Korniss Péter ízei
A fotós szemével a világ.
Zene, könnyedség, nyári kikapcsolódás Budapest közepén.
A Magyar Zene Házában úgy tálaljuk a zenét, mint ahogyan a gasztronómia remekeit szokták.
Megjelent az Ételek a prímási asztalról - a 19. század visegrádi konyhája mai szemmel is csodás.
A fűszernövények a szálloda udvarán teremnek, minden húsnak megvan a saját fűszere.
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
Mostanában sorra nyílnak az elegáns éttermek Budapesten, még szerencse, hogy más-más koncepcióval és nem csak a külföldi turistákat szeretnék becsábítani. A Hercegprímás utcában a díjnyertes Aria hotel földszintjén és teraszán megnyílt Liszt étteremben az ételek a zenéhez kapcsolódnak, Prelude, Symphony és Concerto név alatt.
Szaloncukor tesztünkkel megpróbálunk képet adni a „kézműves” kínálatról.
A képen Clara Ward, michigani acélkirály lánya, a belga Caraman-Chimay herceg korábbi felesége látható. Most éppen Rigó Jánosné, amint férfiszívekre tapos. De szerepel különböző képeslapokon marokszedő lányként, csábító Vénusz-pózban is.
Miközben a borturizmus kifejezést már egy évtizede sem kellett magyarázni, pálinkás megfelelője még eléggé furcsán hangzott. Ezért határozták el tíz éve az ország délkeleti részén működő főzdék, hogy összefogva létrehozzák a békési szilvapálinkaút nevű kezdeményezést, természetesen a helyi, már akkor is eredetvédelmet élvező italra alapozva.
A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.
Bejárta a világot Hollandiától a kanadai erdőségeken át a Távol-Keletig mint '56-os menekült, de az 1990-es években visszatérve elbűvölte a Balaton-felvidék szépsége. Liszkay Mihály nemzetközi díjnyertes vörösborait egy véletlenül felfedezett dűlőnek köszönheti.
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
A rigójancsi feltehetően egy ismeretlen pesti cukrász találmánya, aki a korabeli hisztériát kihasználva a Rigó Jancsi-mítosszal népszerűsítette habos-csokoládés édességét.
A nyári kerti grillezésnél tudunk még jobbat: Légli Attila fazekas cserépben készült ételei megtartják az alapanyagok zamatát, mégis egyszerűen elkészíthetők. Ha nyáron begyakoroljuk, télen már a konyhában is boldogulunk a reneszánszukat élő, hagyományos sütő-főző edényekkel. A szőlőskislaki lecsós harcsa krónikája.
A lépten-nyomon kínált, silány minőségű fagyik mellett igazi remekművekre is bukkanhatunk országszerte. Három olyan fagyizót teszteltünk hétvégén, amelyek nem csak a fővárosban, vidéken is megtalálhatók – de utazni is érdemes akár miattuk.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Pál Lajos, az ördöngös harmonikás, a kijevi zeneakadémia karnagya, felesége, Jancsó Katalin zenepedagógus, fiuk, Pál István, a legendás „Szalonna”, a Magyar Állami Népi Együttes prímása és zenekarvezetője, felesége, Czébely Beáta zongoraművésznő és Pál Eszter, Szalonna húga, az énekesnő, a népművészet ifjú mestere. Tizenöt éve Magyarországon élnek, de szü
Nincs karácsony szaloncukor nélkül: a zizegő papirosba csomagolt édességhez a legínségesebb időkben is ragaszkodott a magyar. A hajdani fondant-szaloncukor feltámasztásához Borbély Bélát, a cukrászok doyenjét hívtuk segítségül az Auguszt Cukrászdában.
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
Megjelent az Ételek a prímási asztalról - a 19. század visegrádi konyhája mai szemmel is csodás.
Mostanában sorra nyílnak az elegáns éttermek Budapesten, még szerencse, hogy más-más koncepcióval és nem csak a külföldi turistákat szeretnék becsábítani. A Hercegprímás utcában a díjnyertes Aria hotel földszintjén és teraszán megnyílt Liszt étteremben az ételek a zenéhez kapcsolódnak, Prelude, Symphony és Concerto név alatt.
Szaloncukor tesztünkkel megpróbálunk képet adni a „kézműves” kínálatról.
A képen Clara Ward, michigani acélkirály lánya, a belga Caraman-Chimay herceg korábbi felesége látható. Most éppen Rigó Jánosné, amint férfiszívekre tapos. De szerepel különböző képeslapokon marokszedő lányként, csábító Vénusz-pózban is.
Miközben a borturizmus kifejezést már egy évtizede sem kellett magyarázni, pálinkás megfelelője még eléggé furcsán hangzott. Ezért határozták el tíz éve az ország délkeleti részén működő főzdék, hogy összefogva létrehozzák a békési szilvapálinkaút nevű kezdeményezést, természetesen a helyi, már akkor is eredetvédelmet élvező italra alapozva.
A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
A lépten-nyomon kínált, silány minőségű fagyik mellett igazi remekművekre is bukkanhatunk országszerte. Három olyan fagyizót teszteltünk hétvégén, amelyek nem csak a fővárosban, vidéken is megtalálhatók – de utazni is érdemes akár miattuk.
Nincs karácsony szaloncukor nélkül: a zizegő papirosba csomagolt édességhez a legínségesebb időkben is ragaszkodott a magyar. A hajdani fondant-szaloncukor feltámasztásához Borbély Bélát, a cukrászok doyenjét hívtuk segítségül az Auguszt Cukrászdában.
A Magyar Zene Házában úgy tálaljuk a zenét, mint ahogyan a gasztronómia remekeit szokták.
A fűszernövények a szálloda udvarán teremnek, minden húsnak megvan a saját fűszere.
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
Bejárta a világot Hollandiától a kanadai erdőségeken át a Távol-Keletig mint '56-os menekült, de az 1990-es években visszatérve elbűvölte a Balaton-felvidék szépsége. Liszkay Mihály nemzetközi díjnyertes vörösborait egy véletlenül felfedezett dűlőnek köszönheti.
A nyári kerti grillezésnél tudunk még jobbat: Légli Attila fazekas cserépben készült ételei megtartják az alapanyagok zamatát, mégis egyszerűen elkészíthetők. Ha nyáron begyakoroljuk, télen már a konyhában is boldogulunk a reneszánszukat élő, hagyományos sütő-főző edényekkel. A szőlőskislaki lecsós harcsa krónikája.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Pál Lajos, az ördöngös harmonikás, a kijevi zeneakadémia karnagya, felesége, Jancsó Katalin zenepedagógus, fiuk, Pál István, a legendás „Szalonna”, a Magyar Állami Népi Együttes prímása és zenekarvezetője, felesége, Czébely Beáta zongoraművésznő és Pál Eszter, Szalonna húga, az énekesnő, a népművészet ifjú mestere. Tizenöt éve Magyarországon élnek, de szü