Cseresznyefát tessék!
Vegyszermentesen gondozott cseresznyefákról szüretelhet, ha csatlakozik a programhoz!
Vegyszermentesen gondozott cseresznyefákról szüretelhet, ha csatlakozik a programhoz!
Amforákban erjed a Hárslevelű és a Juhfark a Somló-hegyen.
Az ilyen kertek egy átlagos kerthez képest kevesebb munkával járnak.
A tápanyagokban dús biomassza ugyanakkor alkalmas lehet rovarlárvákkal történő újrahasznosításra.
Ha évente kétszer ennénk birkát, nem is kéne exportálni.
Natúr borász a Mátrából, aki megszállottan szereti a sört.
A kiváló ízű, feszes állagú lencsére szívesen gondol bármely szakács.
A méretében egyedülálló beltéri gazdaságot Pennsylvaniában működtetik majd.
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért.
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
Lahti városának megannyi zöld kezdeményezése közül talán ez a legbizarrabb.
A pécsdevecseri Wassmann-birtokon és a szentantalfai Dobosi Pincészetben jártunk.
A biológiai sokszínűség megőrzése az emberiség elemi érdeke.
Fontos, hogy a helyben előállított biotermékekre rátaláljon a magyar gasztronómia.
Az almacsutkákat vagy a kávézaccot ezentúl nem dobhatják a többi szemét közé Vermontban.
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
A régi parasztkertek kedves magasra növő évelő növénye, amely szinte sehol nem hiányzott. A mai konyha leveleit – frissen vagy szárítva – használja, leves- és ecetízesítőként. A klasszikus húslevesek ízharmonizációjához – öreganyáink emlékezetes leveseiben – mindig nélkülözhetetlenül kedves fűszer volt.
„Ezt a fajta gazdálkodást csak úgy lehet és csak úgy érdemes csinálni, ha az ember szívvel-lélekkel, éjjel-nappal benne van, ha együtt él a természettel” – mondja ifj. Varga Sándor, aki biodinamikus gazdaságot működtet a Szentgálhoz közeli Élő Bolygón.
A Pannon Gasztronómiai Akadémiával közös tesztünkben ezúttal a megfelelő paprikaalapanyagot próbáltuk megtalálni az igényesebb felhasználók számára.
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
A legkisebb királylányok elhagyják apáik házát és elmennek világot látni, szerencsét próbálni. A megszerzett tudással visszatérnek a szülőföldre. Ma úgy történik mindez, hogy saját márkát építenek. Danyi Éva ezt tette.
Néha csak egy kis lökés kell. Van, aki a mosolyogva nyíló virágokba szeret bele és ülteti teli a kertet, más a sokszorosan megölt bolti fűszereken keseredik el annyira, hogy saját gyógy- és fűszernövényes világot telepít maga köré. Nekik segíthet a „A kert konyhája” című könyv.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha nyári szünet utáni első tesztjén kenyerek, mégpedig hagyományos technológiával, azaz kovásszal, élesztő nélkül készült kenyerek kerültek a szakértő zsűri elé.
Ők szállítják a harcsát a Kistücsökbe, az ő pontyukból készült tavaly az év strandétele. Egy testvérpár önálló céget alapítva bizonyította: természetes vízi halászat nélkül is kerülhet jó hal az asztalra a Balatonnál.
Négyen hajladoznak a többhektáros területen, alig veszem észre őket a parcella túlfelén. Nem lep meg, a közelmúltban körbejárta a hír az országot, hogy nincsen elég munkás, aki leszedné a gyümölcsöt. Hogy pontosan milyen gyümölcsöt, abba már az ideúton beleőszültem.
Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.
A szigetszentmiklósi Szabó Malom, Heit Lóránd létavértesi tormatermelő és Kalla Roland sümegprágai sajtkészítő vehette át a 2017-es Magyar Konyha Termelői Díjat Lévai Anikótól, a lap szerkesztőbizottságának elnökétől és Vinkó József főszerkesztőtől. A díjátadóra a Magyar Konyha és a Stílusos Vidéki Éttermiség első ízben megrendezett, a Piac konyhája című termelői konferenciáján került sor.
Csak egy háromnapos kirándulást terveztek, de egy pécsdevecseri ház és egy villányi pince tulajdonosaiként távoztak. Megküzdöttek a magyar bürokrácia útvesztőjével, elsajátították a nyelvet és megtanultak magyar fejjel gondolkozni.
Dezsény Zoltán és felesége Boros Judit vállalkozásának története: megtudhatják, hogy ennek a két fiatalnak miért ez a 380 fős nógrádi falu, Terény jelenti a világ közepét.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
Tenyészete a XX. század első feléhez vezethető vissza. A nyulakat méretük alapján több kategóriába sorolják. Van törpe, kis- és közepes testű. Ha egy nyúl testtömege meghaladja az 5,5 kg-ot, onnantól kezdve nevezhető óriásnak. Mátranovákon jártunk, a Faluhely majorban. Merthogy ott élnek a magyar óriások.
Családias hangulatú pincék, présházak, vendégasztalok, fesztiválok. Mindez Etyek, a borfalu, amely nem csak a borairól híres, hanem sonkájáról, sajtjairól, szörpjeiről és csokoládéjáról is.
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
Amikor Hegymagason a Szászi pincészet teraszáról körbenézek, Tündérországot látom Szigliget, Tördemic és Badacsony tanúhegyeivel. Úgy, ahogy Eötvös Károly megírta.
Szabó Gyuri bácsi emlékére közöljük egy vele készült interjúnkat 2016-ból.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
Mióta a Magyar Konyhában interjú jelent meg Kovács Gyulával az őshonos gyümölcsfajtákról, nincs hét, hogy ne kapjunk levelet a porszombati kertésznek szóló kérdéssel. Ezért is gondoltuk, hogy egy izgalmas témákkal foglalkozó konferenciát ajánlunk olvasóinknak.
A művészek mindig is szerették a hasukat. Goya lazacsteaket, Magritte almákat festett. Picasso a vallaurisi pékek négyágú kiflijét úgy helyezte az asztalra, mintha az ő megdagadt ujjai volnának. De kocsmát egyikük sem nyitott. Trombitás Tamás valószínűleg az egyetlen Munkácsy-díjas borász a világon. Most meg már vendéglős is.
Az édeskömény (Foeniculum vulgare) a régebbi füveskönyvekben mint bécsikapor, magyar ánizs, nagykömény, németkömény, olaszkömény, olasz kapor, római kapor szerepel - klasszikusan fűszeres illóolaj-tartalmú, ernyővirágú gyökérnövény.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
A tarhonya megfejthetetlenül egyszerű étel, de jó. A legnagyobb igazságok a fazékban is egyszerűek. Az evés művészetének evangéliumaiból azonban jóvátehetetlenül hiányzik ez a rusztikus, parasztiánus eledel...
A Nappal fekszik, a Nappal ébred. Szabó György hatéves kora óta járja a mezőket, még 85 évesen is szakmai túrákat vezet a Bükkben orvosoknak, gyógyszerészeknek. Cukorbetegség elleni teája világhírű. Ő Gyuri bácsi, a füvesember.
Mátyás király kedvenc csemegéje volt a kucsmagomba, az ínyencségnek ma is örülnek a piacokon. Hogy mi munka van egy jó gombaleves mögött, azt csak azok tudják, akik már hajnalban elindulnak az erdőbe. Ahogy azt az aggteleki Koltay házaspár is teszi.
A csiperke rengeteg előnyös tulajdonsága közül az egyik, hogy egész évben frissen lehet hozzájutni. A magyar konyhában a csiperkés receptek száma szinte végtelen, nem szabad elakadni a hagyományos gombapaprikás-gombaleves-rántott gomba szentháromságnál.
A mustár amellett, hogy különleges csemege, tisztító hatása révén az egészségünket is javíthatja. Nagykanizsán a Ghaurved mustárüzem termékeinek minőségét a gondosan válogatott alapanyag és a több száz éve kipróbált erdélyi receptúra garantálja.
Valószínűleg mindenki próbált már otthon tejet altatni. Szinte törvényszerű, hogy a nagyüzemi tejek keserű itallá válnak, míg a házi tej rendes aludttejjé "alszik". Nem csoda hát, hogy bizalmatlanok lettünk a nagyüzemi és importtejek iránt. A Magyar Konyha magazin ezúttal a termelői tejeket vette lajstromba.
Vegyszermentesen gondozott cseresznyefákról szüretelhet, ha csatlakozik a programhoz!
A tápanyagokban dús biomassza ugyanakkor alkalmas lehet rovarlárvákkal történő újrahasznosításra.
Ha évente kétszer ennénk birkát, nem is kéne exportálni.
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért.
Lahti városának megannyi zöld kezdeményezése közül talán ez a legbizarrabb.
Amforákban erjed a Hárslevelű és a Juhfark a Somló-hegyen.
Az ilyen kertek egy átlagos kerthez képest kevesebb munkával járnak.
A méretében egyedülálló beltéri gazdaságot Pennsylvaniában működtetik majd.
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
A régi parasztkertek kedves magasra növő évelő növénye, amely szinte sehol nem hiányzott. A mai konyha leveleit – frissen vagy szárítva – használja, leves- és ecetízesítőként. A klasszikus húslevesek ízharmonizációjához – öreganyáink emlékezetes leveseiben – mindig nélkülözhetetlenül kedves fűszer volt.
A Pannon Gasztronómiai Akadémiával közös tesztünkben ezúttal a megfelelő paprikaalapanyagot próbáltuk megtalálni az igényesebb felhasználók számára.
A legkisebb királylányok elhagyják apáik házát és elmennek világot látni, szerencsét próbálni. A megszerzett tudással visszatérnek a szülőföldre. Ma úgy történik mindez, hogy saját márkát építenek. Danyi Éva ezt tette.
Néha csak egy kis lökés kell. Van, aki a mosolyogva nyíló virágokba szeret bele és ülteti teli a kertet, más a sokszorosan megölt bolti fűszereken keseredik el annyira, hogy saját gyógy- és fűszernövényes világot telepít maga köré. Nekik segíthet a „A kert konyhája” című könyv.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha nyári szünet utáni első tesztjén kenyerek, mégpedig hagyományos technológiával, azaz kovásszal, élesztő nélkül készült kenyerek kerültek a szakértő zsűri elé.
Négyen hajladoznak a többhektáros területen, alig veszem észre őket a parcella túlfelén. Nem lep meg, a közelmúltban körbejárta a hír az országot, hogy nincsen elég munkás, aki leszedné a gyümölcsöt. Hogy pontosan milyen gyümölcsöt, abba már az ideúton beleőszültem.
Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.
A szigetszentmiklósi Szabó Malom, Heit Lóránd létavértesi tormatermelő és Kalla Roland sümegprágai sajtkészítő vehette át a 2017-es Magyar Konyha Termelői Díjat Lévai Anikótól, a lap szerkesztőbizottságának elnökétől és Vinkó József főszerkesztőtől. A díjátadóra a Magyar Konyha és a Stílusos Vidéki Éttermiség első ízben megrendezett, a Piac konyhája című termelői konferenciáján került sor.
Dezsény Zoltán és felesége Boros Judit vállalkozásának története: megtudhatják, hogy ennek a két fiatalnak miért ez a 380 fős nógrádi falu, Terény jelenti a világ közepét.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
Tenyészete a XX. század első feléhez vezethető vissza. A nyulakat méretük alapján több kategóriába sorolják. Van törpe, kis- és közepes testű. Ha egy nyúl testtömege meghaladja az 5,5 kg-ot, onnantól kezdve nevezhető óriásnak. Mátranovákon jártunk, a Faluhely majorban. Merthogy ott élnek a magyar óriások.
Családias hangulatú pincék, présházak, vendégasztalok, fesztiválok. Mindez Etyek, a borfalu, amely nem csak a borairól híres, hanem sonkájáról, sajtjairól, szörpjeiről és csokoládéjáról is.
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
Mióta a Magyar Konyhában interjú jelent meg Kovács Gyulával az őshonos gyümölcsfajtákról, nincs hét, hogy ne kapjunk levelet a porszombati kertésznek szóló kérdéssel. Ezért is gondoltuk, hogy egy izgalmas témákkal foglalkozó konferenciát ajánlunk olvasóinknak.
Az édeskömény (Foeniculum vulgare) a régebbi füveskönyvekben mint bécsikapor, magyar ánizs, nagykömény, németkömény, olaszkömény, olasz kapor, római kapor szerepel - klasszikusan fűszeres illóolaj-tartalmú, ernyővirágú gyökérnövény.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
A tarhonya megfejthetetlenül egyszerű étel, de jó. A legnagyobb igazságok a fazékban is egyszerűek. Az evés művészetének evangéliumaiból azonban jóvátehetetlenül hiányzik ez a rusztikus, parasztiánus eledel...
A csiperke rengeteg előnyös tulajdonsága közül az egyik, hogy egész évben frissen lehet hozzájutni. A magyar konyhában a csiperkés receptek száma szinte végtelen, nem szabad elakadni a hagyományos gombapaprikás-gombaleves-rántott gomba szentháromságnál.
Valószínűleg mindenki próbált már otthon tejet altatni. Szinte törvényszerű, hogy a nagyüzemi tejek keserű itallá válnak, míg a házi tej rendes aludttejjé "alszik". Nem csoda hát, hogy bizalmatlanok lettünk a nagyüzemi és importtejek iránt. A Magyar Konyha magazin ezúttal a termelői tejeket vette lajstromba.
2012-ben nyerte el a Borászok Borásza díjat. Györgykovács Imre és felesége egyetlen hektáron művelik a szőlőt a Somló-hegy lábánál. Ma már sok kézműves bor kapható, de az ő boruk maguk a magyar borászok véleménye szerint is kiemelkedik.
Ha van olyan szó, amit egyre gyakrabban hallhatunk, az a bio. A Klassz.hu kutatása szerint azonban vajmi keveset tudunk arról, mi számít valójában biónak. Tegyük helyére a dolgokat!
Az ország cseresznyéskertjében, Nagykörűn nyitott Suttogó étterem tulajdonosai olyan bensőséges kapcsolatot próbálnak kialakítani vendégeikkel, mint a filmbéli suttogó a lovakkal. Aki ide betér, maga is felpattanhat a két szép kanca, Liza és Dáma nyergébe, miután elfogyasztotta az étterem saját fűszerkertjéből ízesített ebédet.
A dinnyefélék az ókori görögök és a rómaiak kertjeiben is megtalálhatók voltak, nálunk a XII. századtól termesztik. Júliusban és augusztusban Európa piacait ellepi a sok piros és sárga gyümölcs, de a magyar dinnyének, főleg a hevesi dinnyének sokak szerint nincs párja.
Berlin igazi bio-metropolisz. A négymilliós világvárosban negyvenegy bio-szupermarket, nyolcvan kis biobolt található, és szinte minden sarkon nyílt bio-pékség, bio-kávézó. A biotáplálkozás itt már magától értetődő jelenség.
Éltet vagy árt a tej? Egyáltalán: kapható még itthon jó minőségű tej, vagy mindet külföldre viszik? A legjobb tejboltokat feltérképezve ezúttal a legtöbbet vitatott hatású alapélelmiszer nyomába eredtünk.
Manapság bionak mondott, pedig csak a hagyományokat követő magyar gazdák hada kerekedik fel minden szombat reggel Budapest felé, hogy áruba bocsássa borsos árú, de garantáltan természetes portékáját.
A közösségi kertek évtizedek óta "virágoznak" világszerte. Budapesten 2010-ben nyílt az első kert a város szívében, legutóbb a Millenárison parcelláztak kis telkeket veteményesnek. A Lecsós kertben - így nevezik az új közösségi kertet - termelhetnek zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényt.
A legtöbb utazó romantikus hangulatba kerül Tokaj-Hegyalján, ha meglátja a szőlőtőkék rendjét. Az itt élő szőlészek és borászok ugyanezt érzik, amikor végigjárják birtokukat. Mert itt ősi hagyománya van a borkészítésnek, és a minőségen kívül csak egyvalami számít: hogy az ember minden körülmények között ember maradjon.
A közel százötven éves Balaton-felvidéki vincellérházat csak annak volt hajlandó eladni a korábbi tulajdonosa, aki a szőlőt is megvette hozzá - így kerültek Tamásék Csopakra, nem is olyan régen, úgy másfél évtizeddel ezelőtt. Épp tíz éve annak, hogy saját boraikat palackozzák.
Natúr borász a Mátrából, aki megszállottan szereti a sört.
A kiváló ízű, feszes állagú lencsére szívesen gondol bármely szakács.
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
A pécsdevecseri Wassmann-birtokon és a szentantalfai Dobosi Pincészetben jártunk.
A biológiai sokszínűség megőrzése az emberiség elemi érdeke.
„Ezt a fajta gazdálkodást csak úgy lehet és csak úgy érdemes csinálni, ha az ember szívvel-lélekkel, éjjel-nappal benne van, ha együtt él a természettel” – mondja ifj. Varga Sándor, aki biodinamikus gazdaságot működtet a Szentgálhoz közeli Élő Bolygón.
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
Ők szállítják a harcsát a Kistücsökbe, az ő pontyukból készült tavaly az év strandétele. Egy testvérpár önálló céget alapítva bizonyította: természetes vízi halászat nélkül is kerülhet jó hal az asztalra a Balatonnál.
Csak egy háromnapos kirándulást terveztek, de egy pécsdevecseri ház és egy villányi pince tulajdonosaiként távoztak. Megküzdöttek a magyar bürokrácia útvesztőjével, elsajátították a nyelvet és megtanultak magyar fejjel gondolkozni.
Amikor Hegymagason a Szászi pincészet teraszáról körbenézek, Tündérországot látom Szigliget, Tördemic és Badacsony tanúhegyeivel. Úgy, ahogy Eötvös Károly megírta.
Szabó Gyuri bácsi emlékére közöljük egy vele készült interjúnkat 2016-ból.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
A művészek mindig is szerették a hasukat. Goya lazacsteaket, Magritte almákat festett. Picasso a vallaurisi pékek négyágú kiflijét úgy helyezte az asztalra, mintha az ő megdagadt ujjai volnának. De kocsmát egyikük sem nyitott. Trombitás Tamás valószínűleg az egyetlen Munkácsy-díjas borász a világon. Most meg már vendéglős is.
A Nappal fekszik, a Nappal ébred. Szabó György hatéves kora óta járja a mezőket, még 85 évesen is szakmai túrákat vezet a Bükkben orvosoknak, gyógyszerészeknek. Cukorbetegség elleni teája világhírű. Ő Gyuri bácsi, a füvesember.
Mátyás király kedvenc csemegéje volt a kucsmagomba, az ínyencségnek ma is örülnek a piacokon. Hogy mi munka van egy jó gombaleves mögött, azt csak azok tudják, akik már hajnalban elindulnak az erdőbe. Ahogy azt az aggteleki Koltay házaspár is teszi.
A mustár amellett, hogy különleges csemege, tisztító hatása révén az egészségünket is javíthatja. Nagykanizsán a Ghaurved mustárüzem termékeinek minőségét a gondosan válogatott alapanyag és a több száz éve kipróbált erdélyi receptúra garantálja.