Keresés "ásatás"

Heródes lakomája

Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.

Újév? Lencse!

Olcsó, mindenhol elérhető és magas a tápanyagtartalma, szilveszterkor szinte kötelező, de mégis ritkán esszük.

Mit iszunk húsz év múlva?

Ha a viszonylag még hűvös szobából kinézek a június eleji párás, tikkasztó meleg utcára, leginkább az jut csak az eszembe: vizet. Feltéve persze, ha még lesz víz… de bizakodjunk. A Duna közelsége ad némi biztonságot és még arra is gondolhatunk, bor is jut esetleg a poharainkba.

Kóstoljuk meg Ciprus kincseit!

Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.

Terítéken a sertéshús

A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.

Terítéken a lencsék és borsók

A lencse otthon leginkább csak újévkor, az egész évi szerencse biztosítékaként kerül az asztalra, a menzákon betonszerűre főzött sárgaborsófőzelék pedig olyan mély benyomást tesz, hogy eszünkbe sem jut otthon is főzni. Pedig az ízletes és laktató hüvelyesek számtalan módon elkészíthetők, akár nyáriasan könnyed fogásokat is főzhetünk belőlük.

Kóstoljuk meg Ciprus kincseit!

Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.

Heródes lakomája

Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.

Újév? Lencse!

Olcsó, mindenhol elérhető és magas a tápanyagtartalma, szilveszterkor szinte kötelező, de mégis ritkán esszük.

Mit iszunk húsz év múlva?

Ha a viszonylag még hűvös szobából kinézek a június eleji párás, tikkasztó meleg utcára, leginkább az jut csak az eszembe: vizet. Feltéve persze, ha még lesz víz… de bizakodjunk. A Duna közelsége ad némi biztonságot és még arra is gondolhatunk, bor is jut esetleg a poharainkba.

Terítéken a sertéshús

A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.

Terítéken a lencsék és borsók

A lencse otthon leginkább csak újévkor, az egész évi szerencse biztosítékaként kerül az asztalra, a menzákon betonszerűre főzött sárgaborsófőzelék pedig olyan mély benyomást tesz, hogy eszünkbe sem jut otthon is főzni. Pedig az ízletes és laktató hüvelyesek számtalan módon elkészíthetők, akár nyáriasan könnyed fogásokat is főzhetünk belőlük.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem