Sztárséf a fedélzeten
Bereznay Tamás újból a Magyar Konyha séf-stábját erősíti.
Három termelő vehetett át elismerést a SVÉT 12.0 rendezvényen.
Nemcsak újság, hanem csoki, sajt, bor vagy akár friss zöldség is házhoz jön.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
A tanyára született, majd hentesnek tanuló színművész útját végigkísérik az ételekhez köthető történetek a répaföldtől a színházbüfék világán át a viszáki Kaszás Attila Pajta Színház kemencéjéig.
Létezik egy étterem az Őrségben, ahová Rómából is foglalnak asztalt. Talán azért, mert a Pajta Bisztróban harmóniát talál, aki arra jár. A tulajdonos, Kvasznicza Feri vendégszeretete és a séf, Farkas Richárd határozott, ugyanakkor barátságos és nyitott személyisége - meg persze a főztje - önmagában is arra készteti az embert, hogy újra és újra visszatérjen ide.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Megvannak a Magyar Konyha Termelői Díj idei győztesei. Az Európa hajón szombat este három termelő vehette át a gasztronómiai magazin díját, amelyet negyedik alkalommal ítéltek oda a legjobb magyarországi termékeknek, termelőknek.
Az egész Az ember tragédiájával kezdődött - mesélte Szarvas József. A Nemzeti Színház művésze a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajtákat menti, kulturális programokat tart kertjében, így próbálva erősíteni a közösséget szűkebb, választott...
Mesebeli környezetben él a Péreli Zsuzsa–Tolcsvay László művészházaspár. A Dunakanyarban lévő „birodalmuk” tündérkert, a virágok, leánderek, napraforgók mellett padlizsánok, mángoldok, paszulyok élvezik a házigazdák gondoskodó szeretetét.
Kovács Gyula pórszombati erdész 1600-féle régi magyar gyümölcsfafajtát nevel „tündérkertjében”, köztük olyanokat is, melyek már csak nála lelhetők fel. Hagyománymentés Göcsejben
Mesebeli környezetben él a Péreli Zsuzsa-Tolcsvay László művészházaspár. A Dunakanyarban lévő "birodalmuk" tündérkert, a virágok, leánderek, napraforgók mellett padlizsánok, mángoldok, paszulyok élvezik a házigazdák gondoskodó szeretetét. Az egykori vincellérház és a hozzá tartozó kert önmagában egy műalkotás.
Nemcsak újság, hanem csoki, sajt, bor vagy akár friss zöldség is házhoz jön.
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
Létezik egy étterem az Őrségben, ahová Rómából is foglalnak asztalt. Talán azért, mert a Pajta Bisztróban harmóniát talál, aki arra jár. A tulajdonos, Kvasznicza Feri vendégszeretete és a séf, Farkas Richárd határozott, ugyanakkor barátságos és nyitott személyisége - meg persze a főztje - önmagában is arra készteti az embert, hogy újra és újra visszatérjen ide.
Megvannak a Magyar Konyha Termelői Díj idei győztesei. Az Európa hajón szombat este három termelő vehette át a gasztronómiai magazin díját, amelyet negyedik alkalommal ítéltek oda a legjobb magyarországi termékeknek, termelőknek.
Az egész Az ember tragédiájával kezdődött - mesélte Szarvas József. A Nemzeti Színház művésze a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajtákat menti, kulturális programokat tart kertjében, így próbálva erősíteni a közösséget szűkebb, választott...
Kovács Gyula pórszombati erdész 1600-féle régi magyar gyümölcsfafajtát nevel „tündérkertjében”, köztük olyanokat is, melyek már csak nála lelhetők fel. Hagyománymentés Göcsejben
Mesebeli környezetben él a Péreli Zsuzsa-Tolcsvay László művészházaspár. A Dunakanyarban lévő "birodalmuk" tündérkert, a virágok, leánderek, napraforgók mellett padlizsánok, mángoldok, paszulyok élvezik a házigazdák gondoskodó szeretetét. Az egykori vincellérház és a hozzá tartozó kert önmagában egy műalkotás.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
A tanyára született, majd hentesnek tanuló színművész útját végigkísérik az ételekhez köthető történetek a répaföldtől a színházbüfék világán át a viszáki Kaszás Attila Pajta Színház kemencéjéig.