Keresés "Kudo"

Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart

„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.

Bizalomra telepített szőlő

A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.

100 éve született Jókainé Laborfalvi Róza

Rivalda és konyha. Jókai szerelme, a végzet asszonya hajnalban disznót etetett, kappant kopasztott, kofákkal alkudozott, majd megvizsgálta a piruló kalácsokat, beleszurkált a sistergő hurka-félékbe, kikészítette a derelyesarkantyút, a habszedőt, spékelni tanította a szobalányt. Este Gertrudis királynőnek öltözött, akinek mélyen zengő hangjáról Széchenyi István azt mondta: „A legszebb muzsika, amit hallottam valaha.”

A Feketetói Vásár: Alkudozni miccsfüstben

Bukolikus miccssütögetés ide vagy oda, Romániában nagyon kevés helyen készítik helyben a miccset. Két vállalat fóliázott nyers miccse uralja a piacot, mindenki ezt veszi, a feketetói árusok is. A vásárban a megfáradt utazó ehet savanyúlevest, azaz csorbát vagy szárított halat, és vihet haza mézet, mézes diót, lekvárokat, gyümölcsöket, juhsajtot, ordát és természetesen pálinkát is.

Svábhegyi szüret

Pénteken a Jókai villában szerzőnk, Saly Noémi Laborfalvi Rózának, Tóth József faszobrász pedig Jókainak öltözve vonult fel a hagyományos svábhegyi szüreten. Jókai felesége a XIX. század elismert színésznője az utókor számára az ideális feleség példaképe volt. Vagy mégsem?

Rajongott Tokaj

A tokaji az egyetlen magyar bor, amely a történelem folyamán beleszólt és a jövőben is beleszólhat a világ borképének formálásába. A tokaji borászok mellett pedig egyre több kézműves termék tűnik fel a Hegyaljai piacon.

100 éve született Jókainé Laborfalvi Róza

Rivalda és konyha. Jókai szerelme, a végzet asszonya hajnalban disznót etetett, kappant kopasztott, kofákkal alkudozott, majd megvizsgálta a piruló kalácsokat, beleszurkált a sistergő hurka-félékbe, kikészítette a derelyesarkantyút, a habszedőt, spékelni tanította a szobalányt. Este Gertrudis királynőnek öltözött, akinek mélyen zengő hangjáról Széchenyi István azt mondta: „A legszebb muzsika, amit hallottam valaha.”

A Feketetói Vásár: Alkudozni miccsfüstben

Bukolikus miccssütögetés ide vagy oda, Romániában nagyon kevés helyen készítik helyben a miccset. Két vállalat fóliázott nyers miccse uralja a piacot, mindenki ezt veszi, a feketetói árusok is. A vásárban a megfáradt utazó ehet savanyúlevest, azaz csorbát vagy szárított halat, és vihet haza mézet, mézes diót, lekvárokat, gyümölcsöket, juhsajtot, ordát és természetesen pálinkát is.

Svábhegyi szüret

Pénteken a Jókai villában szerzőnk, Saly Noémi Laborfalvi Rózának, Tóth József faszobrász pedig Jókainak öltözve vonult fel a hagyományos svábhegyi szüreten. Jókai felesége a XIX. század elismert színésznője az utókor számára az ideális feleség példaképe volt. Vagy mégsem?

Rajongott Tokaj

A tokaji az egyetlen magyar bor, amely a történelem folyamán beleszólt és a jövőben is beleszólhat a világ borképének formálásába. A tokaji borászok mellett pedig egyre több kézműves termék tűnik fel a Hegyaljai piacon.

Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart

„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.

Bizalomra telepített szőlő

A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem