A Dunakanyar halászleve
Lássuk, milyen halászlé terem a Dunakanyarban.
A pécsdevecseri Wassmann-birtokon és a szentantalfai Dobosi Pincészetben jártunk.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
Egyre divatosabbak az olyan gyümölcsök, amelyek nem buja szépségükről vagy finom ízükről, hanem rendkívüli hasznukról, feltételezett „csodatévő” hatásukról ismertek. Jellemzően messziről jönnek, de akad köztük nálunk is termelt, sőt őshonos bogyó is.
Huszár Krisztián erdész akart lenni, aztán ács, majd úgy döntött, hajószakács lesz, vagy semmi más.
A dió nálunk inkább édességek főszereplője, de más nemzetek konyháin főételekben is gyakran találkozni vele.
Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Aki a Biksi családba születik, első lépéseit biztos, hogy kaptárok között teszi meg, és élete összefonódik a méhecskékkel. Ahogy megérkezik a tavasz, a család útra kel. A vándorméhészek élete örök utazás. A Biksi Méhészet számos díjnyertes mézzel büszkélkedhet.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
Az egész Az ember tragédiájával kezdődött - mesélte Szarvas József. A Nemzeti Színház művésze a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajtákat menti, kulturális programokat tart kertjében, így próbálva erősíteni a közösséget szűkebb, választott...
2011- ben Kaló Imrét választotta a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötven borászból álló kuratórium. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
Kovács Gyula pórszombati erdész 1600-féle régi magyar gyümölcsfafajtát nevel „tündérkertjében”, köztük olyanokat is, melyek már csak nála lelhetők fel. Hagyománymentés Göcsejben
Az öt éve hagyományosan megrendezésre kerülő Gödöllői Vadásznapon a királyi kastély parkjában egész nap vadászathoz kapcsolódó programok váltják egymást: a vadászkutyák, solymászok, agarak, íjászok bemutatói mellett különleges élményt ígér a szarvasbőgő bemutató, a lovas íjász bemutató, s az a vadétel főzőverseny is, melyben csapatok versenghetnek „a Kastély Főszakácsa” címért.
Két legenda kalauzol bennünket a művészek városában: ef. Zámbó István, a Bizottság együttes alapítója, szobrász, Munkácsy-díjas életművész és Erdész László, a legismertebb galéria tulajdonosa. Gasztronómiai kalandozások Szentendrén.
A Dunakanyar nem csupán Magyarország egyike a legszebb látnivalókat kínáló tájegységeknek, de különleges hagyományokon alapuló gasztronómiai kalandozásokra is csábít. Írók, költők, képzőművészek, zenészek települtek ide már a XIX. században, kisvendéglői, kávézói, teraszos éttermei máig jelentős vonzerőt képviselnek - nem csak a fővárosiaknak.
Kaló Imrét választotta 2011- ben a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötventagú borászkuratórium. Alapvetően különbözik ez a cím az összes eddigitől, itt ugyanis maguk a borászok választják ki maguk közül a legjobbat. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
Egyre divatosabbak az olyan gyümölcsök, amelyek nem buja szépségükről vagy finom ízükről, hanem rendkívüli hasznukról, feltételezett „csodatévő” hatásukról ismertek. Jellemzően messziről jönnek, de akad köztük nálunk is termelt, sőt őshonos bogyó is.
A dió nálunk inkább édességek főszereplője, de más nemzetek konyháin főételekben is gyakran találkozni vele.
Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Aki a Biksi családba születik, első lépéseit biztos, hogy kaptárok között teszi meg, és élete összefonódik a méhecskékkel. Ahogy megérkezik a tavasz, a család útra kel. A vándorméhészek élete örök utazás. A Biksi Méhészet számos díjnyertes mézzel büszkélkedhet.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
Az egész Az ember tragédiájával kezdődött - mesélte Szarvas József. A Nemzeti Színház művésze a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajtákat menti, kulturális programokat tart kertjében, így próbálva erősíteni a közösséget szűkebb, választott...
Kovács Gyula pórszombati erdész 1600-féle régi magyar gyümölcsfafajtát nevel „tündérkertjében”, köztük olyanokat is, melyek már csak nála lelhetők fel. Hagyománymentés Göcsejben
Az öt éve hagyományosan megrendezésre kerülő Gödöllői Vadásznapon a királyi kastély parkjában egész nap vadászathoz kapcsolódó programok váltják egymást: a vadászkutyák, solymászok, agarak, íjászok bemutatói mellett különleges élményt ígér a szarvasbőgő bemutató, a lovas íjász bemutató, s az a vadétel főzőverseny is, melyben csapatok versenghetnek „a Kastély Főszakácsa” címért.
Két legenda kalauzol bennünket a művészek városában: ef. Zámbó István, a Bizottság együttes alapítója, szobrász, Munkácsy-díjas életművész és Erdész László, a legismertebb galéria tulajdonosa. Gasztronómiai kalandozások Szentendrén.
A Dunakanyar nem csupán Magyarország egyike a legszebb látnivalókat kínáló tájegységeknek, de különleges hagyományokon alapuló gasztronómiai kalandozásokra is csábít. Írók, költők, képzőművészek, zenészek települtek ide már a XIX. században, kisvendéglői, kávézói, teraszos éttermei máig jelentős vonzerőt képviselnek - nem csak a fővárosiaknak.
Kaló Imrét választotta 2011- ben a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötventagú borászkuratórium. Alapvetően különbözik ez a cím az összes eddigitől, itt ugyanis maguk a borászok választják ki maguk közül a legjobbat. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
A pécsdevecseri Wassmann-birtokon és a szentantalfai Dobosi Pincészetben jártunk.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
Huszár Krisztián erdész akart lenni, aztán ács, majd úgy döntött, hajószakács lesz, vagy semmi más.
2011- ben Kaló Imrét választotta a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötven borászból álló kuratórium. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.