Olivier Caillon párizsi séf nyerte a Töltött Káposzta Világbajnokságot. A döntőben japán, koreai és angol séf is összemérte a tudását, a káposzták pedig egészen másképp néztek ki, mint a magyar lagzikban.

Másodszor rendezett Töltött Káposzta Világbajnokságot a Maison Bernardaud. Az 1863-ban alapított porcelánmanufaktúra a franciaországi Limoges-ban működik, itt tartották a verseny döntőjét is. Az eseményről itt számolt be a Le Monde. A cikkből kiderül, hogy ez nem afféle káposztafőző falunap volt, a fogások sokkal inkább a fine dining igényességével elkészített, kreatív alkotások voltak – noha a töltött káposzta kétségkívül egyszerű, népi étel.

És persze nemzetközi klasszikus. A cikkben kiemelik, hogy minden kultúrának megvan belőle a maga változata. Magyarországon paprikás, sertéshúsos-rizses töltelékkel készül, savanyú káposztával, Romániában paradicsomos, de az USA-ban és Japánban is jól ismert családi fogás.

Limoges-ban a francia, egész fej káposztából készülő változat körül forogtak az események. A versenyzők regionális döntőkön keresztül jutottak be a nagy fináléba, ahol összesen hét séf versengett egymással. A szakácsoknak négy óra alatt két egész töltött káposztát kellett elkészíteniük, ízfokozók, kész fűszerkeverékek és ipari adalékanyagok, sőt, szarvasgomba használata nélkül.

Patai Lajos töltött káposztája

A zsűri vizsgálta a tálalást, az ételek szerkezetét, a technikai kivitelezést és az ízek harmóniáját. Külön hangsúlyt kapott a mártás, pláne, hogy a zsűri növényi alapú szószt várt el – a beszámoló szerint ez igazán nagy kihívás elé állított a versenyzőket.

A győztes Olivier Caillon párizsi séf lett, aki egy ritka, édeskésebb pontoise-i káposztafajtával dolgozott. Hálóban főzte meg az egész fejeket, hogy azok megőrizzék a formájukat. A töltelékben mások mellett szalonna, zöldségek, gombák, libamáj, bor és ecet kapott helyet. A verseny legjobbjának választott fogás az eleganciája, könnyedsége és összhangja miatt tetszett a leginkább a zsűrinek.

A francia töltött káposzta egyébként leginkább abban különbözik a magyartól, hogy a fejet nem bontják szét, hanem főzés/párolás után kissé széthajtogatva töltik meg, majd „visszarendezik” káposzta formájúvá, és ezt követően főzik készre. Használnak hozzá többféle húst is, működik marha-, bárány-, borjú-, sertéshússal, de van, aki kolbászhússal, különféle zöldségekkel tölti meg.

Borítókép (illusztráció): Unsplash.com/Dmitry Dreyer