Bősze Ádám – Nem az a haspókfajta
Antiínyenc és nem fél beszélni róla.
Idén 100 éves az Operaház: remek programokkal készülnek.
A Magyar Zene Házában úgy tálaljuk a zenét, mint ahogyan a gasztronómia remekeit szokták.
Szerelmek és intrikák szövevényes, buja sorozata.
A macis méz nem magyar találmány, de ettől eltekintve számos innováció kötődik a magyarokhoz.
„Az étvágy ugyanaz a testnek, mint a szerelem a léleknek" – mondta Rossini.
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
Az Egyesült Királyság legkisebb települése bajor csodaországgá változott.
Mindenre is jó az üres borospalack: most csodás hangszer épült belőlük.
A zenében a hagyományoknak, az életmódban és a táplálkozásban a reformoknak hódolt.
A pandémia miatti koncertstop egy különleges produkciót hívott életre.
A téli napokon - nyilván a hideg miatt - több teát fogyasztunk. Sokan keresik az újdonságokat, új ízeket, mások a hagyományokra és a jól bevált teakészítési szokásokra esküsznek - egyben azonban mindenki azonos módon vélekedik: ha már tea, akkor az legyen jó minőségű!
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
A legtöbb családban felcsendülnek a karácsonyi dalok Szentestén, ám van, ahol ez élő muzsikát jelent. Legtehetségesebb ifjú zenészeinknél az ünnephez nem csupán a hagyományos karácsonyi menü tartozik hozzá, hanem a közös családi zenélés is. A Junior Prima díjátadó gálán pedig kiderült, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. által kitüntetettek nemcsak elhivatottak és elképesztően tehetségesek, hanem kedvesek, közvetlenek és a humoruk is jó.
Vannak még becsületes haspókok. Anthelme Brillat-Savarin, amikor megérezte halála közeledtét, utolsó erejével felkönyökölt a párnákon és ráripakodott a cselédre: "Gyorsan a desszertet! Azt hiszem, haldoklom."
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
Szegény családban született São Paulo külvárosában, ma Michelin-csillagos éttermeket vezet.
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
Harminc évig élt külföldön. Szinte mindenütt megfordult, ahol operaház működik. A houstoni Ritz hotel séfje, Todd Rogers egy süteményt nevezett el róla. Mit jelent Marton Évának a karácsony? A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas opera-énekesnővel beszélgettünk.
A karácsony az az ünnep, amihez gondolatban talán a legtöbb illatot társítjuk: a gyantás fenyő, az édes sütemények, a gazdagon fűszerezett forralt bor, a puncs és egyebek mellett a hideg, téli napokon a testet-lelket melengető jellegzetes, almás-fahéjas-szegfűszeges teák is hozzájárulnak a meghitt hangulathoz és az ünnep öröméhez.
Vacsora az El Celler de Can Roca étteremben, kiállítás Barcelonában, díjnyertes film a Berlinalén és 200 oldalas könyv. A Roca fívérek gasztroprojektje a művészeti ágak összefogására tett kísérletet, az újdonság, hogy a kiindulópont nem más, mint a konyhaművészet.
Idén 100 éves az Operaház: remek programokkal készülnek.
Az Egyesült Királyság legkisebb települése bajor csodaországgá változott.
Mindenre is jó az üres borospalack: most csodás hangszer épült belőlük.
A pandémia miatti koncertstop egy különleges produkciót hívott életre.
Vannak még becsületes haspókok. Anthelme Brillat-Savarin, amikor megérezte halála közeledtét, utolsó erejével felkönyökölt a párnákon és ráripakodott a cselédre: "Gyorsan a desszertet! Azt hiszem, haldoklom."
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
Vacsora az El Celler de Can Roca étteremben, kiállítás Barcelonában, díjnyertes film a Berlinalén és 200 oldalas könyv. A Roca fívérek gasztroprojektje a művészeti ágak összefogására tett kísérletet, az újdonság, hogy a kiindulópont nem más, mint a konyhaművészet.
Szerelmek és intrikák szövevényes, buja sorozata.
A macis méz nem magyar találmány, de ettől eltekintve számos innováció kötődik a magyarokhoz.
„Az étvágy ugyanaz a testnek, mint a szerelem a léleknek" – mondta Rossini.
A zenében a hagyományoknak, az életmódban és a táplálkozásban a reformoknak hódolt.
A téli napokon - nyilván a hideg miatt - több teát fogyasztunk. Sokan keresik az újdonságokat, új ízeket, mások a hagyományokra és a jól bevált teakészítési szokásokra esküsznek - egyben azonban mindenki azonos módon vélekedik: ha már tea, akkor az legyen jó minőségű!
A legtöbb családban felcsendülnek a karácsonyi dalok Szentestén, ám van, ahol ez élő muzsikát jelent. Legtehetségesebb ifjú zenészeinknél az ünnephez nem csupán a hagyományos karácsonyi menü tartozik hozzá, hanem a közös családi zenélés is. A Junior Prima díjátadó gálán pedig kiderült, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. által kitüntetettek nemcsak elhivatottak és elképesztően tehetségesek, hanem kedvesek, közvetlenek és a humoruk is jó.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
A karácsony az az ünnep, amihez gondolatban talán a legtöbb illatot társítjuk: a gyantás fenyő, az édes sütemények, a gazdagon fűszerezett forralt bor, a puncs és egyebek mellett a hideg, téli napokon a testet-lelket melengető jellegzetes, almás-fahéjas-szegfűszeges teák is hozzájárulnak a meghitt hangulathoz és az ünnep öröméhez.
A Magyar Zene Házában úgy tálaljuk a zenét, mint ahogyan a gasztronómia remekeit szokták.
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
Szegény családban született São Paulo külvárosában, ma Michelin-csillagos éttermeket vezet.
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
Harminc évig élt külföldön. Szinte mindenütt megfordult, ahol operaház működik. A houstoni Ritz hotel séfje, Todd Rogers egy süteményt nevezett el róla. Mit jelent Marton Évának a karácsony? A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas opera-énekesnővel beszélgettünk.