Kevés étel vált ki akkora szenvedélyt, mint a halászlé – főleg, amikor beköszönt az ünnepi időszak.
Esterházyék már tudták, mi a jó: Burgenland borai és ételei pár óra alatt meggyőznek.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Jó, erős, paprikás pörkölt: az összes pártok ebben a hitben egyesülnek.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Sóstói a bunkerben úgy festett, mint valami fagyott madárijesztő: egyenruhája foltos és szakadt, kezén kesztyű helyett valami koszos rongy csak úgy áttekerve, arcát vastagon felverte a borosta, bőre szürke, mint a fiatal vakond bundája, orra vörös és duzzadt. Már régen nem reszketett, nem mintha megszokta volna a harminc fokos mínuszokat, hanem mert már nem volt ereje reszketni. Csak gubbasztott, hátát egy zsáknak vetve, némán maga elé nézett, és néha a szájához emelte ócska cigarettáját. Nem te
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
Mohácstól délre, egészen a Dráva dunai torkolatáig tart a drávaszögi népi kultúra, a sokácok, horvátok, magyarok, svábok és szerbek évszázados együttélése sajátos közös konyhát hozott létre. Az éttermek, csárdák büszkén kínálják a helyi specialitásokat, amelyekhez mindig akad bor valamelyik szomszédos pincéből. Mi most 12 olyan helyet ajánlunk, ahová érdemes betérni.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz. A mohácsi sokácok busójárásával egy időben busók tűnnek fel a horvát-baranyai sokác falvakban is, cserépedényben fő a bab, szabad tűz lángja fölé teszik a halászlével teli bográcsot, majd ugyanennek lángja mellett füstölődik édessé a csíptetős ponty.
Sokszor emlegetik, hogy a magyarok csak karácsonykor esznek halat. Pedig a magyar halászlé könnyedén versenyre kelhet a francia bouillabaisse-szel, az olasz zuppa di pesce-vel vagy a híres horvát hallevessel. Merthogy a ma elterjedt paprikás változat előtt eleink is ecetes, citromos, boros halászleveket készítettek.
"Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!" - írta Juhász Gyula és sokan nem is tudják milyen fantasztikus kincsek rejtőznek a Magyarország második legnagyobb folyójának két partján. Tolcsva, Tiszatelek, Tiszacsege, Poroszló, Szolnok, Nagykörű, Algyő, Szeged. Halászcsárdák, éttermek, halsütők. Több mint negyven oldal a Tisza gasztronómiájáról.
Kevés étel vált ki akkora szenvedélyt, mint a halászlé – főleg, amikor beköszönt az ünnepi időszak.
Esterházyék már tudták, mi a jó: Burgenland borai és ételei pár óra alatt meggyőznek.
Sóstói a bunkerben úgy festett, mint valami fagyott madárijesztő: egyenruhája foltos és szakadt, kezén kesztyű helyett valami koszos rongy csak úgy áttekerve, arcát vastagon felverte a borosta, bőre szürke, mint a fiatal vakond bundája, orra vörös és duzzadt. Már régen nem reszketett, nem mintha megszokta volna a harminc fokos mínuszokat, hanem mert már nem volt ereje reszketni. Csak gubbasztott, hátát egy zsáknak vetve, némán maga elé nézett, és néha a szájához emelte ócska cigarettáját. Nem te
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
Mohácstól délre, egészen a Dráva dunai torkolatáig tart a drávaszögi népi kultúra, a sokácok, horvátok, magyarok, svábok és szerbek évszázados együttélése sajátos közös konyhát hozott létre. Az éttermek, csárdák büszkén kínálják a helyi specialitásokat, amelyekhez mindig akad bor valamelyik szomszédos pincéből. Mi most 12 olyan helyet ajánlunk, ahová érdemes betérni.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz. A mohácsi sokácok busójárásával egy időben busók tűnnek fel a horvát-baranyai sokác falvakban is, cserépedényben fő a bab, szabad tűz lángja fölé teszik a halászlével teli bográcsot, majd ugyanennek lángja mellett füstölődik édessé a csíptetős ponty.
Sokszor emlegetik, hogy a magyarok csak karácsonykor esznek halat. Pedig a magyar halászlé könnyedén versenyre kelhet a francia bouillabaisse-szel, az olasz zuppa di pesce-vel vagy a híres horvát hallevessel. Merthogy a ma elterjedt paprikás változat előtt eleink is ecetes, citromos, boros halászleveket készítettek.
"Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!" - írta Juhász Gyula és sokan nem is tudják milyen fantasztikus kincsek rejtőznek a Magyarország második legnagyobb folyójának két partján. Tolcsva, Tiszatelek, Tiszacsege, Poroszló, Szolnok, Nagykörű, Algyő, Szeged. Halászcsárdák, éttermek, halsütők. Több mint negyven oldal a Tisza gasztronómiájáról.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Jó, erős, paprikás pörkölt: az összes pártok ebben a hitben egyesülnek.
