A mangalica köszöni, jól van!
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke biztos a mangalica sikerében.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke biztos a mangalica sikerében.
A sertéspestis fenyegetettsége miatt komolyabb óvintézkedésre volt szükség a belvárosi Mangalica Fesztivál szervezésekor.
A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.
Parázs vita alakult ki a Magyar Konyha első konferenciáján, amelynek részeként megrendezték az I. Magyar Sonkaszeletelő vesenyt is.
A vaddisznókat fertőző betegség kapcsán az a legnagyobb félelem, hogy átterjedhet a házi sertésekre is, így a világon nagy hírnévre szert tett mangalicára is. A védekezés során pedig lehetséges, hogy a vidéki háztáji hízókat kell feláldozni.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
A mangalica története mesébe illő. Hogy hogyan lett világhírű a magyar sertés, azt jól mutatja, hogy tizedik alkalommal rendezik meg a Szabadság téren a mangalica termékek vásárát. Ilyenkor érdemes visszaemlékezni, hogyan is indult a mangalica legújabb kori története:
A mangalica megmentésének 25. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen a Magyar Konyha Sonkafalatversenyt szervezett négy ismert szakács részvételével.
A Salón de Gourmets a világ egyik legismertebb minőségi termékeket bemutató kiállítása. A magyar pavilon a legjobb hazai termékeket mutatta be, mangalicát, kézműves csokoládét, tokaji és villányi borokat. Az egyik legsikeresebb rendezvény a Rioja - Villány találkozó volt.
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
Négy napon keresztül a színház, az irodalom és a gasztronómia kapcsolatáról beszélgettek híres színészek, séfek, szakemberek a Gyulai Várszínház legújabb rendezvényén. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője Eperjes Károlyt, Bodrogi Gyulát, Szersén Gyulát, Reviczky Gábort, Gáspár Sándort és Kubik Annát faggatta a színpadon.
Érdekes vállalkozásba kezdett Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő és Ruprecht László. Gyimesi rackából olyan ételt készítettek, amely a magyar konyha jellemző fogásává válhatna, de korszerű technológiával is elkészíthető lehetne.
Április 16-20 között a METRO Vevőakadémia tankonyháján (a Bocuse d'Or szakácsverseny magyar elődöntőjének helyszínén) külföldi diplomáciai képviseleteken dolgozó magyar séfeknek tartott szakácstréninget a Külügyminisztérium megbízásából...
A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.
A Magyar Konyha Magazin 2012. áprilisában szakmai tréninget szervezett a Külügyminisztérium európai külképviseletein szakács munkakörben dolgozó munkatársak számára.
A Magyar Konyha Magazin 2012. áprilisában szakmai tréninget szervezett a Külügyminisztérium európai külképviseletein szakács munkakörben dolgozó munkatársak számára.
Kőszegen tartotta rendezvényét a Kommentár Alapítvány. A Tranzit programjában idén a gasztronómia is szerepelt: a Magyar Konyha Bisztróban kóstolóval egybekötött előadások voltak többek között a libamájról, a pisztrángról, a sajtról és a mangalicáról.
Alig fél órára Budapesttől, az etyeki Öreghegyen, szőlőtőkék között, romantikus környezetben fekszik a Hernyák Birtok. Itt található az ország első mangalica étterme, a Manga. A séf: Ruprecht László.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke biztos a mangalica sikerében.
A sertéspestis fenyegetettsége miatt komolyabb óvintézkedésre volt szükség a belvárosi Mangalica Fesztivál szervezésekor.
A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.
Parázs vita alakult ki a Magyar Konyha első konferenciáján, amelynek részeként megrendezték az I. Magyar Sonkaszeletelő vesenyt is.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
A mangalica története mesébe illő. Hogy hogyan lett világhírű a magyar sertés, azt jól mutatja, hogy tizedik alkalommal rendezik meg a Szabadság téren a mangalica termékek vásárát. Ilyenkor érdemes visszaemlékezni, hogyan is indult a mangalica legújabb kori története:
A mangalica megmentésének 25. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen a Magyar Konyha Sonkafalatversenyt szervezett négy ismert szakács részvételével.
A Salón de Gourmets a világ egyik legismertebb minőségi termékeket bemutató kiállítása. A magyar pavilon a legjobb hazai termékeket mutatta be, mangalicát, kézműves csokoládét, tokaji és villányi borokat. Az egyik legsikeresebb rendezvény a Rioja - Villány találkozó volt.
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
Négy napon keresztül a színház, az irodalom és a gasztronómia kapcsolatáról beszélgettek híres színészek, séfek, szakemberek a Gyulai Várszínház legújabb rendezvényén. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője Eperjes Károlyt, Bodrogi Gyulát, Szersén Gyulát, Reviczky Gábort, Gáspár Sándort és Kubik Annát faggatta a színpadon.
Érdekes vállalkozásba kezdett Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő és Ruprecht László. Gyimesi rackából olyan ételt készítettek, amely a magyar konyha jellemző fogásává válhatna, de korszerű technológiával is elkészíthető lehetne.
Április 16-20 között a METRO Vevőakadémia tankonyháján (a Bocuse d'Or szakácsverseny magyar elődöntőjének helyszínén) külföldi diplomáciai képviseleteken dolgozó magyar séfeknek tartott szakácstréninget a Külügyminisztérium megbízásából...
A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.
A Magyar Konyha Magazin 2012. áprilisában szakmai tréninget szervezett a Külügyminisztérium európai külképviseletein szakács munkakörben dolgozó munkatársak számára.
A Magyar Konyha Magazin 2012. áprilisában szakmai tréninget szervezett a Külügyminisztérium európai külképviseletein szakács munkakörben dolgozó munkatársak számára.
Kőszegen tartotta rendezvényét a Kommentár Alapítvány. A Tranzit programjában idén a gasztronómia is szerepelt: a Magyar Konyha Bisztróban kóstolóval egybekötött előadások voltak többek között a libamájról, a pisztrángról, a sajtról és a mangalicáról.
Alig fél órára Budapesttől, az etyeki Öreghegyen, szőlőtőkék között, romantikus környezetben fekszik a Hernyák Birtok. Itt található az ország első mangalica étterme, a Manga. A séf: Ruprecht László.