A libák már a vitrinben vannak
Nyakunkon a Márton-nap, lássuk az ünnep tipikus finomságait édességfronton.
Nyakunkon a Márton-nap, lássuk az ünnep tipikus finomságait édességfronton.
Bőséges mennyiségben elérhető lesz a Márton-napi lakomák elengedhetetlen része, a libacomb.
Márton-nap: még egy utolsó lakoma a karácsony előtti negyvennapos böjt előtt.
Megkóstoltuk, miilyen ételeket mutatunk be a Dubaji Világkiállításon.
André Bicalho a Baraka Budapest után az etyeki Haraszthy Pincészet éttermi csapatának élére került.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Szent Márton meg sem született még, amikor a római ínyenc (a legrégibb fennmaradt szakácskönyvének szerzője) Marcus Gavius Apicius már aszalt fügével, mustos kenyérrel tömte, mézes borral itatta a libákat, hogy májuk zamatosabb és porhanyósabb legyen. A ludak mégsem őt árulták el a gágogásukkal, hanem a jámbor remetét, aki nagy alázatosságában az ólba bújt, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani.
Nyolcadik alkalommal jelentkezik az idén 100. születésnapját ünneplő Danubius Hotel Gellért Márton napi Borfesztiválja. A programsorozat butik sörfesztivállal indul, aztán bor, pezsgő és pálinka következik korlátlan kóstolással, a páratlan hangulatú lakosztályétteremmel és kreatív borvacsorával. Záróakkordként pedig jön az elmaradhatatlan sunday brunch is. Mindez november 8–11. között.
A hétköznapok rohanása után mindannyian érezzük, miért jó ráérősen elkölteni a vasárnapi ebédet együtt a szűkebb vagy tágabb családdal, barátokkal. Ha mindezt étteremben tesszük, akkor az új ízek izgalma mellett az étkezés még pihentetőbb, hiszen nem kell senkinek bevásárolni, a konyhában állni, teríteni, mosogatni. Ha pedig a vasárnapi ebédet Sunday Brunch keretében élvezzük, akkor a pihenés és a kulináris élvezet is teljes, hiszen a rendelkezésünkre álló három órában nagyon sokféle fogást, éte
Amikor a nyár búcsúzik Burgenlandtól, amikor az ősz a színek játékával köszönt be, és a szüret vidámsága lengi be a tartományt, az éttermek kínálatában megjelennek a libából készült finomságok.
Családias hangulatú pincék, présházak, vendégasztalok, fesztiválok. Mindez Etyek, a borfalu, amely nem csak a borairól híres, hanem sonkájáról, sajtjairól, szörpjeiről és csokoládéjáról is.
Lúdfutamra fel! "Nevezz saját tuninglibáddal vagy válassz a szervezők által hitelesített szérialibákból, és tereld végig a szőlőtőkék határolta Etyekringen!" – buzdítanak igen modern megközelítésben az etyekiek Márton-nap alkalmából.
A Tanti, a Salon, a Kistücsök, a Gundel, az ARAZ és a Gerbeaud jövő hétvégén a Gellértbe vonulnak, és pazar asztalokkal várják az ínyenceket. A hazai gasztroélet szereplőit mozgósító rendezvény minden eddiginél sokszínűbb ételsort kínál: a Szent Márton-évben kiemelkedőnek kell lennie a Gellért Márton-napi Borfesztiváljának is.
November 11. Márton ünnepe, a régi népi kalendáriumban a tél kezdete, a gasztronómiában a libaevés napja. Márton nap ma már a fesztiválok ideje, alig találunk éttermet, amely ne készülne libanapi menüsorral.
Ízesíthetjük a csokoládét kakukkfűvel? Szereti a malaccsászár a rozmaringot? Ihatunk száraz vörösbort a desszerthez? A régi magyar konyha kedvenc fűszereivel készült fogásokat kóstolhattunk a Gellértben, Márton-nap alkalmával. Pénteken, szintén a Gellért Szálló különtermében mutatták be a Magyar Konyha új kötetét, a Fűszerkertet, Lévai Anikó, a szerkesztőbizottság elnöke és Vinkó József főszerkesztő részvételével.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Szenzációs Magyar Konyha fűszerkurzusok az V. Márton-napi Borfesztiválon a Hotel Gellértben
Az elmúlt bő harminc év összegzésére kértük az ismerősei által Bokszinak becézett Bock Józsefet, de a 66 éves borász korát meghazudtoló lendülettel inkább a jövőt tervezi, mint hogy a múltról merengjen. Megtudtuk tőle, mit ért el ő maga és a borvidék és miért nyitnak a gyümölcsösebb nedűk felé.
Mostoha helyzetbe került a magyarországi lúdtenyésztés. Körkép Bogenfürst Ferenccel, a Kaposvári Egyetem professzorával, lúdkutatóval, aki nemcsak tanítja a ludakról szóló tudományt, de tenyészti is az állatokat zselici birtokán.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
Ki tudja miért, karácsony és húsvét mellett egyik legnagyobb ünnepünk a Márton-nap. Valószínű, hogy a libasültet oly sokan szeretik, hogy a Márton napi libatort szerte az országban megülik. A Rosenstein étteremben november 7-től, a szentendrei Aranysárkányban november 11-18-ig tartanak a libanapok.
Nyakunkon a Márton-nap, lássuk az ünnep tipikus finomságait édességfronton.
Bőséges mennyiségben elérhető lesz a Márton-napi lakomák elengedhetetlen része, a libacomb.
Megkóstoltuk, miilyen ételeket mutatunk be a Dubaji Világkiállításon.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Szent Márton meg sem született még, amikor a római ínyenc (a legrégibb fennmaradt szakácskönyvének szerzője) Marcus Gavius Apicius már aszalt fügével, mustos kenyérrel tömte, mézes borral itatta a libákat, hogy májuk zamatosabb és porhanyósabb legyen. A ludak mégsem őt árulták el a gágogásukkal, hanem a jámbor remetét, aki nagy alázatosságában az ólba bújt, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani.
Nyolcadik alkalommal jelentkezik az idén 100. születésnapját ünneplő Danubius Hotel Gellért Márton napi Borfesztiválja. A programsorozat butik sörfesztivállal indul, aztán bor, pezsgő és pálinka következik korlátlan kóstolással, a páratlan hangulatú lakosztályétteremmel és kreatív borvacsorával. Záróakkordként pedig jön az elmaradhatatlan sunday brunch is. Mindez november 8–11. között.
A hétköznapok rohanása után mindannyian érezzük, miért jó ráérősen elkölteni a vasárnapi ebédet együtt a szűkebb vagy tágabb családdal, barátokkal. Ha mindezt étteremben tesszük, akkor az új ízek izgalma mellett az étkezés még pihentetőbb, hiszen nem kell senkinek bevásárolni, a konyhában állni, teríteni, mosogatni. Ha pedig a vasárnapi ebédet Sunday Brunch keretében élvezzük, akkor a pihenés és a kulináris élvezet is teljes, hiszen a rendelkezésünkre álló három órában nagyon sokféle fogást, éte
Családias hangulatú pincék, présházak, vendégasztalok, fesztiválok. Mindez Etyek, a borfalu, amely nem csak a borairól híres, hanem sonkájáról, sajtjairól, szörpjeiről és csokoládéjáról is.
Lúdfutamra fel! "Nevezz saját tuninglibáddal vagy válassz a szervezők által hitelesített szérialibákból, és tereld végig a szőlőtőkék határolta Etyekringen!" – buzdítanak igen modern megközelítésben az etyekiek Márton-nap alkalmából.
A Tanti, a Salon, a Kistücsök, a Gundel, az ARAZ és a Gerbeaud jövő hétvégén a Gellértbe vonulnak, és pazar asztalokkal várják az ínyenceket. A hazai gasztroélet szereplőit mozgósító rendezvény minden eddiginél sokszínűbb ételsort kínál: a Szent Márton-évben kiemelkedőnek kell lennie a Gellért Márton-napi Borfesztiváljának is.
November 11. Márton ünnepe, a régi népi kalendáriumban a tél kezdete, a gasztronómiában a libaevés napja. Márton nap ma már a fesztiválok ideje, alig találunk éttermet, amely ne készülne libanapi menüsorral.
Ízesíthetjük a csokoládét kakukkfűvel? Szereti a malaccsászár a rozmaringot? Ihatunk száraz vörösbort a desszerthez? A régi magyar konyha kedvenc fűszereivel készült fogásokat kóstolhattunk a Gellértben, Márton-nap alkalmával. Pénteken, szintén a Gellért Szálló különtermében mutatták be a Magyar Konyha új kötetét, a Fűszerkertet, Lévai Anikó, a szerkesztőbizottság elnöke és Vinkó József főszerkesztő részvételével.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Szenzációs Magyar Konyha fűszerkurzusok az V. Márton-napi Borfesztiválon a Hotel Gellértben
Ki tudja miért, karácsony és húsvét mellett egyik legnagyobb ünnepünk a Márton-nap. Valószínű, hogy a libasültet oly sokan szeretik, hogy a Márton napi libatort szerte az országban megülik. A Rosenstein étteremben november 7-től, a szentendrei Aranysárkányban november 11-18-ig tartanak a libanapok.
Márton-nap: még egy utolsó lakoma a karácsony előtti negyvennapos böjt előtt.
Az elmúlt bő harminc év összegzésére kértük az ismerősei által Bokszinak becézett Bock Józsefet, de a 66 éves borász korát meghazudtoló lendülettel inkább a jövőt tervezi, mint hogy a múltról merengjen. Megtudtuk tőle, mit ért el ő maga és a borvidék és miért nyitnak a gyümölcsösebb nedűk felé.
Mostoha helyzetbe került a magyarországi lúdtenyésztés. Körkép Bogenfürst Ferenccel, a Kaposvári Egyetem professzorával, lúdkutatóval, aki nemcsak tanítja a ludakról szóló tudományt, de tenyészti is az állatokat zselici birtokán.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény