Terítéken a bárányhús
Húsvéton innen, húsvéton túl: terítéken a bárányhús.
A tengerek és óceánok ökoszisztémájának védelméről rendeznek konferenciát Tenerifén.
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
Sokoldalú slágerzöldség, ami a sütőtök népszerűségét ostromolja.
A pécsdevecseri Wassmann-birtokon és a szentantalfai Dobosi Pincészetben jártunk.
Világpremier: termőre fordult az első isztriai szarvasgomba-ültetvény.
A biológiai sokszínűség megőrzése az emberiség elemi érdeke.
Szenvedéllyel kutatja egy híres festő régi szőlőfajtákat ábrázoló akvarelljeit Ambrus Lajos.
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
A nulláról kezdte, majd hét év alatt három Michelin-csillagot szerzett az Abruzzo tartománybeli Rivisondoliban lévő Reale étterem séfjeként. Aztán séfiskolát nyitott, kísérleti éttermeket indított, egy római kórházban pedig mintakonyhát működtet. Az idei Madrid Fusión nemzetközi gasztronómiai konferencián Niko Romitónak ítélték „Az év séfje” díjat.
Aki algákból, planktonokból, ismeretlen halfajtákból készít látványos fogásokat.
Cegléd, Máriapócs, Fadd, vagy Mátrafüred – mi a közös ezekben a településekben? A megfejtés az, hogy mindegyik névadója egy-egy tájfajta paradicsomnak. A Magyar Konyha Magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia tesztsorozatában az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkájának gyümölcseit, magyar tájfajta paradicsomokat kóstoltunk.
A tengerek és óceánok ökoszisztémájának védelméről rendeznek konferenciát Tenerifén.
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
Sokoldalú slágerzöldség, ami a sütőtök népszerűségét ostromolja.
Világpremier: termőre fordult az első isztriai szarvasgomba-ültetvény.
Szenvedéllyel kutatja egy híres festő régi szőlőfajtákat ábrázoló akvarelljeit Ambrus Lajos.
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
A nulláról kezdte, majd hét év alatt három Michelin-csillagot szerzett az Abruzzo tartománybeli Rivisondoliban lévő Reale étterem séfjeként. Aztán séfiskolát nyitott, kísérleti éttermeket indított, egy római kórházban pedig mintakonyhát működtet. Az idei Madrid Fusión nemzetközi gasztronómiai konferencián Niko Romitónak ítélték „Az év séfje” díjat.
Cegléd, Máriapócs, Fadd, vagy Mátrafüred – mi a közös ezekben a településekben? A megfejtés az, hogy mindegyik névadója egy-egy tájfajta paradicsomnak. A Magyar Konyha Magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia tesztsorozatában az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkájának gyümölcseit, magyar tájfajta paradicsomokat kóstoltunk.
A pécsdevecseri Wassmann-birtokon és a szentantalfai Dobosi Pincészetben jártunk.
A biológiai sokszínűség megőrzése az emberiség elemi érdeke.