Az ókortól velünk van a füge
Terítéken a füge
A TasteAtlas listáján a 67. helyet kapta az Etyeki Kecskesajt Manufaktúra kecskesajtja.
Sajtkészítő, vízibivaly farm tulajdonos és szederültetvényes a díjazottak között.
A vidéki élet, az állattartás és növénytermesztés báját ismerhetik meg az érdeklődők.
A jelentkezők megismerhetik a sajtok történetét, fajtáit, hibáit és a sajtkészítés alapjait.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Meglátogattuk a kármelita nővéreket Magyarszéken, hiszen a konyhából is vezet út Istenhez.
Nemcsak újság, hanem csoki, sajt, bor vagy akár friss zöldség is házhoz jön.
Ellátogattunk a Rákos-tanyára, hogy megnézzük, hogyan készülnek János és Zsuzsa tejtermékei.
Egy varázslat van: esetünkben nem az a kérdés, hogy mi van a tejben, hanem, hogy mi nincs. Nincs benne tartósítószer, és nem használunk mesterséges színezéket, aromát, stabilizálót és állományjavítót sem. Ez tejipar, nem vegyipar, kérem!
A különféle sajtok a legsokoldalúbban használt alapanyagok közé tartoznak: leves, saláta, főétel vagy desszert egyaránt készülhet belőlük, nem is beszélve a csak úgy, magában fogyasztott jóféle sajt által okozott örömről.
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
A legkisebb királylányok elhagyják apáik házát és elmennek világot látni, szerencsét próbálni. A megszerzett tudással visszatérnek a szülőföldre. Ma úgy történik mindez, hogy saját márkát építenek. Danyi Éva ezt tette.
A Hold utcai piacon mutatták be Segal Viktor és Sándor Tamás kötetét, amely Magyarország legjobb sajtjait, sajtkészítő mestereit mutatja be, és recepteket tartalmaz az ország neves séfjeinek tálalásában.“A könyvből mindenki megértheti hogy mitől jó egy sajt és örülök, hogy végre nem csak szakácsok, hanem cukrászok is készítettek ételeket sajtból” - mondta Segal Viltor a kötet bemutatásakor. Sándor Tamás arról beszélt, hogy nagyon fontos az összefogás, alázatosan kell dolgozni és fejleszteni a te
Van egy falu, a Balatontól nem messze, a neve Szentantalfa. Aki nem járt még arra, csak véletlenül betéved, kérdezze meg, hol laknak a Dobosiak. Vagy Dobossyak. Beszélgetésünk során szó esett sajtról, borról, kolbászról és hitről.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén sajtok kerültek a zsűri elé. Tesztünkkel azt kívántuk felmérni, hogy az igényesebb fogyasztók számára ezek alternatívájaként milyen hazai, kisüzemi termékek állnak rendelkezésre.
A szigetszentmiklósi Szabó Malom, Heit Lóránd létavértesi tormatermelő és Kalla Roland sümegprágai sajtkészítő vehette át a 2017-es Magyar Konyha Termelői Díjat Lévai Anikótól, a lap szerkesztőbizottságának elnökétől és Vinkó József főszerkesztőtől. A díjátadóra a Magyar Konyha és a Stílusos Vidéki Éttermiség első ízben megrendezett, a Piac konyhája című termelői konferenciáján került sor.
Márkus Erika és Pózer István megálmodták a Csurgódombi Sajtkonyhát és Sziklevélfarmot.
India szent állatai jutottak eszembe a Korosajt Balaton-felvidéki kis birtokán. Nemesbükön persze nem szent a tehén, de igen nagyra becsült jószág. Az alig három tucat állatot számláló csorda mindegyikének saját neve van, kis túlzással mondhatjuk, hogy tagjai a Korosa családnak.
Európa nagy múltú piacai haladnak a korral. A standokon már nemcsak vásárolhatjuk a friss árukat, hanem helyben kóstolhatjuk a kézműves termékeket, halat, húst, sajtot. A piacok a street food divatjának hódolnak. Budapesten a Hold utcai Belvárosi piac lett az ínyencek paradicsoma.
A kistermelők piacot keresnek, az éttermek pedig beszállítókat, akik folyamatosan minőségi termékkel látják el a konyhát. Nehéz feladat. Van egy szervezet, amely fejébe vette, hogy összehozza a séfeket a termelőkkel. De nemcsak a gasztronómia, hanem környezetünk védelme is szerepel a Felelős Gasztrohősök céljai között.
Zajlik a szüret mindenfelé, de Budapest környékén is részt vehetünk boros eseményeken. Ilyen az "Élményszüret Etyeken a Gasztrosétányon" nevű rendezvény, ahol a borok és az ételek találkoznak.
Az Almáskeresztúron található Kaba Farm alapítása közel tíz évvel ezelőtt kezdődött. A kecskefarmon joghurtot, grillsajtot, krémsajtot, érlelt sajtokat készít a házaspár, szezonban naponta mintegy 100 liter tejet feldolgozva. Lamine és Simone Kaba sikersztorija.
A hagyományos óvári sajtgyártás nem rég új gazdát kapott és komoly gyártástechnológiai fejlesztésen ment keresztül. Ez utóbbi garantálja az állandó magas minőséget volumentermelés mellett is, az előbbi pedig a hagyományok mentén megújuló termékpalettát.
Holland vidéki életet álmodott magának és családjának Felcsútra Szelényi Katalin. A vegyészmérnökből lett sajtmester. Az ő kecskesajtjait használja a Gerbeaud és a Villa Bagatelle konyhája is. Anya és lánya, Katalin és Dóri elmeséli az André kecskesajt-manufaktúra történetét.
Az Ízlelő portál küldetése, hogy elősegítse a hazai kézműves termékek, termelői piacok és minőségi hazai alapanyagokat felhasználó éttermek népszerűsítését.
A Barát-hegyi Sajtmanufaktúra, a debreceni Nárcisz Birtok, a mónosbéli Bükki Sajt, az etyeki Ödön Major és más kézműves sajtműhelyek részvételével rendezik meg a sajtnapokat országszerte.
A tokaji borászok közül kevesen jöttek még rá, hogy jó sajt nélkül nincs jó borvidék, pedig egyre több helyi kézműves sajttól roskadoznak a hegyaljai termelői piac asztalai. Jól megférnek mellettük...
A környékbeli piacok mellett Budapest egyre több kerületében tűnnek fel a ceglédi kistérség termelői. Az alföldi tanyákról tejtermék, húsáru, szalámi, kolbász érkezik a fővárosba. A nyársapáti tanyavilágban, Bakosi Attila magyartarka-tenyésztőnél jártunk.
Valószínűleg mindenki próbált már otthon tejet altatni. Szinte törvényszerű, hogy a nagyüzemi tejek keserű itallá válnak, míg a házi tej rendes aludttejjé "alszik". Nem csoda hát, hogy bizalmatlanok lettünk a nagyüzemi és importtejek iránt. A Magyar Konyha magazin ezúttal a termelői tejeket vette lajstromba.
Háromkútra már csak a bátrak és elszántak jutnak el. A Székelyföld és Moldva határán, a Nagyhagymás sziklái mögött fekvő település csak terepjárókkal járható, nagy hóban, sárban talán úgy sem.
Sándor Tamásnak messzire kellett mennie ahhoz, hogy hazatérhessen. Az eredetileg szakácsvégzettségű borsodnádasdi fiatalember megjárta Svájcot, Olaszországot, majd úgy döntött, hogy szűkebb hazájában, a Bükkben létrehozza az ország egyik legkiválóbb sajtmanufaktúráját.
A paprikába hempergetett megszólalásig olyan, mint az eper, a másik sáfránytól sárga, a harmadik akár egy aprócska torta. Szirmok, levelek, bogyók díszítik a kecskesajtok királynőjeként méltán emlegetett Pettenkoffer Viktória sajtjait, mindegyik kész remekmű.
Kővári Éváék farmja Ábrahámhegy tövében azok közé a megkerülhetetlen helyek közé tartozik a Káli-medencében, melyeket GPS-sel nem lehet megtalálni, csak szájhagyomány után.
Úgy tartják, két út vezet Kácsárdra. Az egyik befut a faluba, a másik kifut onnan. Csakhogy ez a két út ugyanaz. Visz és hoz is. Ahogyan Balla Enikővel tette. Ez az ő története. A kecskesajtok mestere, akinek sajtjaiért éttermek versenyeznek.
Szerémségben egykor gyönyörű, gazdag magyar városok voltak. A legfontosabb Kamanc lehetett, amely már a XV. században vagy 150 kőházzal és színházzal is büszkélkedhetett. Ma pedig nem szabad kihagyni Kispiacot, ami igaz nem vásártér, de a sajtjai messzi földön ismertek.
A magazin december 8-tól kapható az újságárusoknál, előfizetőinket Magyar Konyha naptárral lepjük meg karácsonyra, melyet a lappal együtt december 11-én kapnak kézhez. Decemberi lapszámunk tartalmából.
A Mesterségek Ünnepe nemcsak a hagyományos mesterségek, hanem a kézműves termékek seregszemléje is. Idén a Sajtudvarban várják a gasztronómia híveit, ott találkozhatnak a legszebb magyar tehén díját elnyert jószággal is.
Egy eldugott kis andalúz faluban a helyi kecskék és juhok tejéből készült sajttal a Payoyo cég 2011-ben négy kategóriában is elnyerte " A világ legjobb sajtja" címet. Magyarországon is egyre többen próbálkoznak házi kecske és tehénsajt készítésével. Az Őrség vagy a Káli-medence éghajlati adottságai kifejezetten kedvezőek a tejet adó állatok tartására. Egy andalúz kézműves sajt példája mutatja, hogy érdemes munkát fektetni a jó sajt készítésébe, mert idővel meghozza az eredményt.
A TasteAtlas listáján a 67. helyet kapta az Etyeki Kecskesajt Manufaktúra kecskesajtja.
Sajtkészítő, vízibivaly farm tulajdonos és szederültetvényes a díjazottak között.
A vidéki élet, az állattartás és növénytermesztés báját ismerhetik meg az érdeklődők.
A jelentkezők megismerhetik a sajtok történetét, fajtáit, hibáit és a sajtkészítés alapjait.
Egy eldugott kis andalúz faluban a helyi kecskék és juhok tejéből készült sajttal a Payoyo cég 2011-ben négy kategóriában is elnyerte " A világ legjobb sajtja" címet. Magyarországon is egyre többen próbálkoznak házi kecske és tehénsajt készítésével. Az Őrség vagy a Káli-medence éghajlati adottságai kifejezetten kedvezőek a tejet adó állatok tartására. Egy andalúz kézműves sajt példája mutatja, hogy érdemes munkát fektetni a jó sajt készítésébe, mert idővel meghozza az eredményt.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Meglátogattuk a kármelita nővéreket Magyarszéken, hiszen a konyhából is vezet út Istenhez.
Nemcsak újság, hanem csoki, sajt, bor vagy akár friss zöldség is házhoz jön.
Ellátogattunk a Rákos-tanyára, hogy megnézzük, hogyan készülnek János és Zsuzsa tejtermékei.
A különféle sajtok a legsokoldalúbban használt alapanyagok közé tartoznak: leves, saláta, főétel vagy desszert egyaránt készülhet belőlük, nem is beszélve a csak úgy, magában fogyasztott jóféle sajt által okozott örömről.
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
A legkisebb királylányok elhagyják apáik házát és elmennek világot látni, szerencsét próbálni. A megszerzett tudással visszatérnek a szülőföldre. Ma úgy történik mindez, hogy saját márkát építenek. Danyi Éva ezt tette.
A Hold utcai piacon mutatták be Segal Viktor és Sándor Tamás kötetét, amely Magyarország legjobb sajtjait, sajtkészítő mestereit mutatja be, és recepteket tartalmaz az ország neves séfjeinek tálalásában.“A könyvből mindenki megértheti hogy mitől jó egy sajt és örülök, hogy végre nem csak szakácsok, hanem cukrászok is készítettek ételeket sajtból” - mondta Segal Viltor a kötet bemutatásakor. Sándor Tamás arról beszélt, hogy nagyon fontos az összefogás, alázatosan kell dolgozni és fejleszteni a te
Van egy falu, a Balatontól nem messze, a neve Szentantalfa. Aki nem járt még arra, csak véletlenül betéved, kérdezze meg, hol laknak a Dobosiak. Vagy Dobossyak. Beszélgetésünk során szó esett sajtról, borról, kolbászról és hitről.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén sajtok kerültek a zsűri elé. Tesztünkkel azt kívántuk felmérni, hogy az igényesebb fogyasztók számára ezek alternatívájaként milyen hazai, kisüzemi termékek állnak rendelkezésre.
A szigetszentmiklósi Szabó Malom, Heit Lóránd létavértesi tormatermelő és Kalla Roland sümegprágai sajtkészítő vehette át a 2017-es Magyar Konyha Termelői Díjat Lévai Anikótól, a lap szerkesztőbizottságának elnökétől és Vinkó József főszerkesztőtől. A díjátadóra a Magyar Konyha és a Stílusos Vidéki Éttermiség első ízben megrendezett, a Piac konyhája című termelői konferenciáján került sor.
India szent állatai jutottak eszembe a Korosajt Balaton-felvidéki kis birtokán. Nemesbükön persze nem szent a tehén, de igen nagyra becsült jószág. Az alig három tucat állatot számláló csorda mindegyikének saját neve van, kis túlzással mondhatjuk, hogy tagjai a Korosa családnak.
Európa nagy múltú piacai haladnak a korral. A standokon már nemcsak vásárolhatjuk a friss árukat, hanem helyben kóstolhatjuk a kézműves termékeket, halat, húst, sajtot. A piacok a street food divatjának hódolnak. Budapesten a Hold utcai Belvárosi piac lett az ínyencek paradicsoma.
A kistermelők piacot keresnek, az éttermek pedig beszállítókat, akik folyamatosan minőségi termékkel látják el a konyhát. Nehéz feladat. Van egy szervezet, amely fejébe vette, hogy összehozza a séfeket a termelőkkel. De nemcsak a gasztronómia, hanem környezetünk védelme is szerepel a Felelős Gasztrohősök céljai között.
Zajlik a szüret mindenfelé, de Budapest környékén is részt vehetünk boros eseményeken. Ilyen az "Élményszüret Etyeken a Gasztrosétányon" nevű rendezvény, ahol a borok és az ételek találkoznak.
Az Almáskeresztúron található Kaba Farm alapítása közel tíz évvel ezelőtt kezdődött. A kecskefarmon joghurtot, grillsajtot, krémsajtot, érlelt sajtokat készít a házaspár, szezonban naponta mintegy 100 liter tejet feldolgozva. Lamine és Simone Kaba sikersztorija.
A hagyományos óvári sajtgyártás nem rég új gazdát kapott és komoly gyártástechnológiai fejlesztésen ment keresztül. Ez utóbbi garantálja az állandó magas minőséget volumentermelés mellett is, az előbbi pedig a hagyományok mentén megújuló termékpalettát.
Holland vidéki életet álmodott magának és családjának Felcsútra Szelényi Katalin. A vegyészmérnökből lett sajtmester. Az ő kecskesajtjait használja a Gerbeaud és a Villa Bagatelle konyhája is. Anya és lánya, Katalin és Dóri elmeséli az André kecskesajt-manufaktúra történetét.
Az Ízlelő portál küldetése, hogy elősegítse a hazai kézműves termékek, termelői piacok és minőségi hazai alapanyagokat felhasználó éttermek népszerűsítését.
A Barát-hegyi Sajtmanufaktúra, a debreceni Nárcisz Birtok, a mónosbéli Bükki Sajt, az etyeki Ödön Major és más kézműves sajtműhelyek részvételével rendezik meg a sajtnapokat országszerte.
A tokaji borászok közül kevesen jöttek még rá, hogy jó sajt nélkül nincs jó borvidék, pedig egyre több helyi kézműves sajttól roskadoznak a hegyaljai termelői piac asztalai. Jól megférnek mellettük...
A környékbeli piacok mellett Budapest egyre több kerületében tűnnek fel a ceglédi kistérség termelői. Az alföldi tanyákról tejtermék, húsáru, szalámi, kolbász érkezik a fővárosba. A nyársapáti tanyavilágban, Bakosi Attila magyartarka-tenyésztőnél jártunk.
Valószínűleg mindenki próbált már otthon tejet altatni. Szinte törvényszerű, hogy a nagyüzemi tejek keserű itallá válnak, míg a házi tej rendes aludttejjé "alszik". Nem csoda hát, hogy bizalmatlanok lettünk a nagyüzemi és importtejek iránt. A Magyar Konyha magazin ezúttal a termelői tejeket vette lajstromba.
Háromkútra már csak a bátrak és elszántak jutnak el. A Székelyföld és Moldva határán, a Nagyhagymás sziklái mögött fekvő település csak terepjárókkal járható, nagy hóban, sárban talán úgy sem.
Szerémségben egykor gyönyörű, gazdag magyar városok voltak. A legfontosabb Kamanc lehetett, amely már a XV. században vagy 150 kőházzal és színházzal is büszkélkedhetett. Ma pedig nem szabad kihagyni Kispiacot, ami igaz nem vásártér, de a sajtjai messzi földön ismertek.
A magazin december 8-tól kapható az újságárusoknál, előfizetőinket Magyar Konyha naptárral lepjük meg karácsonyra, melyet a lappal együtt december 11-én kapnak kézhez. Decemberi lapszámunk tartalmából.
A Mesterségek Ünnepe nemcsak a hagyományos mesterségek, hanem a kézműves termékek seregszemléje is. Idén a Sajtudvarban várják a gasztronómia híveit, ott találkozhatnak a legszebb magyar tehén díját elnyert jószággal is.
Egy varázslat van: esetünkben nem az a kérdés, hogy mi van a tejben, hanem, hogy mi nincs. Nincs benne tartósítószer, és nem használunk mesterséges színezéket, aromát, stabilizálót és állományjavítót sem. Ez tejipar, nem vegyipar, kérem!
Márkus Erika és Pózer István megálmodták a Csurgódombi Sajtkonyhát és Sziklevélfarmot.
Sándor Tamásnak messzire kellett mennie ahhoz, hogy hazatérhessen. Az eredetileg szakácsvégzettségű borsodnádasdi fiatalember megjárta Svájcot, Olaszországot, majd úgy döntött, hogy szűkebb hazájában, a Bükkben létrehozza az ország egyik legkiválóbb sajtmanufaktúráját.
A paprikába hempergetett megszólalásig olyan, mint az eper, a másik sáfránytól sárga, a harmadik akár egy aprócska torta. Szirmok, levelek, bogyók díszítik a kecskesajtok királynőjeként méltán emlegetett Pettenkoffer Viktória sajtjait, mindegyik kész remekmű.
Kővári Éváék farmja Ábrahámhegy tövében azok közé a megkerülhetetlen helyek közé tartozik a Káli-medencében, melyeket GPS-sel nem lehet megtalálni, csak szájhagyomány után.
Úgy tartják, két út vezet Kácsárdra. Az egyik befut a faluba, a másik kifut onnan. Csakhogy ez a két út ugyanaz. Visz és hoz is. Ahogyan Balla Enikővel tette. Ez az ő története. A kecskesajtok mestere, akinek sajtjaiért éttermek versenyeznek.