Victor Hugo regénye és a nagy sikerű Disney film dalai alapján kerül az Operettszínház műsorára A Notre Dame-i toronyőr. A bemutató október 10-én lesz.
A Notre Dame-i toronyőr drámája, a Cigánybáró és Dankó Pista világa elevenedik meg Budapesti Operettszínház új évadában. A három premier közül az egyik leginkább várt, A Notre Dame-i toronyőr, amelyben az azonos című Disney filmből ismert dalok csendülnek fel.
Alan Menken, Stephen Schwartz és Peter Parnell musicalje Victor Hugo, 1831-ben írt, ikonikus regényéből született és a szeretetről, a kitartásról és az önfeláldozásról mesél.
A középkori Párizsban játszódó, jól ismert történet középpontjában Esmeralda, a szegény cigánylány és Quasimodo, a torz külsejű, ám önzetlen harangozó áll. Mindamellett, hogy magában hordozza a francia nyelvű szépirodalom kiemelkedő mesterének világát, a zenés mű alkotói a kortárs színház műfaji sajátosságaihoz igazították a színpadi karaktereket.
Homonnay Zsolt, az előadás rendezője a próbák során elmondta, hogy Victor Hugo igazán húsbavágón fogalmazott az emberi lélekről, valamint a különböző társadalmi jelenségekről. A regényíró sorai mintha manapság vetődtek volna papírra: az önhibáján kívül csúfnak született Quasimodót kigúnyolják.
A Jászai Mari-díjas színházi alkotó úgy látja, hogy bár a történet a 15. században játszódik és a regény megjelenése a 19. századra esik, mégis, a játszókat és a nézőket hasonló kérdések foglalkoztatják manapság, mint évszázadokkal ezelőtt. A produkciónak a mai korral való kapcsolatát erősíti, hogy a párizsi főszékesegyház 2019 tavaszán leégett, s mintha Hugo megjósolta volna a tűzvészt: a műben Quasimodo égő rőzsét, ólmot önt az utca kövére, és a tűz fényében felsejlik a Notre Dame árnyéka. A katedrális az 1163. évi alapkőletételétől kezdődően immár több, mint 800 éve tanúja a történelem viharainak, az emberi sorsoknak és a fényes szertartásoknak, mintegy örök mementóként állva a francia főváros közepén.
A rendező szerint az előadás nem csupán a színpadi szerepalakok - például Quasimodo, Esmeralda, Claude Frolloesperes, vagy éppen Phoebus de Martin kapitány - története, hanem az ősi falaké is, amelyek a templomot díszítő vízköpők által valóban életre kelnek a színpadon.
Homonnay Zsolt hozzátette: hálás Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekesnek, a színház főigazgatójának a rendezés lehetőségéért, hiszen korábban Berlinben Quasimodóként és Phoebusként is láthatták a nézők, Magyarországon ClopinTrouillefou, a cigányok királya szerepében lépett a közönség elé, most pedig az előadás megrendezése mellett lefordította a musicalt és a magyar dalszövegeket is megírta.
A főbb szerepekben Sándor Péter, Tassonyi Balázs (e.h. SZFE), Antolovics Péter (e.h. SZFE), Széles Flóra, Lipics Franciska (e.h. SZFE), Dancs Annamari, Kálmán Petra, Földes Tamás, Szomor György, Langer Soma,Kocsis Dénes, Szerényi László, Szentmártoni Norman, Magócs Ottó, Kiss Zoltán, Miklós Attila és Angler Balázs láthatók. A jelmezeket a Jászai Mari-díjas Füzér Anni, a díszletet a Vágó Nelli- és Rubányi Vilmos-díjas Túri Erzsébet álmodta színpadra. A világítás Bodor Ákos, a vetítés Somfai Péter munkája. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara (főzeneigazgató Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester) és Énekkara (karigazgató Szabó Mónika), valamint a Musical Ensemble művészei. Vezényel Oberfrank Péter Liszt Ferenc-díjas karmester és Tassonyi Zsolt. Az előadás koreográfusa Simon István Harangozó Gyula-díjas balettművész, zenei vezetője Tassonyi Zsolt, rendezője Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotó.
További részletek a Budapesti Operettszínház weboldalán!
(x)
