Az elmúlt évekhez hasonlóan korán indult a szüret a Dél-Balatonon. Idén is a korai érésű Csabagyöngye az első, amely egyébként jól átvészelte a szárazságot.

Az utóbbi években a vörös és rozé borokról egyértelműen eltolódott a kereslet a fehér, és azon belül is a könnyed, alacsonyabb alkoholtartalmú fajták felé, mint az Irsai Olivér, vagy a Csabagyöngye – mondta az MTI-nek Nagy Márk, a Varga Pincészet Kft. pincevezetője.

Magyarországon, de Európában is csökken a fogyasztás, amit a piaci szereplők újabb termékekkel próbálnak ellensúlyozni. Egyre nagyobb szerepe lesz az alkoholmentes boroknak – ezekről itt írtunk korábban.

Az idei termésről szólva a cég arról tájékoztatott, hogy a tavaszi fagy jelentős károkat okozott az ültetvényekben, valamint az aszály is csökkenti a termés mennyiségét. A Balaton északi partján komoly gondokat okoz a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége, ami miatt több ültetvényt ki is kellett vágni.

Enyhén csökkenő termelés

A 2024/2025-ös becslések szerint Magyarországon kb. 2,96 millió hektoliter bort állítottak elő. Ezzel hazánk az Európai Unió közepes méretű bortermelői közé tartozik. A szakmai szervezetek becslései alapján: 800–1000 aktív kereskedelmi borászat működik idehaza, és több mint 30 000 szőlőtermelő található az ágazatban.

A KSH adatai szerint egyébként Magyarországon fokozatosan csökken a szőlőterület – az elmúlt öt évben mintegy 4 százalékkal lett kevesebb.

A klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a termés mennyiségére és minőségére. Évről évre korábban kezdődik a szüret, egyre gyakoribb a hőstressz és az aszály.

Eközben pedig a hazai és nemzetközi borfogyasztás is csökkenő trendet mutat, ami nyomást gyakorol a termelőkre. A borászatok egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű, eredetvédett borok felé mozdulnak el, a mennyiségi verseny helyett pedig a prémium szegmens erősödik.