A magyar Alföldön évente mintegy 3000 tonna spárgát termesztenek, ám ennek a 90 százaléka végül az országhatárokon kívül kerül az asztalra. A csirág jó biznisz, de a termesztése rengeteg munkával jár.

Magyarország igen jelentős spárgatermelőnek számít az Európai Unióban. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében nő a legtöbb csirág, a teljes hazai termés pedig szinte minden évben meghaladja a 3000 tonnát. Az elmúlt hetek kedvező időjárásának köszönhetően idén korán jött a spárgaszezon: már megjelent a piacokon a hazai zöldség.

A magyar spárgatermesztés növekedése körülbelül tíz éve indult meg, a Covid alatti visszaesést követően pedig kb. 2000 hektáros termőterületen stabilizálódott. 

A növény évelő, így komoly tervezésre van szükség ahhoz, hogy valaki spárgatermesztésre adja a fejét: az újonnan ültetett növényeknek 2-3 évre van szükségük ahhoz, hogy kellőképp megerősödjenek, megfelelő mennyiségű és minőségű termést hozzanak. Viszont a már „bejáratott” növények hosszú évekig termőképesek maradnak.

Szárítva és kovászolva még ízesebb!

A spárga különösen érzékeny a megfelelő tárolásra és arra, hogy minél frissebben fogyasszuk el. Megvásárlás után a csírákat azonnal ajánlatos hideg vízbe tenni és a közeli felhasználásig hűtőben tárolni, betakarítás után pedig legkésőbb két-három nappal elfogyasztani.

Ha az azonnali felhasználás nem kivitelezhető, a csirág lefagyasztható, de remekül kovászolható, vagy akár szárítható is – utóbbi esetben ráadásul az ízvilága is koncentrálódik.

Ha sikerül különlegesen friss csirághoz jutnunk, mindenképp érdemes kipróbálni, milyen hőkezelés nélkül! Mondjuk Kalla Kálmán roppanós spárgasalátájában!