Isztambul, ami nem ereszt
Mindaz, ami az első Isztambul cikkünkből kimaradt.
Az üzlet 1904-től a jómódú lakások étkező helyiségeinek látványvilágát is emelte.
Mit esznek a peruiak vagy a kolumbiaiak, ha útközben megéheznek?
Egyáltalán nem véletlen, hogy a romantikus filmek helyszíne sokszor Toszkána.
A Nagy-Kevély lábánál van egy icipici boltocska, amely Spanyolország ízeit kínálja a magyar vásárlóknak.
Negyvenegy tétel élelmiszer kapcsán intézkedett a Nébih Tuzséren.
Pár száz éve drágábbak voltak az aranynál, és csak az elitnek jártak, mára meg az üzletek polcain sorakoznak.
Az Amazon új szupermarketében virtuális asszisztens, okos bevásárlókocsi és önellenőrző lista is akad.
Úgy lesz kevesebb a szemét, ha gyakrabban és kevesebbet vásárolunk?
Csak néhány tekerés, és két perc múlva már kortyolható is a gőzölgő ital.
Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.
Egy varázslat van: esetünkben nem az a kérdés, hogy mi van a tejben, hanem, hogy mi nincs. Nincs benne tartósítószer, és nem használunk mesterséges színezéket, aromát, stabilizálót és állományjavítót sem. Ez tejipar, nem vegyipar, kérem!
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
Tíz éve a spanyol sörök nem sok vizet zavartak - nagyjából olyan volt a helyzet a félszigeten, mint idehaza, Magyarországon. Az ipari lágerek uralták a piacot, a kis, manufakturális főzdék meg éppen csak ébredeztek.
Új fogalommal ismerkedhetünk meg: ez az élelmiszersivatag, azaz a food desert. Az angol kifejezést akkor használják, amikor egy adott területen élő embereknek egyáltalán nincs lehetőségük egészséges, friss, megfizethető árú élelmiszereket vásárolni. Sokan úgy gondolják, hogy ahogyan ezek a „sivatagok” növekednek, úgy felejt el egyre több ember főzni.
Vannak napok, amikor bármi megtörténhet. A hőmérő higanyszála tizenöt fokkal kúszik fagypont fölé, holott néhány nappal ezelőtt még mínuszban mutatott ugyanennyit. Harminc fokos hőingadozás és a tavasz igézete pedig tökéletesen alkalmas arra, hogy elvegye az ember eszét.
Álolasz szépelgés, katasztrofális pizzák, ehetetlen olajok és emészthetetlen hústömegek ellenére Giuseppe Scaricamazza mégis jól érzi magát választott hazájában. A budapesti Buono egyfajta titkos klub, ahol a tagok sorba kilincselnek az áruért, legyen az kezeletlen narancs, frissen préselt olívaolaj, vagy manufakturális tészta. És persze receptért! Mert Giuseppe vevőivel bármikor szívesen főz fejben, akár egy frissen főzött kávé mellett.
Már vezetett 400 kilométert és elkapta az éhség? Folyton úton van, de a gyomra megálljt parancsol? Csomagoljunk hazait, ha normális étel akarunk menet közben? Biztos, hogy a benzinkutas kínálat ízlik majd és még jól is lakunk?
Hogy néz ki egy üzlet, amelyben nincs kartondobozokba csomagolt reggelizőpehely? Ahol a pörkölt földimogyorót nem műanyag zacskókban árulják? Londonban megvalósították. Vajon ilyen lesz a jövő kisboltja?
„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.
Negyvenegy tétel élelmiszer kapcsán intézkedett a Nébih Tuzséren.
Az Amazon új szupermarketében virtuális asszisztens, okos bevásárlókocsi és önellenőrző lista is akad.
Az üzlet 1904-től a jómódú lakások étkező helyiségeinek látványvilágát is emelte.
Mit esznek a peruiak vagy a kolumbiaiak, ha útközben megéheznek?
Egyáltalán nem véletlen, hogy a romantikus filmek helyszíne sokszor Toszkána.
A Nagy-Kevély lábánál van egy icipici boltocska, amely Spanyolország ízeit kínálja a magyar vásárlóknak.
Pár száz éve drágábbak voltak az aranynál, és csak az elitnek jártak, mára meg az üzletek polcain sorakoznak.
Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.
Új fogalommal ismerkedhetünk meg: ez az élelmiszersivatag, azaz a food desert. Az angol kifejezést akkor használják, amikor egy adott területen élő embereknek egyáltalán nincs lehetőségük egészséges, friss, megfizethető árú élelmiszereket vásárolni. Sokan úgy gondolják, hogy ahogyan ezek a „sivatagok” növekednek, úgy felejt el egyre több ember főzni.
Vannak napok, amikor bármi megtörténhet. A hőmérő higanyszála tizenöt fokkal kúszik fagypont fölé, holott néhány nappal ezelőtt még mínuszban mutatott ugyanennyit. Harminc fokos hőingadozás és a tavasz igézete pedig tökéletesen alkalmas arra, hogy elvegye az ember eszét.
Úgy lesz kevesebb a szemét, ha gyakrabban és kevesebbet vásárolunk?
Egy varázslat van: esetünkben nem az a kérdés, hogy mi van a tejben, hanem, hogy mi nincs. Nincs benne tartósítószer, és nem használunk mesterséges színezéket, aromát, stabilizálót és állományjavítót sem. Ez tejipar, nem vegyipar, kérem!
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
Álolasz szépelgés, katasztrofális pizzák, ehetetlen olajok és emészthetetlen hústömegek ellenére Giuseppe Scaricamazza mégis jól érzi magát választott hazájában. A budapesti Buono egyfajta titkos klub, ahol a tagok sorba kilincselnek az áruért, legyen az kezeletlen narancs, frissen préselt olívaolaj, vagy manufakturális tészta. És persze receptért! Mert Giuseppe vevőivel bármikor szívesen főz fejben, akár egy frissen főzött kávé mellett.
„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.