Athén falatról falatra
A görög főváros sokat csodált bárja után a piacon boroztunk bádogkancsóból a pacalleves mellé.
A görög főváros sokat csodált bárja után a piacon boroztunk bádogkancsóból a pacalleves mellé.
Lapunk márciusi számában rengeteg kérdést megválaszolunk. De hová tűntek a derűt keltő étteremnevek?
A világ legjobb bárjait listázó The World’s 50 Best Bars európai célpontokat is bőven tartogat.
Piroch Gábor gulyása a Mennyei királyság stábját is megfőzte.
Nem túl kirívó ízüknek és lágy textúrájuknak köszönhetően könnyen idomulnak bármilyen ételhez.
A Nagy-Kevély lábánál van egy icipici boltocska, amely Spanyolország ízeit kínálja a magyar vásárlóknak.
A legexkluzívabb séfklub tagjai a világ vezetőinek főznek.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Elhunyt Sajdik Ferenc, Kossuth-díjjal kitüntetett grafikusművész. Vinkó József soraival emlékezünk rá.
Az Aria Hotel éttermének konyhája egyszerre magyar, világszínvonalú és luxus, nagyjából, mint a hallban működő Bogányi-zongora.
A piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek. Már az ókori görögök is sokat és jóízűen ettek az Agorán. A korabeli athéniak helytelenítették, ha valaki az Agorán vásárolt étket a piaci séta közben fogyasztotta el. Leülni illendőnek számított, ahogy például a Belvárosi Piacon is az.
Tegnap, június 19-én este hirdették ki a világ 50 legjobb éttermének a listáját. Meglepetés alig akadt, 2016 után ismét Bottura konyhája a legjobb.
Megjelent a Michelin kalauz Európa főbb városait tartalmazó kiadványa és Magyarország ezúttal is örülhet. A Costes kistestvére, a Downtown Michelin-csillagos étterem lett. Az Onyx, a Costes, a Borkonyha és a Tanti is megőrizte a csillagot.
„A piac a mindennapi életben az a tér, amelyen a napnak bizonyos óráiban a vevők és eladók adás-vétel céljából összegyűlnek. Legtöbbnyire a napi fogyasztásra szükséges élelmi és háztartási cikkek és házi eszközök kerülnek itt vásárra” – írja a Pallas Nagy Lexikona. Bár a meghatározás első látásra precíz, kimaradt belőle a piac évezredes jellemzőinek egyik legkedvesebbike, az étel, ami azért is meglepő, mivel a piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek.
1883. október 4. Párizs, Gare de l’Est. Az úri közönség a peronon gyülekezik. Kalapos hölgyek és cilinderes urak fecsegnek egymással, és izgatottan készülnek életük nagy utazására. Arisztokraták, üzletemberek, magas rangú hivatalnokok és persze tollforgatók. Egy dolog közös bennük: mindannyian úttörők. Hiszen az első Isztambulba (Konstantinápolyba) induló Orient expressz fedélzetére váltottak jegyet. A hordárok bepakolják a csomagokat a vonatba. Az étkezőkocsi ajtajában a hófehér sipkát viselő s
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
A gyógy- és fűszernövények emberemlékezet óta egészségünk és konyhánk nélkülözhetetlen tartozékai. A belőlük készült forrázat vagy főzet betegségeket gyógyít, de ha frissen vagy szárítva levesbe, főzelékbe tesszük, illetve húshoz adjuk, fűszerezik az ételünket.
A görög főváros sokat csodált bárja után a piacon boroztunk bádogkancsóból a pacalleves mellé.
Lapunk márciusi számában rengeteg kérdést megválaszolunk. De hová tűntek a derűt keltő étteremnevek?
Nem túl kirívó ízüknek és lágy textúrájuknak köszönhetően könnyen idomulnak bármilyen ételhez.
A Nagy-Kevély lábánál van egy icipici boltocska, amely Spanyolország ízeit kínálja a magyar vásárlóknak.
Elhunyt Sajdik Ferenc, Kossuth-díjjal kitüntetett grafikusművész. Vinkó József soraival emlékezünk rá.
Az Aria Hotel éttermének konyhája egyszerre magyar, világszínvonalú és luxus, nagyjából, mint a hallban működő Bogányi-zongora.
A piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek. Már az ókori görögök is sokat és jóízűen ettek az Agorán. A korabeli athéniak helytelenítették, ha valaki az Agorán vásárolt étket a piaci séta közben fogyasztotta el. Leülni illendőnek számított, ahogy például a Belvárosi Piacon is az.
Tegnap, június 19-én este hirdették ki a világ 50 legjobb éttermének a listáját. Meglepetés alig akadt, 2016 után ismét Bottura konyhája a legjobb.
Megjelent a Michelin kalauz Európa főbb városait tartalmazó kiadványa és Magyarország ezúttal is örülhet. A Costes kistestvére, a Downtown Michelin-csillagos étterem lett. Az Onyx, a Costes, a Borkonyha és a Tanti is megőrizte a csillagot.
„A piac a mindennapi életben az a tér, amelyen a napnak bizonyos óráiban a vevők és eladók adás-vétel céljából összegyűlnek. Legtöbbnyire a napi fogyasztásra szükséges élelmi és háztartási cikkek és házi eszközök kerülnek itt vásárra” – írja a Pallas Nagy Lexikona. Bár a meghatározás első látásra precíz, kimaradt belőle a piac évezredes jellemzőinek egyik legkedvesebbike, az étel, ami azért is meglepő, mivel a piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek.
1883. október 4. Párizs, Gare de l’Est. Az úri közönség a peronon gyülekezik. Kalapos hölgyek és cilinderes urak fecsegnek egymással, és izgatottan készülnek életük nagy utazására. Arisztokraták, üzletemberek, magas rangú hivatalnokok és persze tollforgatók. Egy dolog közös bennük: mindannyian úttörők. Hiszen az első Isztambulba (Konstantinápolyba) induló Orient expressz fedélzetére váltottak jegyet. A hordárok bepakolják a csomagokat a vonatba. Az étkezőkocsi ajtajában a hófehér sipkát viselő s
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”