Új szakmai díj a vidéki gasztronómiának
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Keresés "pipacs"
Ők a Magyar Konyha Termelői Díj nyertesei
A díj átadására a Stílusos Vidéki Éttermiség tatai rendezvényén került sor.
A molnárkalács: kalács vagy ostya?
Borsodnádasdi különlegesség: lakodalmak, családi összejövetelek, jeles ünnepek édessége.
Egyre több a jó kenyér Magyarországon
A 7. Kenyérlelke fesztiválon gazdák, molnárok és pékek találkoznak.
Pipacs, mályva, komló: a nyár buja ízei
A nyári ehető vadnövények hozzájárulnak a test és a lélek ellazulásához.
Nem mind molnár, aki lisztes
A pásztói Júlia Bio Malom: nem lenne pékforradalom, ha néhány molnár nem készítene békebeli minőségű lisztet.
Tényleg van lelke a kenyérnek?
Augusztus 20-án megtudtuk, melyik pékség készíti a legfinomabb kenyeret Budapesten.
Rekorder szarvasgombát talált az újonc eb
Egy tasmán farmon ezer dollárt érő szarvasgomba-óriást szagolt ki egy kiképzés alatt álló kutya.
„Itt az időt is másképp mérjük”. Biodinamikus gazdálkodás a Bakonyban.
„Ezt a fajta gazdálkodást csak úgy lehet és csak úgy érdemes csinálni, ha az ember szívvel-lélekkel, éjjel-nappal benne van, ha együtt él a természettel” – mondja ifj. Varga Sándor, aki biodinamikus gazdaságot működtet a Szentgálhoz közeli Élő Bolygón.
A nagy kenyér teszt
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha nyári szünet utáni első tesztjén kenyerek, mégpedig hagyományos technológiával, azaz kovásszal, élesztő nélkül készült kenyerek kerültek a szakértő zsűri elé.
A kenyérnek van lelke
Kenyér fronton nagy a mozgolódás: sorra nyíló kézműves pékségek, feltörekvő házi pékek, jogszabályi változások jelzik a változó idő szelét. A jó ügyet egy elhivatott pék, egy ínyenc médiaszemélyiség és egy profi fesztiválszervező is felkarolta, a triumvirátus megalakulásából pedig szó szerint jó dolog sült ki: a Kenyérlelke fesztivál, ami immár harmadik alkalommal trombitálta versenybe a pék szakma krémjét és az elhivatott otthon sütőket az új kenyér ünnepén, hogy összemérjék szakmai tudásukat.
Tiszta tészta. Till Attila: „Megveszek a magyar konyháért”
Tiszta szívvel című filmjét jelölte Magyarország az Oscar-díjra, tévés műsorokat készít és vezet, emellett szárazsütemények népszerűsítésében is szerepet vállal. Szeret főzni, mindene a magyar konyha. Till Attilával jóízűen lehet beszélgetni az evésről.
A kenyér lelke
Kézműves pékekről mesélünk: Vajda József által működtetett Pékműhelyről; a bankszektori jogász állást pékmesterségre váltó Juhász Mihály Jacques Lisztjéről; a toszkán élménykörútjáról hazatért Szabadfi Szabolcsról és a Panificio il Basilicóról; a biokenyereket sütő Pipacs Pékségről; a Hold utcai Artizánról és a Marmorsteinról.
Három Csaba a Viharsarokban - A Brill étterem Békéscsabán
Végy két nehézfiút, és alaposan dolgozd össze őket. Ez a recept Békéscsabán bevált: étterem lett belőle.
Ezerarcú, ezerszemű
A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.
Új szakmai díj a vidéki gasztronómiának
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Ők a Magyar Konyha Termelői Díj nyertesei
A díj átadására a Stílusos Vidéki Éttermiség tatai rendezvényén került sor.
Egyre több a jó kenyér Magyarországon
A 7. Kenyérlelke fesztiválon gazdák, molnárok és pékek találkoznak.
Tényleg van lelke a kenyérnek?
Augusztus 20-án megtudtuk, melyik pékség készíti a legfinomabb kenyeret Budapesten.
A molnárkalács: kalács vagy ostya?
Borsodnádasdi különlegesség: lakodalmak, családi összejövetelek, jeles ünnepek édessége.
Pipacs, mályva, komló: a nyár buja ízei
A nyári ehető vadnövények hozzájárulnak a test és a lélek ellazulásához.
Nem mind molnár, aki lisztes
A pásztói Júlia Bio Malom: nem lenne pékforradalom, ha néhány molnár nem készítene békebeli minőségű lisztet.
A nagy kenyér teszt
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha nyári szünet utáni első tesztjén kenyerek, mégpedig hagyományos technológiával, azaz kovásszal, élesztő nélkül készült kenyerek kerültek a szakértő zsűri elé.
A kenyérnek van lelke
Kenyér fronton nagy a mozgolódás: sorra nyíló kézműves pékségek, feltörekvő házi pékek, jogszabályi változások jelzik a változó idő szelét. A jó ügyet egy elhivatott pék, egy ínyenc médiaszemélyiség és egy profi fesztiválszervező is felkarolta, a triumvirátus megalakulásából pedig szó szerint jó dolog sült ki: a Kenyérlelke fesztivál, ami immár harmadik alkalommal trombitálta versenybe a pék szakma krémjét és az elhivatott otthon sütőket az új kenyér ünnepén, hogy összemérjék szakmai tudásukat.
A kenyér lelke
Kézműves pékekről mesélünk: Vajda József által működtetett Pékműhelyről; a bankszektori jogász állást pékmesterségre váltó Juhász Mihály Jacques Lisztjéről; a toszkán élménykörútjáról hazatért Szabadfi Szabolcsról és a Panificio il Basilicóról; a biokenyereket sütő Pipacs Pékségről; a Hold utcai Artizánról és a Marmorsteinról.
Ezerarcú, ezerszemű
A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.
„Itt az időt is másképp mérjük”. Biodinamikus gazdálkodás a Bakonyban.
„Ezt a fajta gazdálkodást csak úgy lehet és csak úgy érdemes csinálni, ha az ember szívvel-lélekkel, éjjel-nappal benne van, ha együtt él a természettel” – mondja ifj. Varga Sándor, aki biodinamikus gazdaságot működtet a Szentgálhoz közeli Élő Bolygón.
Tiszta tészta. Till Attila: „Megveszek a magyar konyháért”
Tiszta szívvel című filmjét jelölte Magyarország az Oscar-díjra, tévés műsorokat készít és vezet, emellett szárazsütemények népszerűsítésében is szerepet vállal. Szeret főzni, mindene a magyar konyha. Till Attilával jóízűen lehet beszélgetni az evésről.
