Étterem alpakával
Alpakáik a hely kedves kis reklámjai.
Palya Bea, Petőfi, Dragomán, Schäffer Erzsébet, disznótor, top10 hentes és sok más.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Aki kulináris utazásra vágyik, ne hagyja ki Ibizát és Formenterát, azaz a Pityúzokat.
A Légrádi testvérek Magyar utcai étterme a hazai és a külföldi elit vendéglője volt.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Pataky Péter, Sajben Csaba és Baricza József ajánl: kolbász debreceni, csabai és BBQ-stílusban.
Szulló Szabina, az ország egyik legjobb séfje mesél a gyerekkori ízekről.
Magyar Konyha Főzőiskola: a szabad tűzön vagy sütőben több órán át sütött malachús igazi ínyencség.
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Itt a tél dereka, a disznóvágás főszezonja - a Fortepan képarchívumából válogattunk, hogy megnézzük, mennyit változott majd' száz év alatt a magyar disznóvágás. Keveset.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
Az Essencia Főzőiskola második alkalommal rendezett disznóvágást a villányi Sauska Borászatban február első, havas hétvégéjén. A Magyar Konyha tudósítása, amelyből lépésről lépésre megismerhetjük, milyen egy hagyományos disznóvágás Magyarországon.
Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.
A tanyára született, majd hentesnek tanuló színművész útját végigkísérik az ételekhez köthető történetek a répaföldtől a színházbüfék világán át a viszáki Kaszás Attila Pajta Színház kemencéjéig.
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
A Csalogány26 séfje, a magyar gasztronómia egyik kiemelkedő alakja.
A séf rengeteg tapasztalat után az egyik legrégebbi fővárosi étterem, a Gundel élére került.
Giuseppe Scaricamazza kalandos gyerekkorról és az olasz nagymamáról mesélt.
Legyen vallási, egészségügyi, mentális vagy spirituális oka, egy megtervezett, kordában tartott diéta a tél végén felfrissíti a szervezetet, felébreszti a téli álomból. Nem mindegy azonban, hogy milyen módszerekkel fogunk böjtölésbe.
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Gyerekkorában elkísérte az édesapját, hogy meghallgassa, hogyan muzsikál, ilyenkor a New York kávéházban, a Gundelben vagy a Gellért Szállóban vacsorázott. Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője azóta bejárta a világot – az ázsiai konyha úgy lenyűgözte, hogy Vietnamban és Kambodzsában főzőtanfolyamra is beiratkozott.
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
Jahni László a családi receptekről, a kamrából kicsent zsíros brúgóról mesélt.
Bödönalja, juhtúrós és káposztás sztrapacska: visszaemlékezés a nagymama főztjére.
Somogyi Károly, a Baricska Csárda séfje mesélt a sparhelt mellett töltött gyerekkor emlékeiről.
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
Húszévesen lett az Operaház társulatának tagja, Éj királynőjeként az egész világot bejárta az elmúlt 25 évben. Az utóbbi időben inkább itthon énekel, hogy minél többet lehessen a családjával: férjével és kislányával.
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
„Gyermekkori álmom volt ez a vendéglő, és máig szinte felfoghatatlan számomra, hogy mekkora érdeklődést hozott ételeink és kultúránk iránt.” Ez olvasható a békési Kira Vendéglő internetes oldalán. Ásós Géza sosem tanulta azt, amiből él, gyerekkorában egyszerűen csak elleste, magába szívta a főzés tudományát.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
Tavaly április 17-én startolt Balatonkenesén a Pörc, december 5-én pedig már Budapesten, a Lövőház utcában nyitottak fióküzletet. A kenesei debütálás után nem sokkal már a Balaton 100 legjobb üzlete között tartották számon, ősszel pedig a 3. helyre került a balatoni Gourmet üzletek sorában – csak a veszprémi Chianti és a füredi Karolina előzte meg.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
Évente négyszer vágnak disznót hagyományos módon Köveskálon, a Kővirág Panzió és Étterem udvarán. A tulajdonosok célja az, hogy ne menjen feledésbe a disznóvágás tudománya, s hogy a betérő vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételek ízét.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
Film és gasztronómia kapcsolata hálás téma, megmozgatja mindenki fantáziáját. De mit tanulhatunk az evős jelenetekből? Van-e a filmesek szerint az étkezésnek életfilozófiai tanulsága? A Magyar Konyha exkluzív filmtörténeti menüjében recepteket is elárulunk.
"Dezsőnek meg kell halnia." Pelikán József szavai ezek a Tanú című film elején, amikor a gátőr elhatározza, hogy titokban (azaz: feketén) levágja kedvenc disznaját, Dezsőt. Január még javában a disznóvágások és a disznótorok hónapja.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Palya Bea, Petőfi, Dragomán, Schäffer Erzsébet, disznótor, top10 hentes és sok más.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Itt a tél dereka, a disznóvágás főszezonja - a Fortepan képarchívumából válogattunk, hogy megnézzük, mennyit változott majd' száz év alatt a magyar disznóvágás. Keveset.
Az Essencia Főzőiskola második alkalommal rendezett disznóvágást a villányi Sauska Borászatban február első, havas hétvégéjén. A Magyar Konyha tudósítása, amelyből lépésről lépésre megismerhetjük, milyen egy hagyományos disznóvágás Magyarországon.
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Legyen vallási, egészségügyi, mentális vagy spirituális oka, egy megtervezett, kordában tartott diéta a tél végén felfrissíti a szervezetet, felébreszti a téli álomból. Nem mindegy azonban, hogy milyen módszerekkel fogunk böjtölésbe.
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
„Gyermekkori álmom volt ez a vendéglő, és máig szinte felfoghatatlan számomra, hogy mekkora érdeklődést hozott ételeink és kultúránk iránt.” Ez olvasható a békési Kira Vendéglő internetes oldalán. Ásós Géza sosem tanulta azt, amiből él, gyerekkorában egyszerűen csak elleste, magába szívta a főzés tudományát.
Tavaly április 17-én startolt Balatonkenesén a Pörc, december 5-én pedig már Budapesten, a Lövőház utcában nyitottak fióküzletet. A kenesei debütálás után nem sokkal már a Balaton 100 legjobb üzlete között tartották számon, ősszel pedig a 3. helyre került a balatoni Gourmet üzletek sorában – csak a veszprémi Chianti és a füredi Karolina előzte meg.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
Évente négyszer vágnak disznót hagyományos módon Köveskálon, a Kővirág Panzió és Étterem udvarán. A tulajdonosok célja az, hogy ne menjen feledésbe a disznóvágás tudománya, s hogy a betérő vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételek ízét.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
"Dezsőnek meg kell halnia." Pelikán József szavai ezek a Tanú című film elején, amikor a gátőr elhatározza, hogy titokban (azaz: feketén) levágja kedvenc disznaját, Dezsőt. Január még javában a disznóvágások és a disznótorok hónapja.
Aki kulináris utazásra vágyik, ne hagyja ki Ibizát és Formenterát, azaz a Pityúzokat.
A Légrádi testvérek Magyar utcai étterme a hazai és a külföldi elit vendéglője volt.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Pataky Péter, Sajben Csaba és Baricza József ajánl: kolbász debreceni, csabai és BBQ-stílusban.
Szulló Szabina, az ország egyik legjobb séfje mesél a gyerekkori ízekről.
Magyar Konyha Főzőiskola: a szabad tűzön vagy sütőben több órán át sütött malachús igazi ínyencség.
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.
A tanyára született, majd hentesnek tanuló színművész útját végigkísérik az ételekhez köthető történetek a répaföldtől a színházbüfék világán át a viszáki Kaszás Attila Pajta Színház kemencéjéig.
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
A Csalogány26 séfje, a magyar gasztronómia egyik kiemelkedő alakja.
A séf rengeteg tapasztalat után az egyik legrégebbi fővárosi étterem, a Gundel élére került.
Giuseppe Scaricamazza kalandos gyerekkorról és az olasz nagymamáról mesélt.
Gyerekkorában elkísérte az édesapját, hogy meghallgassa, hogyan muzsikál, ilyenkor a New York kávéházban, a Gundelben vagy a Gellért Szállóban vacsorázott. Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője azóta bejárta a világot – az ázsiai konyha úgy lenyűgözte, hogy Vietnamban és Kambodzsában főzőtanfolyamra is beiratkozott.
Jahni László a családi receptekről, a kamrából kicsent zsíros brúgóról mesélt.
Bödönalja, juhtúrós és káposztás sztrapacska: visszaemlékezés a nagymama főztjére.
Somogyi Károly, a Baricska Csárda séfje mesélt a sparhelt mellett töltött gyerekkor emlékeiről.
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
Húszévesen lett az Operaház társulatának tagja, Éj királynőjeként az egész világot bejárta az elmúlt 25 évben. Az utóbbi időben inkább itthon énekel, hogy minél többet lehessen a családjával: férjével és kislányával.
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.