Mi az a komatál?
Ki küldi, kinek és milyen alkalomból?
Bár ilyenkor mindenhol ugyanarra emlékeznek, a hagyományok azért meglehetősen változatosak.
A farsang és a fánksütés kéz a kézben járnak, de nem mindegy, hogyan fogunk hozzá.
A szentandrásiak 2013 óta minden decemberre karácsonyi sört főznek, az Esthajnalt.
Borsodnádasdi különlegesség: lakodalmak, családi összejövetelek, jeles ünnepek édessége.
Népszokások, babonák, ételek - egy falat a holtaknak, egy a szerencsés jövőnek.
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
Legyen vallási, egészségügyi, mentális vagy spirituális oka, egy megtervezett, kordában tartott diéta a tél végén felfrissíti a szervezetet, felébreszti a téli álomból. Nem mindegy azonban, hogy milyen módszerekkel fogunk böjtölésbe.
Ez nem a bikák hete. Az ütlegektől, a több napos éheztetéstől, szállítástól megviselt „toro bravok” ingerültek, kiszámíthatatlanok. Amikor július hetedikén reggel nyolc órakor eldördül az első petárda (chupinazo), felcsapódik a karám ajtaja, s feltárul az öklelésre idomított hatszáz kilós „harci” bikák előtt a Santo Domingo utca emelkedő kövezete, az állatok egy pillanatra visszahőkölnek.
A hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü említendő: nem hiába nevezi ezt a napot a magyar népnyelv "zöldcsütörtöknek", akkor mutatkozik be az első tavaszi zöldfőzelékprimőr, mégpedig a paraj. Finoman, tejjel készítik el, s rántott zsemle jár hozzá, vagy közönségesebb nevén "pofézni", bundás zsemle. Nagypéntek hagyományos étele a borleves, a töltött tojás és a hal.
Ízesíthetjük a csokoládét kakukkfűvel? Szereti a malaccsászár a rozmaringot? Ihatunk száraz vörösbort a desszerthez? A régi magyar konyha kedvenc fűszereivel készült fogásokat kóstolhattunk a Gellértben, Márton-nap alkalmával. Pénteken, szintén a Gellért Szálló különtermében mutatták be a Magyar Konyha új kötetét, a Fűszerkertet, Lévai Anikó, a szerkesztőbizottság elnöke és Vinkó József főszerkesztő részvételével.
A városok utcáin, a virágárusok asztalain megjelenik a barka: a fűzfa és a nyárfa füzérvirágának bimbós ága. A húsvétváró hét a barka jegyében - no és az ünnepi falatok előkészítése érdekében végzett munkával - telik el.
A karácsonyhoz és a szenteste elfogyasztott vacsorához még alig száz évvel ezelőtt is számos mágikus szokás kapcsolódott, melyek célja a család összetartása, védelmezése, és gyarapítása volt. Az ünnepi vacsora, mint...
A Barát-hegyi Sajtmanufaktúra, a debreceni Nárcisz Birtok, a mónosbéli Bükki Sajt, az etyeki Ödön Major és más kézműves sajtműhelyek részvételével rendezik meg a sajtnapokat országszerte.
„Az farsangi üdő már beállott” – vagyis a vízkereszt és hamvazószerda közé eső időszak.
Ez nem a bikák hete. Az ütlegektől, a több napos éheztetéstől, szállítástól megviselt „toro bravok” ingerültek, kiszámíthatatlanok. Amikor július hetedikén reggel nyolc órakor eldördül az első petárda (chupinazo), felcsapódik a karám ajtaja, s feltárul az öklelésre idomított hatszáz kilós „harci” bikák előtt a Santo Domingo utca emelkedő kövezete, az állatok egy pillanatra visszahőkölnek.
A szentandrásiak 2013 óta minden decemberre karácsonyi sört főznek, az Esthajnalt.
Borsodnádasdi különlegesség: lakodalmak, családi összejövetelek, jeles ünnepek édessége.
Népszokások, babonák, ételek - egy falat a holtaknak, egy a szerencsés jövőnek.
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
Legyen vallási, egészségügyi, mentális vagy spirituális oka, egy megtervezett, kordában tartott diéta a tél végén felfrissíti a szervezetet, felébreszti a téli álomból. Nem mindegy azonban, hogy milyen módszerekkel fogunk böjtölésbe.
A hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü említendő: nem hiába nevezi ezt a napot a magyar népnyelv "zöldcsütörtöknek", akkor mutatkozik be az első tavaszi zöldfőzelékprimőr, mégpedig a paraj. Finoman, tejjel készítik el, s rántott zsemle jár hozzá, vagy közönségesebb nevén "pofézni", bundás zsemle. Nagypéntek hagyományos étele a borleves, a töltött tojás és a hal.
Ízesíthetjük a csokoládét kakukkfűvel? Szereti a malaccsászár a rozmaringot? Ihatunk száraz vörösbort a desszerthez? A régi magyar konyha kedvenc fűszereivel készült fogásokat kóstolhattunk a Gellértben, Márton-nap alkalmával. Pénteken, szintén a Gellért Szálló különtermében mutatták be a Magyar Konyha új kötetét, a Fűszerkertet, Lévai Anikó, a szerkesztőbizottság elnöke és Vinkó József főszerkesztő részvételével.
A városok utcáin, a virágárusok asztalain megjelenik a barka: a fűzfa és a nyárfa füzérvirágának bimbós ága. A húsvétváró hét a barka jegyében - no és az ünnepi falatok előkészítése érdekében végzett munkával - telik el.
A karácsonyhoz és a szenteste elfogyasztott vacsorához még alig száz évvel ezelőtt is számos mágikus szokás kapcsolódott, melyek célja a család összetartása, védelmezése, és gyarapítása volt. Az ünnepi vacsora, mint...
A Barát-hegyi Sajtmanufaktúra, a debreceni Nárcisz Birtok, a mónosbéli Bükki Sajt, az etyeki Ödön Major és más kézműves sajtműhelyek részvételével rendezik meg a sajtnapokat országszerte.
„Az farsangi üdő már beállott” – vagyis a vízkereszt és hamvazószerda közé eső időszak.