Borfesztivál extrákkal
A nyolcezer éves bortermelési múlttal rendelkező Georgia lesz az idei Budapest Borfesztivál díszvendége.
A nyolcezer éves bortermelési múlttal rendelkező Georgia lesz az idei Budapest Borfesztivál díszvendége.
Sopronból, Budapestről, Noszvajból és Debrecenből ajánlunk gasztronómiai fesztiválokat.
Kilenc kategóriában 181 palack érkezett 89 pincészettől, 19 történelmi magyar borvidékről.
Több mint négyezer kecskerákot próbált Olaszországba csempészni két román férfi.
A Magyarország étele 2022 szakácsverseny a Petőfi-emlékévhez kapcsolódik.
A "Nagykunsági birspálinkát" legalább 50%-ban a Mezőtúri birsfajta párlata alkotja.
Melegedik az idő, sorban jönnek az új sörök. Három vidék főzde sörét kóstoltuk meg.
A kipusztulástól már megmentettük, ám a vasárnapi ebédek asztalára még nem került oda a magyar szürke marha.
Az "akasztói szikiponty" húsára jellemző a tiszta íz, húsa alacsony zsírtartalmú.
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
A sarkon túl még az újpesti polgári villák, előttem már egy ipari épület. Keresem, hol lehet a főváros egyetlen szeszfőzdéje, az első hazai london dry gin szülőhelye – ha nem integettek volna lelkesen egy parkoló túlsó végéből, feliratok nélkül sosem találtam volna oda az Opera Gin titkos bázisára.
A francia Label Rouge követelményeinek megfelelő módon tenyészt fekete lábú csirkéket egy gazdálkodóvá lett ügyvéd a kunsági Szank környéki földjein. Az első vágás már bekerült a hazai éttermek konyháiba, de a magyar csúcsgasztronómia kiszolgálása mellett a jövőben külföldre is szállítanának a legmagasabb minőségű csirkehúsból.
Átlagos, bár a közepesnél jobb borokra számíthatunk idén: a furcsa időjárás néha megtréfálta a borászokat, de van, aki elégedett a 2018-as év szőlőjével.
Kíváncsiak lennénk, hogyan ejtik ki a külföldi diplomaták a Csókaszőlő vagy a Kunsági Cserszegi Fűszeres szavakat. Mert itt az idő, hogy megismerjék a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtáit és az abból készült borokat.
Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.
A kadarka nem magyar, hanem török–bolgár eredetű. A legismertebb középkori vörösbor a szerémi kadarka volt a Duna melletti régi Magyarország borászati központjából, amelyet a török hódítás felszámolt, és a Szerémségből a királyi Magyarország felé menekülő vincellérek hozták magukkal kedvelt szőlőiket, így a kadarkát és a furmintot is.
Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
A Magyar Konyha több mint száz termelőt mutatott be az elmúlt öt évben, s másodszor díjazta közülük a három legkiválóbbat. Ezúttal az egykori Forma–1-es pilóta, a Baumgartner család mangalicasonkáját, Szomor Dezső szürkemarha-szalámiját és Csóll Péter Stühmer szaloncukrát tüntettük ki a Larus étteremben – velük ismerkedhet meg e szám hasábjain.
A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.
Különleges eseményre számíthatnak február 14-én a borrajongók, hiszen a budapesti Millenáris két csarnokában 220 borászat és 30 gasztronómiai kiállító mutatja majd be borait és termékeit!
Kecskemét gasztronómiáját az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok határozzák meg. A környékbeli vendéglősök a helyi termelőktől szerzik be a jó minőségű alapanyagokat, kunsági borokat és pálinkákat.
2012-ben elnyerte az Év Bortermelője címet és 100 pontos aszúbora világhírű. Áts Károly családi vállalkozása mellett 2013 áprilisa óta a Tokaj Kereskedőház főborásza.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.
A Duna borrégió nem olyan patinás, mint Eger vagy Villány, ugyanakkor ez Magyarország legnagyobb bortermelő vidéke, ahol a forró homoktalaj friss és üdén száraz borokat terem. Az alföldi borokról beszélget vendégeivel a műsorvezető Kovács “Kokó” István a Borvacsora asztala mellett, az M1 műsorán.
Az ország cseresznyéskertjében, Nagykörűn nyitott Suttogó étterem tulajdonosai olyan bensőséges kapcsolatot próbálnak kialakítani vendégeikkel, mint a filmbéli suttogó a lovakkal. Aki ide betér, maga is felpattanhat a két szép kanca, Liza és Dáma nyergébe, miután elfogyasztotta az étterem saját fűszerkertjéből ízesített ebédet.
Tíz évvel ezelőtt vágott bele Heimann Zoltán a kadarkát megmentő kísérletébe, aminek szerinte tíz év múlva már lehet is eredménye. Ez a konzervatív értékszemlélet és nyolc generáció köti a szekszárdi röghöz a borászt, aki Pannóniát látja, ha kitekint az ablakon.
Június 30-án tartják Karcagon a híres Birkafőző Fesztivált. A birkapörkölt nemzeti étel és egyáltalán nem mindegy, hogy miből és hogyan készül.
Két délvidéki borvidéket egyesít szellemiségében, miközben nemcsak visszaadja az egykoron híres Szerémi borvidék rangját, de olyan szőlőfajtákból készült borokkal lép a piacra, amelyekért a középkorban fejedelmek és királyok küldtek futárokat, no és erős szekereket persze, amelyek elbírják a hordókat. Maurer Oszkár igazán nem mondhatja, hogy nem született bele a jóba, igaz, a jóság útjának ösvényeit neki kellett kitaposnia.
A nyolcezer éves bortermelési múlttal rendelkező Georgia lesz az idei Budapest Borfesztivál díszvendége.
Sopronból, Budapestről, Noszvajból és Debrecenből ajánlunk gasztronómiai fesztiválokat.
Kilenc kategóriában 181 palack érkezett 89 pincészettől, 19 történelmi magyar borvidékről.
Több mint négyezer kecskerákot próbált Olaszországba csempészni két román férfi.
A Magyarország étele 2022 szakácsverseny a Petőfi-emlékévhez kapcsolódik.
A "Nagykunsági birspálinkát" legalább 50%-ban a Mezőtúri birsfajta párlata alkotja.
Az "akasztói szikiponty" húsára jellemző a tiszta íz, húsa alacsony zsírtartalmú.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Melegedik az idő, sorban jönnek az új sörök. Három vidék főzde sörét kóstoltuk meg.
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
A sarkon túl még az újpesti polgári villák, előttem már egy ipari épület. Keresem, hol lehet a főváros egyetlen szeszfőzdéje, az első hazai london dry gin szülőhelye – ha nem integettek volna lelkesen egy parkoló túlsó végéből, feliratok nélkül sosem találtam volna oda az Opera Gin titkos bázisára.
Átlagos, bár a közepesnél jobb borokra számíthatunk idén: a furcsa időjárás néha megtréfálta a borászokat, de van, aki elégedett a 2018-as év szőlőjével.
Kíváncsiak lennénk, hogyan ejtik ki a külföldi diplomaták a Csókaszőlő vagy a Kunsági Cserszegi Fűszeres szavakat. Mert itt az idő, hogy megismerjék a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtáit és az abból készült borokat.
Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.
A kadarka nem magyar, hanem török–bolgár eredetű. A legismertebb középkori vörösbor a szerémi kadarka volt a Duna melletti régi Magyarország borászati központjából, amelyet a török hódítás felszámolt, és a Szerémségből a királyi Magyarország felé menekülő vincellérek hozták magukkal kedvelt szőlőiket, így a kadarkát és a furmintot is.
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
Különleges eseményre számíthatnak február 14-én a borrajongók, hiszen a budapesti Millenáris két csarnokában 220 borászat és 30 gasztronómiai kiállító mutatja majd be borait és termékeit!
Kecskemét gasztronómiáját az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok határozzák meg. A környékbeli vendéglősök a helyi termelőktől szerzik be a jó minőségű alapanyagokat, kunsági borokat és pálinkákat.
A Duna borrégió nem olyan patinás, mint Eger vagy Villány, ugyanakkor ez Magyarország legnagyobb bortermelő vidéke, ahol a forró homoktalaj friss és üdén száraz borokat terem. Az alföldi borokról beszélget vendégeivel a műsorvezető Kovács “Kokó” István a Borvacsora asztala mellett, az M1 műsorán.
Az ország cseresznyéskertjében, Nagykörűn nyitott Suttogó étterem tulajdonosai olyan bensőséges kapcsolatot próbálnak kialakítani vendégeikkel, mint a filmbéli suttogó a lovakkal. Aki ide betér, maga is felpattanhat a két szép kanca, Liza és Dáma nyergébe, miután elfogyasztotta az étterem saját fűszerkertjéből ízesített ebédet.
Június 30-án tartják Karcagon a híres Birkafőző Fesztivált. A birkapörkölt nemzeti étel és egyáltalán nem mindegy, hogy miből és hogyan készül.
Két délvidéki borvidéket egyesít szellemiségében, miközben nemcsak visszaadja az egykoron híres Szerémi borvidék rangját, de olyan szőlőfajtákból készült borokkal lép a piacra, amelyekért a középkorban fejedelmek és királyok küldtek futárokat, no és erős szekereket persze, amelyek elbírják a hordókat. Maurer Oszkár igazán nem mondhatja, hogy nem született bele a jóba, igaz, a jóság útjának ösvényeit neki kellett kitaposnia.
A kipusztulástól már megmentettük, ám a vasárnapi ebédek asztalára még nem került oda a magyar szürke marha.
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
A francia Label Rouge követelményeinek megfelelő módon tenyészt fekete lábú csirkéket egy gazdálkodóvá lett ügyvéd a kunsági Szank környéki földjein. Az első vágás már bekerült a hazai éttermek konyháiba, de a magyar csúcsgasztronómia kiszolgálása mellett a jövőben külföldre is szállítanának a legmagasabb minőségű csirkehúsból.
Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.
A Magyar Konyha több mint száz termelőt mutatott be az elmúlt öt évben, s másodszor díjazta közülük a három legkiválóbbat. Ezúttal az egykori Forma–1-es pilóta, a Baumgartner család mangalicasonkáját, Szomor Dezső szürkemarha-szalámiját és Csóll Péter Stühmer szaloncukrát tüntettük ki a Larus étteremben – velük ismerkedhet meg e szám hasábjain.
A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.
2012-ben elnyerte az Év Bortermelője címet és 100 pontos aszúbora világhírű. Áts Károly családi vállalkozása mellett 2013 áprilisa óta a Tokaj Kereskedőház főborásza.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.
Tíz évvel ezelőtt vágott bele Heimann Zoltán a kadarkát megmentő kísérletébe, aminek szerinte tíz év múlva már lehet is eredménye. Ez a konzervatív értékszemlélet és nyolc generáció köti a szekszárdi röghöz a borászt, aki Pannóniát látja, ha kitekint az ablakon.