Feltárulnak a családi gazdaságok titkai
Augusztus 23-án indul az első Nyitott Porta Napok, de még októberben is lesznek programok!
Augusztus 23-án indul az első Nyitott Porta Napok, de még októberben is lesznek programok!
A díj átadására a Stílusos Vidéki Éttermiség tatai rendezvényén került sor.
A tápanyagokban dús biomassza ugyanakkor alkalmas lehet rovarlárvákkal történő újrahasznosításra.
Hat egyházmegye rászorulói részére juttatják el az adományt.
A választék elsősorban a hagyományos magyar fogásokra korlátozódik.
Rövid üzenetek hatására kétszer olyan gyakran választanak a vendégek hús helyett növényi alapú fogást.
Egy kutatás azon dolgozik, hogy a növények jelezhessék, ha zavarja őket valami.
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért.
Az ENSZ kiadta 3000 oldalas, új jelentését, és a benne szereplő megállapítások cseppet sem szívderítőek.
Olcsó, mindenhol elérhető és magas a tápanyagtartalma, szilveszterkor szinte kötelező, de mégis ritkán esszük.
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
Csörgő István lassan tizenhárom éve neveli a szépséges, elegáns pöttyökkel díszített pisztrángjait.
„Ezt a fajta gazdálkodást csak úgy lehet és csak úgy érdemes csinálni, ha az ember szívvel-lélekkel, éjjel-nappal benne van, ha együtt él a természettel” – mondja ifj. Varga Sándor, aki biodinamikus gazdaságot működtet a Szentgálhoz közeli Élő Bolygón.
A legkisebb királylányok elhagyják apáik házát és elmennek világot látni, szerencsét próbálni. A megszerzett tudással visszatérnek a szülőföldre. Ma úgy történik mindez, hogy saját márkát építenek. Danyi Éva ezt tette.
Van egy falu, a Balatontól nem messze, a neve Szentantalfa. Aki nem járt még arra, csak véletlenül betéved, kérdezze meg, hol laknak a Dobosiak. Vagy Dobossyak. Beszélgetésünk során szó esett sajtról, borról, kolbászról és hitről.
A nyári kerti grillezésnél tudunk még jobbat: Légli Attila fazekas cserépben készült ételei megtartják az alapanyagok zamatát, mégis egyszerűen elkészíthetők. Ha nyáron begyakoroljuk, télen már a konyhában is boldogulunk a reneszánszukat élő, hagyományos sütő-főző edényekkel. A szőlőskislaki lecsós harcsa krónikája.
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
A Dining Guide díjkiosztóján Balogh-Nagy Erzsébet, Sándor Tamás és Szabó György vehette át a Magyar Konyha Termelői Díjat. Az év étterme az Onyx lett, különdíjat kapott Széll Tamás, Palágyi Eszter, Sárközi Ákos, Fehér Gábor, Kövér Gergely, az Év Street Food Díját pedig a PolaPola nyerte el.
A lencse otthon leginkább csak újévkor, az egész évi szerencse biztosítékaként kerül az asztalra, a menzákon betonszerűre főzött sárgaborsófőzelék pedig olyan mély benyomást tesz, hogy eszünkbe sem jut otthon is főzni. Pedig az ízletes és laktató hüvelyesek számtalan módon elkészíthetők, akár nyáriasan könnyed fogásokat is főzhetünk belőlük.
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.
Ha van olyan szó, amit egyre gyakrabban hallhatunk, az a bio. A Klassz.hu kutatása szerint azonban vajmi keveset tudunk arról, mi számít valójában biónak. Tegyük helyére a dolgokat!
"Azt nem tudom, borásznak születik-e az ember, de azt igen, hogy borász válhat abból, aki hisz abban, amit csinál" - vallja Bott Frigyes, aki tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy gyökeresen megváltoztatja addigi életét és borász lesz. Döntése nyomán egy egész borvidék tért magához. Így lett Bott Frigyes a Felvidék legelismertebb borásza.
Augusztus 23-án indul az első Nyitott Porta Napok, de még októberben is lesznek programok!
A díj átadására a Stílusos Vidéki Éttermiség tatai rendezvényén került sor.
A tápanyagokban dús biomassza ugyanakkor alkalmas lehet rovarlárvákkal történő újrahasznosításra.
Hat egyházmegye rászorulói részére juttatják el az adományt.
A választék elsősorban a hagyományos magyar fogásokra korlátozódik.
Rövid üzenetek hatására kétszer olyan gyakran választanak a vendégek hús helyett növényi alapú fogást.
Az ENSZ kiadta 3000 oldalas, új jelentését, és a benne szereplő megállapítások cseppet sem szívderítőek.
Olcsó, mindenhol elérhető és magas a tápanyagtartalma, szilveszterkor szinte kötelező, de mégis ritkán esszük.
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
Csörgő István lassan tizenhárom éve neveli a szépséges, elegáns pöttyökkel díszített pisztrángjait.
A legkisebb királylányok elhagyják apáik házát és elmennek világot látni, szerencsét próbálni. A megszerzett tudással visszatérnek a szülőföldre. Ma úgy történik mindez, hogy saját márkát építenek. Danyi Éva ezt tette.
Van egy falu, a Balatontól nem messze, a neve Szentantalfa. Aki nem járt még arra, csak véletlenül betéved, kérdezze meg, hol laknak a Dobosiak. Vagy Dobossyak. Beszélgetésünk során szó esett sajtról, borról, kolbászról és hitről.
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
A Dining Guide díjkiosztóján Balogh-Nagy Erzsébet, Sándor Tamás és Szabó György vehette át a Magyar Konyha Termelői Díjat. Az év étterme az Onyx lett, különdíjat kapott Széll Tamás, Palágyi Eszter, Sárközi Ákos, Fehér Gábor, Kövér Gergely, az Év Street Food Díját pedig a PolaPola nyerte el.
A lencse otthon leginkább csak újévkor, az egész évi szerencse biztosítékaként kerül az asztalra, a menzákon betonszerűre főzött sárgaborsófőzelék pedig olyan mély benyomást tesz, hogy eszünkbe sem jut otthon is főzni. Pedig az ízletes és laktató hüvelyesek számtalan módon elkészíthetők, akár nyáriasan könnyed fogásokat is főzhetünk belőlük.
Ha van olyan szó, amit egyre gyakrabban hallhatunk, az a bio. A Klassz.hu kutatása szerint azonban vajmi keveset tudunk arról, mi számít valójában biónak. Tegyük helyére a dolgokat!
"Azt nem tudom, borásznak születik-e az ember, de azt igen, hogy borász válhat abból, aki hisz abban, amit csinál" - vallja Bott Frigyes, aki tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy gyökeresen megváltoztatja addigi életét és borász lesz. Döntése nyomán egy egész borvidék tért magához. Így lett Bott Frigyes a Felvidék legelismertebb borásza.
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
„Ezt a fajta gazdálkodást csak úgy lehet és csak úgy érdemes csinálni, ha az ember szívvel-lélekkel, éjjel-nappal benne van, ha együtt él a természettel” – mondja ifj. Varga Sándor, aki biodinamikus gazdaságot működtet a Szentgálhoz közeli Élő Bolygón.
A nyári kerti grillezésnél tudunk még jobbat: Légli Attila fazekas cserépben készült ételei megtartják az alapanyagok zamatát, mégis egyszerűen elkészíthetők. Ha nyáron begyakoroljuk, télen már a konyhában is boldogulunk a reneszánszukat élő, hagyományos sütő-főző edényekkel. A szőlőskislaki lecsós harcsa krónikája.
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.