Ön enne tücsköt és bogarat?
Nő az élelmiszerek közé sorolt rovarfélék száma.
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
Arany Jánosról és az ő hasáról szól Vinkó József műsora szombaton a Kossuth Rádióban.
35-40 százalékkal drágult, de még mindig ez az egyik legolcsóbb fehérjeforrásunk.
A sült kacsa vagy liba az ünnepi asztalról sem hiányozhat, a baromfi tehát bárhol, bármikor jó választás.
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda. November 17-e Budapest születésnapja.
Bőséges mennyiségben elérhető lesz a Márton-napi lakomák elengedhetetlen része, a libacomb.
A vér nem trendi alapanyag, pedig régen nagy becsben tartották.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Csirke, pulyka, liba, gyöngytyúk, kacsa vagy fácán? A grillételek kedvelt alapanyaga a baromfi.
„Szép a feje, hosszú a törzse, széles a csípője, olyan a testtartása…”
Mutatjuk, mire figyeljen a sonkavásárlásnál, hogy ne szomorkodás legyen a vége.
A statisztikák tanúsága szerint több sertést dolgoznak fel a vágóhidak.
A magyarok környezetvédelemhez való viszonya csak részben változott a járványhelyzet miatt.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Nemcsak újság, hanem csoki, sajt, bor vagy akár friss zöldség is házhoz jön.
A különleges tojás az egyetem 21. századi trendekbe illeszkedő élelmiszerfejlesztése.
Népszokások, babonák, ételek - egy falat a holtaknak, egy a szerencsés jövőnek.
Kampány indul a baromfi és a tojás fogyasztásának ösztönzésére.
Koronavírus: nem lesz elég pulyka, ha nem engedik el a kelet-európai idénymunkásoknak a karantént.
Fogyni is lehet tőle, hiszen zsírokban szegény, fehérjében gazdag: mi az?
4 millió forint bírságot szabott ki a Nébih a sertéshúsok miatt.
Bicsár Attila, Sajben Csaba és Adorjányi Máriusz fogásai: a klasszikus, a csabai és a japán.
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
Aki megáll, az lemarad, piacot veszít.
A húsvét és a tojás elválaszthatatlan fogalmak: a hosszú böjt után a húsvéti asztalról nem maradhat el a sonka kötelező társa, a sonkalében főtt tojás sem, és a tojásfestés szokása sem ment ki még a divatból.
A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.
A magyar udvaroknak hosszú évszázadokig része volt a baromfi: tyúkok, kacsák, libák népesítették be. Az utóbbi egy-két évtizedben már falun is alig találni ezekből az állatokból.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
Professor emeritus, tanszékvezető, tudós ember, aki legszívesebben sportoló lett volna. A család története egész életében izgatta, tizenöt mezőgazdasági könyv társszerzője, számos írása jelent meg külföldi lapokban.
A régi parasztkertek kedves magasra növő évelő növénye, amely szinte sehol nem hiányzott. A mai konyha leveleit – frissen vagy szárítva – használja, leves- és ecetízesítőként. A klasszikus húslevesek ízharmonizációjához – öreganyáink emlékezetes leveseiben – mindig nélkülözhetetlenül kedves fűszer volt.
A piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek. Már az ókori görögök is sokat és jóízűen ettek az Agorán. A korabeli athéniak helytelenítették, ha valaki az Agorán vásárolt étket a piaci séta közben fogyasztotta el. Leülni illendőnek számított, ahogy például a Belvárosi Piacon is az.
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a sertéshúst tartalmazó párizsikat ellenőrizte legújabb Szupermenta terméktesztjén. Összesen 30 párizsit vizsgáltak, köztük szeletelt és rúd kiszerelésű termékeket. Laboratóriumban ellenőrizték, hogy ezek a húskészítmények valóban megfelelnek-e az élelmiszerbiztonsági követelményeknek, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv kritériumainak. Egy termék esetében minőségi probléma miatt eljárást indítottak a hivatal szakemberei.
Egy szál kolbászka két váltó krajczár, párosával egy garas.
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
Jahni László a családi receptekről, a kamrából kicsent zsíros brúgóról mesélt.
Van, hogy muszáj lefékezni. Száz kanyar után mindig van egy pont, ahol teleszívjuk a tüdőnket, s lenézünk a hegyről: keleten a kék horizont már Magyarország, de lábunk alatt Ausztria zöldell. Stájerország csupán egy kőhajításnyira van, s ma már tényleg elég egy hirtelen ötlet, hogy átugorjunk, felfedezzük, meglessük és eltanuljuk, mit csinálnak jól a szomszédaink a vidéki gasztronómia fellendítésében.
Őstermelők, sajtműhelyek, biokertek gazdái gyűltek össze a BGF aulájában, hogy bemutassák termékeiket az érdeklődőknek, többek között szakácsoknak. Mikrozöldségek, levélzöldségek, sajtok, lekvárok, mangalicasonka
Rivalda és konyha. Jókai szerelme, a végzet asszonya hajnalban disznót etetett, kappant kopasztott, kofákkal alkudozott, majd megvizsgálta a piruló kalácsokat, beleszurkált a sistergő hurka-félékbe, kikészítette a derelyesarkantyút, a habszedőt, spékelni tanította a szobalányt. Este Gertrudis királynőnek öltözött, akinek mélyen zengő hangjáról Széchenyi István azt mondta: „A legszebb muzsika, amit hallottam valaha.”
Ha húsvét, akkor sonka: ne hagyjuk,a boltokban ránk sózzák a silány, gyorsérlelt, füstaromás vackokat. Tudja, mire kell figyelnie?
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
Mint a Pokol hetedik bugyrát, úgy írja le 1821-ben a Duna parti régi pesti piacot, a „jobbágyság vásárát” Schams Ferenc sváb patikus. A baromfipiacon, ahol időjósok rángatják az ember kabátját, átható bűz terjeng, a szűk szekérvárban az embertömeg egymást lökdösi, a libák, kacsák, tyúkok, disznók fülhasogató muzsikájától egymás szavát sem érteni, vagy por marja a szemedet, vagy a csizmád ragad a sárba. Lejjebb, a plébániatemplom felől „émelyítő ételszagot hoz a szél”, piszkos ruházatú, „undorít
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
Karácsonykor sokan készítenek Magyarországon is pulykát: megsütve vagy levesnek, egészben vagy szeletelve, gesztenyével, almával töltve, esetleg szalonnával burkolva. Legtöbben természetesen a bébipulykát keresik, amit egészben meg lehet sütni. Ezeket 35 naposan vágják le, a súlyuk legfeljebb 3 kiló. Az ünnepek közeledtével szerettünk volna idén is eligazodni pulykafronton. Megbízható henteshez forduljunk vagy a nagy üzletláncok kínálatára hagyatkozzunk?
Nyárias melegre számíthatunk május utolsó hétvégéjén. Ilyenkor a legtöbb ember kirándulni, vagy strandolni megy. Hangolódjuk rá egy kis tóparti életérzésre Száraz Miklós György írásával!
Hét fajtája kapirgál az udvarokon, van belőlük kopasz- és fedettnyakú, fehér, sárga, fekete és fogolyszínű, sőt még palóc is akad. Szomor Dezsőék apajpusztai birtokán van belőlük hét fajta. Magyar tyúkok és kakasok, élnek-halnak gazdájukért, ha a róka el nem kapja őket.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
A strucc ősi állat, idősebb az embernél. A húsa leginkább a borjúéhoz hasonlít, és legalább annyiféleképpen el lehet készíteni, mint bármilyen szárnyasét. S bár a világ egyik legegészségesebb húsa, a magyar ember mégis alig eszi, mert nem ismeri.
„A piac a mindennapi életben az a tér, amelyen a napnak bizonyos óráiban a vevők és eladók adás-vétel céljából összegyűlnek. Legtöbbnyire a napi fogyasztásra szükséges élelmi és háztartási cikkek és házi eszközök kerülnek itt vásárra” – írja a Pallas Nagy Lexikona. Bár a meghatározás első látásra precíz, kimaradt belőle a piac évezredes jellemzőinek egyik legkedvesebbike, az étel, ami azért is meglepő, mivel a piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek.
Számos újdonsággal várja a látogatókat az idei, 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szeptember 23. és 27. között. Minden eddiginél több termelő kap lehetőséget a bemutatkozásra, a látogatók pedig meg is tudják vásárolni hazánk tájegységeinek jellemző finomságait, minőségi alapanyagait. Horváth Tihamér, az OMÉK nagykövete szerint Magyarország el tudná csábítani a világot a hasán keresztül.
Aki azt gondolja, hogy a főváros bulinegyedére ki lehetne tenni a megtelt táblát, mert nincs hely újabb gasztronómiai vállalkozások számára ott, ahol egymást érik pékek, bisztrók, bárok, romkocsmák, az téved. Az alig valamivel több, mint egy hónapja nyitott Könyvbár sikere bizonyítja, hogy van még új a nap alatt.
Felújított templom, takaros plébánia, új közösségi ház, tenisz- és strandröplabdapálya, karám a birkáknak. A biokertészetnek egyelőre még csak a helyét láttuk, amikor egy borongós tavaszi napon Zala megye legnyugatibb pontjára, a határ menti Murakeresztúrra látogattunk.
Zágráb, ahogy az egy rendes főváros esetében lenni is szokott, igazi olvasztótégely, egy konyhává gyúrta a Monarchia hagyományait, az osztrák és magyar konyhából vett át alapokat, amit aztán velencei, olasz hatással fűszerezett...
A Bárány család száz éve foglalkozik baromfitenyésztéssel. A Master Good Kft. ügyvezető igazgatója, ifj. Bárány László nemrég vette át az Év Fiatal Menedzsere 2012. címet. A kisvárdai cég azóta az Aranyszalag minőségi tanúsítványt is megkapta. Interjú ifj. Bárány Lászlóval.
- ne maradjon le az ünnepi asztalról a magyar sertéshús. A modern táplálkozási irányelvek szerint érdemes magyar sertéshúsból készült fogásokkal ünnepelni idén a karácsonyt és az újévet, mert a sertéshús – többek között – nagyon fontos az agy és az idegrendszer fejlődéséhez. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért.
A Barát-hegyi Sajtmanufaktúra, a debreceni Nárcisz Birtok, a mónosbéli Bükki Sajt, az etyeki Ödön Major és más kézműves sajtműhelyek részvételével rendezik meg a sajtnapokat országszerte.
Ahogy egy vívónak is ki kell érdemelnie a válogatottmezt, úgy a szakácskabátért is meg kell küzdeni - vallja Istvándy Csilla egykori párbajtőrbajnok, a badacsonyi Istvándy Pincészet séfje. Főztjéért bárhova érdemes lenne elmenni, de aki a Badacsonyban felkaptat...
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Pénteken a Jókai villában szerzőnk, Saly Noémi Laborfalvi Rózának, Tóth József faszobrász pedig Jókainak öltözve vonult fel a hagyományos svábhegyi szüreten. Jókai felesége a XIX. század elismert színésznője az utókor számára az ideális feleség példaképe volt. Vagy mégsem?
Szerdától vasárnapig tart a nyitva az OMÉK, Magyarország legrangosabb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeripari seregszemléje.
Tíz évvel ezelőtt vágott bele Heimann Zoltán a kadarkát megmentő kísérletébe, aminek szerinte tíz év múlva már lehet is eredménye. Ez a konzervatív értékszemlélet és nyolc generáció köti a szekszárdi röghöz a borászt, aki Pannóniát látja, ha kitekint az ablakon.
Akár húsvéti parasztsonkára, akár Európa legjobb érlelt sonkáira vágyunk, A Sonkás boltjaiban megtaláljuk, amit keresünk. A Picanter Delikátbisztró a spanyol serranóban és ibericóban utazik, az etyeki Sonkamester pedig a hazai sonkakészítés újraélesztésén fáradozik. Sonkakörkép húsvét előtt, nem csak húsvétra.
Arany Jánosról és az ő hasáról szól Vinkó József műsora szombaton a Kossuth Rádióban.
Bőséges mennyiségben elérhető lesz a Márton-napi lakomák elengedhetetlen része, a libacomb.
A statisztikák tanúsága szerint több sertést dolgoznak fel a vágóhidak.
A magyarok környezetvédelemhez való viszonya csak részben változott a járványhelyzet miatt.
A különleges tojás az egyetem 21. századi trendekbe illeszkedő élelmiszerfejlesztése.
Kampány indul a baromfi és a tojás fogyasztásának ösztönzésére.
Koronavírus: nem lesz elég pulyka, ha nem engedik el a kelet-európai idénymunkásoknak a karantént.
4 millió forint bírságot szabott ki a Nébih a sertéshúsok miatt.
Aki megáll, az lemarad, piacot veszít.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
35-40 százalékkal drágult, de még mindig ez az egyik legolcsóbb fehérjeforrásunk.
A sült kacsa vagy liba az ünnepi asztalról sem hiányozhat, a baromfi tehát bárhol, bármikor jó választás.
1873. november 17-én egyesült Pest, Buda és Óbuda. November 17-e Budapest születésnapja.
A vér nem trendi alapanyag, pedig régen nagy becsben tartották.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Csirke, pulyka, liba, gyöngytyúk, kacsa vagy fácán? A grillételek kedvelt alapanyaga a baromfi.
„Szép a feje, hosszú a törzse, széles a csípője, olyan a testtartása…”
Mutatjuk, mire figyeljen a sonkavásárlásnál, hogy ne szomorkodás legyen a vége.
Nemcsak újság, hanem csoki, sajt, bor vagy akár friss zöldség is házhoz jön.
Népszokások, babonák, ételek - egy falat a holtaknak, egy a szerencsés jövőnek.
A húsvét és a tojás elválaszthatatlan fogalmak: a hosszú böjt után a húsvéti asztalról nem maradhat el a sonka kötelező társa, a sonkalében főtt tojás sem, és a tojásfestés szokása sem ment ki még a divatból.
A magyar udvaroknak hosszú évszázadokig része volt a baromfi: tyúkok, kacsák, libák népesítették be. Az utóbbi egy-két évtizedben már falun is alig találni ezekből az állatokból.
A régi parasztkertek kedves magasra növő évelő növénye, amely szinte sehol nem hiányzott. A mai konyha leveleit – frissen vagy szárítva – használja, leves- és ecetízesítőként. A klasszikus húslevesek ízharmonizációjához – öreganyáink emlékezetes leveseiben – mindig nélkülözhetetlenül kedves fűszer volt.
A piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek. Már az ókori görögök is sokat és jóízűen ettek az Agorán. A korabeli athéniak helytelenítették, ha valaki az Agorán vásárolt étket a piaci séta közben fogyasztotta el. Leülni illendőnek számított, ahogy például a Belvárosi Piacon is az.
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a sertéshúst tartalmazó párizsikat ellenőrizte legújabb Szupermenta terméktesztjén. Összesen 30 párizsit vizsgáltak, köztük szeletelt és rúd kiszerelésű termékeket. Laboratóriumban ellenőrizték, hogy ezek a húskészítmények valóban megfelelnek-e az élelmiszerbiztonsági követelményeknek, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv kritériumainak. Egy termék esetében minőségi probléma miatt eljárást indítottak a hivatal szakemberei.
Egy szál kolbászka két váltó krajczár, párosával egy garas.
A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.
Őstermelők, sajtműhelyek, biokertek gazdái gyűltek össze a BGF aulájában, hogy bemutassák termékeiket az érdeklődőknek, többek között szakácsoknak. Mikrozöldségek, levélzöldségek, sajtok, lekvárok, mangalicasonka
Rivalda és konyha. Jókai szerelme, a végzet asszonya hajnalban disznót etetett, kappant kopasztott, kofákkal alkudozott, majd megvizsgálta a piruló kalácsokat, beleszurkált a sistergő hurka-félékbe, kikészítette a derelyesarkantyút, a habszedőt, spékelni tanította a szobalányt. Este Gertrudis királynőnek öltözött, akinek mélyen zengő hangjáról Széchenyi István azt mondta: „A legszebb muzsika, amit hallottam valaha.”
Ha húsvét, akkor sonka: ne hagyjuk,a boltokban ránk sózzák a silány, gyorsérlelt, füstaromás vackokat. Tudja, mire kell figyelnie?
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
Mint a Pokol hetedik bugyrát, úgy írja le 1821-ben a Duna parti régi pesti piacot, a „jobbágyság vásárát” Schams Ferenc sváb patikus. A baromfipiacon, ahol időjósok rángatják az ember kabátját, átható bűz terjeng, a szűk szekérvárban az embertömeg egymást lökdösi, a libák, kacsák, tyúkok, disznók fülhasogató muzsikájától egymás szavát sem érteni, vagy por marja a szemedet, vagy a csizmád ragad a sárba. Lejjebb, a plébániatemplom felől „émelyítő ételszagot hoz a szél”, piszkos ruházatú, „undorít
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
Karácsonykor sokan készítenek Magyarországon is pulykát: megsütve vagy levesnek, egészben vagy szeletelve, gesztenyével, almával töltve, esetleg szalonnával burkolva. Legtöbben természetesen a bébipulykát keresik, amit egészben meg lehet sütni. Ezeket 35 naposan vágják le, a súlyuk legfeljebb 3 kiló. Az ünnepek közeledtével szerettünk volna idén is eligazodni pulykafronton. Megbízható henteshez forduljunk vagy a nagy üzletláncok kínálatára hagyatkozzunk?
Nyárias melegre számíthatunk május utolsó hétvégéjén. Ilyenkor a legtöbb ember kirándulni, vagy strandolni megy. Hangolódjuk rá egy kis tóparti életérzésre Száraz Miklós György írásával!
Hét fajtája kapirgál az udvarokon, van belőlük kopasz- és fedettnyakú, fehér, sárga, fekete és fogolyszínű, sőt még palóc is akad. Szomor Dezsőék apajpusztai birtokán van belőlük hét fajta. Magyar tyúkok és kakasok, élnek-halnak gazdájukért, ha a róka el nem kapja őket.
A strucc ősi állat, idősebb az embernél. A húsa leginkább a borjúéhoz hasonlít, és legalább annyiféleképpen el lehet készíteni, mint bármilyen szárnyasét. S bár a világ egyik legegészségesebb húsa, a magyar ember mégis alig eszi, mert nem ismeri.
„A piac a mindennapi életben az a tér, amelyen a napnak bizonyos óráiban a vevők és eladók adás-vétel céljából összegyűlnek. Legtöbbnyire a napi fogyasztásra szükséges élelmi és háztartási cikkek és házi eszközök kerülnek itt vásárra” – írja a Pallas Nagy Lexikona. Bár a meghatározás első látásra precíz, kimaradt belőle a piac évezredes jellemzőinek egyik legkedvesebbike, az étel, ami azért is meglepő, mivel a piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek.
Számos újdonsággal várja a látogatókat az idei, 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szeptember 23. és 27. között. Minden eddiginél több termelő kap lehetőséget a bemutatkozásra, a látogatók pedig meg is tudják vásárolni hazánk tájegységeinek jellemző finomságait, minőségi alapanyagait. Horváth Tihamér, az OMÉK nagykövete szerint Magyarország el tudná csábítani a világot a hasán keresztül.
Aki azt gondolja, hogy a főváros bulinegyedére ki lehetne tenni a megtelt táblát, mert nincs hely újabb gasztronómiai vállalkozások számára ott, ahol egymást érik pékek, bisztrók, bárok, romkocsmák, az téved. Az alig valamivel több, mint egy hónapja nyitott Könyvbár sikere bizonyítja, hogy van még új a nap alatt.
Zágráb, ahogy az egy rendes főváros esetében lenni is szokott, igazi olvasztótégely, egy konyhává gyúrta a Monarchia hagyományait, az osztrák és magyar konyhából vett át alapokat, amit aztán velencei, olasz hatással fűszerezett...
A Bárány család száz éve foglalkozik baromfitenyésztéssel. A Master Good Kft. ügyvezető igazgatója, ifj. Bárány László nemrég vette át az Év Fiatal Menedzsere 2012. címet. A kisvárdai cég azóta az Aranyszalag minőségi tanúsítványt is megkapta. Interjú ifj. Bárány Lászlóval.
- ne maradjon le az ünnepi asztalról a magyar sertéshús. A modern táplálkozási irányelvek szerint érdemes magyar sertéshúsból készült fogásokkal ünnepelni idén a karácsonyt és az újévet, mert a sertéshús – többek között – nagyon fontos az agy és az idegrendszer fejlődéséhez. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért.
A Barát-hegyi Sajtmanufaktúra, a debreceni Nárcisz Birtok, a mónosbéli Bükki Sajt, az etyeki Ödön Major és más kézműves sajtműhelyek részvételével rendezik meg a sajtnapokat országszerte.
Ahogy egy vívónak is ki kell érdemelnie a válogatottmezt, úgy a szakácskabátért is meg kell küzdeni - vallja Istvándy Csilla egykori párbajtőrbajnok, a badacsonyi Istvándy Pincészet séfje. Főztjéért bárhova érdemes lenne elmenni, de aki a Badacsonyban felkaptat...
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Pénteken a Jókai villában szerzőnk, Saly Noémi Laborfalvi Rózának, Tóth József faszobrász pedig Jókainak öltözve vonult fel a hagyományos svábhegyi szüreten. Jókai felesége a XIX. század elismert színésznője az utókor számára az ideális feleség példaképe volt. Vagy mégsem?
Szerdától vasárnapig tart a nyitva az OMÉK, Magyarország legrangosabb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeripari seregszemléje.
Akár húsvéti parasztsonkára, akár Európa legjobb érlelt sonkáira vágyunk, A Sonkás boltjaiban megtaláljuk, amit keresünk. A Picanter Delikátbisztró a spanyol serranóban és ibericóban utazik, az etyeki Sonkamester pedig a hazai sonkakészítés újraélesztésén fáradozik. Sonkakörkép húsvét előtt, nem csak húsvétra.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Fogyni is lehet tőle, hiszen zsírokban szegény, fehérjében gazdag: mi az?
Bicsár Attila, Sajben Csaba és Adorjányi Máriusz fogásai: a klasszikus, a csabai és a japán.
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
Professor emeritus, tanszékvezető, tudós ember, aki legszívesebben sportoló lett volna. A család története egész életében izgatta, tizenöt mezőgazdasági könyv társszerzője, számos írása jelent meg külföldi lapokban.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Jahni László a családi receptekről, a kamrából kicsent zsíros brúgóról mesélt.
Van, hogy muszáj lefékezni. Száz kanyar után mindig van egy pont, ahol teleszívjuk a tüdőnket, s lenézünk a hegyről: keleten a kék horizont már Magyarország, de lábunk alatt Ausztria zöldell. Stájerország csupán egy kőhajításnyira van, s ma már tényleg elég egy hirtelen ötlet, hogy átugorjunk, felfedezzük, meglessük és eltanuljuk, mit csinálnak jól a szomszédaink a vidéki gasztronómia fellendítésében.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
Felújított templom, takaros plébánia, új közösségi ház, tenisz- és strandröplabdapálya, karám a birkáknak. A biokertészetnek egyelőre még csak a helyét láttuk, amikor egy borongós tavaszi napon Zala megye legnyugatibb pontjára, a határ menti Murakeresztúrra látogattunk.
Tíz évvel ezelőtt vágott bele Heimann Zoltán a kadarkát megmentő kísérletébe, aminek szerinte tíz év múlva már lehet is eredménye. Ez a konzervatív értékszemlélet és nyolc generáció köti a szekszárdi röghöz a borászt, aki Pannóniát látja, ha kitekint az ablakon.