Ünnepi pontyok
A karácsonyi asztal sztárja
Akár hazai, akár tengeri halat fogyasztunk, csak jót teszünk vele a szívünknek.
Egyre több hal kerül feldolgozott, konyhakész formában a fogyasztók asztalára.
Karácsony közeledtével talán többen gondolnak arra, hogy halat is egyenek, hiszen a klasszikus ünnepi ételek között több is szerepel, amely ebből a magas fehérjetartalmú alapanyagból készül. A halászlé szinte mindenhol kötelező fogás, sokan sütnek halat is ilyenkor, sőt a harcsapaprikás vagy a különféle halas pástétomok is népszerűek a téli időszakban.
Aki algákból, planktonokból, ismeretlen halfajtákból készít látványos fogásokat.
Paprikás lisztbe forgatott keszeg bő olajban sütve, egy szelet kovászos kenyér meg egy hideg fröccs, és meg is van a legjobb nyári vacsora. Csak azok a szálkák ne lennének!
A magyar konyha sokszínűségét nem véletlenül emlegetjük: számtalan ország befolyásolta hazánk gasztronómiáját.
Karinthy paródiája óta köztudott, hogy Babits Mihály még születése előtt rávette édesanyját, utazzon Szekszárdra, csak hogy versének első sorában kijöjjön az alliteráció („Szekszárdon születtem, / színésznőt szerettem”). A rossz nyelvek szerint Jean Anthelme Brillat, francia gasztrofilozófus is csak azért vette fel nagynénje nevét (Savarin), hogy róla nevezhessék el azt a bizonyos süteményt, amelyet a franciák részeges kalácsnak hívnak.
Sokan kérdezték már Széll Tamástól, mikor fog tanítani, mikor ad át valamit a tudásából.
A mediterrán étrend az egyik legkönnyebben betartható, egyszerűen összeállítható diéta, amivel sokat tehetünk az egészséges szívért, keringésért, vérnyomásért és az anyagcseréért. Annak, aki nem tud vagy nem szeret főzni, nehéz lesz az átállás, a mediterrán diéta lényege ugyanis a rengeteg friss alapanyag, a tápláló fogások, amelyeket ideálisan házilag készít el az ember.
Ők szállítják a harcsát a Kistücsökbe, az ő pontyukból készült tavaly az év strandétele. Egy testvérpár önálló céget alapítva bizonyította: természetes vízi halászat nélkül is kerülhet jó hal az asztalra a Balatonnál.
Friss elemzések szerint klímaváltozás esetén a nyílt óceáni akvakultúra biztosíthatja a megfelelő mennyiségű fehérjét a világ növekvő népessége számára.
Föníciai, római, arab befolyás, a mesés India és Kína fűszerei, a brazil őserdők terményei mind szerepelnek a lisszaboni konyha alapanyagai között. A legfinomabb fogások mégis az óceán mélyéről érkeznek. Nincs még egy nép, amelyik ennyi halat enne Európában, és kevés az olyan város, ahol a korszerű, modern konyha ilyen könnyen a mindennapok része lett.
Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás négy kilogramm évente, ami messze elmarad az európai országok átlagától. A hal pedig nagyon egészséges, telítetlen zsírsavtartalma hozzájárul a szív megfelelő működéséhez is. Jelenleg is kampány folyik a halfogyasztás növelése érdekében.
Kövér, mint egy harcsa, mondták a régiek – fogyasszuk gyakran, mondja a Haltani Társaság ma. Az év (hal)sztárja a harcsa, és mint a halfogyasztás pártolói, mi is csatlakozunk a harcsakampányhoz. De miért is jó a harcsa? Elmondjuk, no és tíz harcsaétellel szeretnénk kedvet csinálni ehhez a remek halhoz.
Egyetlen haltenyészet van az országban, amely képes a Bocuse d’Or európai döntőjére készülő csapatokat hetente jó minőségű és azonos méretű kecsegével ellátni. Körülnéztünk a Győr melletti Bajcshal csúcstechnológiás akvakultúrájában.
Telítetlen zsírsavak, omega 3, A, B és D vitamin, foszfor, kalcium, vas, jód. Hogy csak néhányat említsünk, miért is fontos élettani szempontból, hogy sok halat fogyasszunk. Sajnos a legtöbb családban kizárólag karácsony táján kerül a tányérokra hal, amit az is bizonyít, hogy 2006-2010-es évek halfogyasztási átlaga 3,7 kg volt.
A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.
Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.
"Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!" - írta Juhász Gyula és sokan nem is tudják milyen fantasztikus kincsek rejtőznek a Magyarország második legnagyobb folyójának két partján. Tolcsva, Tiszatelek, Tiszacsege, Poroszló, Szolnok, Nagykörű, Algyő, Szeged. Halászcsárdák, éttermek, halsütők. Több mint negyven oldal a Tisza gasztronómiájáról.
Egyre több hal kerül feldolgozott, konyhakész formában a fogyasztók asztalára.
Föníciai, római, arab befolyás, a mesés India és Kína fűszerei, a brazil őserdők terményei mind szerepelnek a lisszaboni konyha alapanyagai között. A legfinomabb fogások mégis az óceán mélyéről érkeznek. Nincs még egy nép, amelyik ennyi halat enne Európában, és kevés az olyan város, ahol a korszerű, modern konyha ilyen könnyen a mindennapok része lett.
Karácsony közeledtével talán többen gondolnak arra, hogy halat is egyenek, hiszen a klasszikus ünnepi ételek között több is szerepel, amely ebből a magas fehérjetartalmú alapanyagból készül. A halászlé szinte mindenhol kötelező fogás, sokan sütnek halat is ilyenkor, sőt a harcsapaprikás vagy a különféle halas pástétomok is népszerűek a téli időszakban.
Karinthy paródiája óta köztudott, hogy Babits Mihály még születése előtt rávette édesanyját, utazzon Szekszárdra, csak hogy versének első sorában kijöjjön az alliteráció („Szekszárdon születtem, / színésznőt szerettem”). A rossz nyelvek szerint Jean Anthelme Brillat, francia gasztrofilozófus is csak azért vette fel nagynénje nevét (Savarin), hogy róla nevezhessék el azt a bizonyos süteményt, amelyet a franciák részeges kalácsnak hívnak.
Friss elemzések szerint klímaváltozás esetén a nyílt óceáni akvakultúra biztosíthatja a megfelelő mennyiségű fehérjét a világ növekvő népessége számára.
Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás négy kilogramm évente, ami messze elmarad az európai országok átlagától. A hal pedig nagyon egészséges, telítetlen zsírsavtartalma hozzájárul a szív megfelelő működéséhez is. Jelenleg is kampány folyik a halfogyasztás növelése érdekében.
Kövér, mint egy harcsa, mondták a régiek – fogyasszuk gyakran, mondja a Haltani Társaság ma. Az év (hal)sztárja a harcsa, és mint a halfogyasztás pártolói, mi is csatlakozunk a harcsakampányhoz. De miért is jó a harcsa? Elmondjuk, no és tíz harcsaétellel szeretnénk kedvet csinálni ehhez a remek halhoz.
Egyetlen haltenyészet van az országban, amely képes a Bocuse d’Or európai döntőjére készülő csapatokat hetente jó minőségű és azonos méretű kecsegével ellátni. Körülnéztünk a Győr melletti Bajcshal csúcstechnológiás akvakultúrájában.
Telítetlen zsírsavak, omega 3, A, B és D vitamin, foszfor, kalcium, vas, jód. Hogy csak néhányat említsünk, miért is fontos élettani szempontból, hogy sok halat fogyasszunk. Sajnos a legtöbb családban kizárólag karácsony táján kerül a tányérokra hal, amit az is bizonyít, hogy 2006-2010-es évek halfogyasztási átlaga 3,7 kg volt.
A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.
Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.
"Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!" - írta Juhász Gyula és sokan nem is tudják milyen fantasztikus kincsek rejtőznek a Magyarország második legnagyobb folyójának két partján. Tolcsva, Tiszatelek, Tiszacsege, Poroszló, Szolnok, Nagykörű, Algyő, Szeged. Halászcsárdák, éttermek, halsütők. Több mint negyven oldal a Tisza gasztronómiájáról.
Akár hazai, akár tengeri halat fogyasztunk, csak jót teszünk vele a szívünknek.
Aki algákból, planktonokból, ismeretlen halfajtákból készít látványos fogásokat.
Paprikás lisztbe forgatott keszeg bő olajban sütve, egy szelet kovászos kenyér meg egy hideg fröccs, és meg is van a legjobb nyári vacsora. Csak azok a szálkák ne lennének!
A magyar konyha sokszínűségét nem véletlenül emlegetjük: számtalan ország befolyásolta hazánk gasztronómiáját.
Sokan kérdezték már Széll Tamástól, mikor fog tanítani, mikor ad át valamit a tudásából.
A mediterrán étrend az egyik legkönnyebben betartható, egyszerűen összeállítható diéta, amivel sokat tehetünk az egészséges szívért, keringésért, vérnyomásért és az anyagcseréért. Annak, aki nem tud vagy nem szeret főzni, nehéz lesz az átállás, a mediterrán diéta lényege ugyanis a rengeteg friss alapanyag, a tápláló fogások, amelyeket ideálisan házilag készít el az ember.