkiválóság Program legjobb nyolc tétele közé. A világ kinyílt előtte: mesébe illő történet a zsebkendőnyi mátrai ültetvényről a Michelin-csillagos éttermekig.
Őstermelők, sajtműhelyek, biokertek gazdái gyűltek össze a BGF aulájában, hogy bemutassák termékeiket az érdeklődőknek, többek között szakácsoknak. Mikrozöldségek, levélzöldségek, sajtok, lekvárok, mangalicasonka
Legyünk őszinték, kevés olyan kezdeményezés volt az elmúlt években a gasztronómia területén, ami az egész országot így megmozgatta. Mióta évente megválasztják az ország tortáját, az édesszájú magyar nép keresi a cukrászdákat, ahol megkóstolhatja az év cukrászati alkotását. Idén egy pannonhalmi sárgabarack-pálinkás tortát.
Hamuban sült pogácsa, csokifüggő madár, mindent bekebelező füstölt disznóság, parancsszóra terülő asztalka.
Idén először rendezték meg civil kezdeményezésként az Év Szaloncukra versenyt.
Karácsony közeledtével sokan vannak, akik maguk vállalkoznak a karácsonyfára szánt szaloncukrok elkészítésére. A többség a boltokban keresi ezt az édességet, kérdés, milyen legyen a kiválasztott portéka.
A tehéntúró az egyik leggyakoribb alapanyagunk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha tesztjén a minőségi tejtermékeket előállító kisebb és nagyobb üzemek, piacokon jelen lévő termelők túrói kerültek a zsűri asztalára.
Naponta kerül a tányérra, sok szó mégsem esik róla – ez a megállapítás több alapanyagunkra is igaz lehet, de a száraztésztára mindenképpen az. Most a tészták jeles képviselője, a csusza került a szakértő tesztelők elé.
Szaloncukor tesztünkkel megpróbálunk képet adni a „kézműves” kínálatról.
Őstermelők, sajtműhelyek, biokertek gazdái gyűltek össze a BGF aulájában, hogy bemutassák termékeiket az érdeklődőknek, többek között szakácsoknak. Mikrozöldségek, levélzöldségek, sajtok, lekvárok, mangalicasonka
Legyünk őszinték, kevés olyan kezdeményezés volt az elmúlt években a gasztronómia területén, ami az egész országot így megmozgatta. Mióta évente megválasztják az ország tortáját, az édesszájú magyar nép keresi a cukrászdákat, ahol megkóstolhatja az év cukrászati alkotását. Idén egy pannonhalmi sárgabarack-pálinkás tortát.
A jó méhész már a kaptár szagáról és a bentlakók hangjáról tudja, hogy jól vannak-e a méhek.
Klasszikus magyaros párosítással: olaszrizlinggel és kékfrankossal éri el sikereit Karner Gábor, akinek birtokvöröse 2016-ban bekerült a Nemzeti Borkiválóság Program legjobb nyolc tétele közé. A világ kinyílt előtte: mesébe illő történet a zsebkendőnyi mátrai ültetvényről a Michelin-csillagos éttermekig.