Maskarák, máglya és mennyei falatok!
Busójárás 2025: 2600 maskarás, 100 program, és az elmaradhatatlan sokác köcsögös bab.
Busójárás 2025: 2600 maskarás, 100 program, és az elmaradhatatlan sokác köcsögös bab.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Vashegyen jártunk, az osztrák határon, egy emelettel a hordóban érlelődő kékfrankosok fölött.
Kenyérsütő, borospince, sörfőzde, étterem és újhullámos kávézó történetével is megismerkedhettünk.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.
A tanyára született, majd hentesnek tanuló színművész útját végigkísérik az ételekhez köthető történetek a répaföldtől a színházbüfék világán át a viszáki Kaszás Attila Pajta Színház kemencéjéig.
A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel – ez lehet Koch Csaba titka, aki huszonöt éve talpalatnyi földről indult, és mára otthona, a hajós–bajai borvidék mellett Villányban és Szekszárdon is megvetette a lábát.
Mit szólnának hozzá, ha valaki megterítene a szomszéd sírhanton, a fejfára hurkát akasztana?
Tóth András azt tűzte ki célul, hogy a bogdányi dinka nevű szőlőfajtát feltámasztja.
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Étteremben nem kapni gőzgombócot, csak házaknál készítik, pedig buszos kirándulásokat lehetne szervezni pusztán arra, hogy megkóstoljuk ezt a baranyai finomságot.
Minden fantázianév mögött egy családi történet húzódik meg a kadarkájáról híres Eszterbauer-pince címkéin. A borászcsaládot a szekszárdi paraszt-polgári kultúráról, a legösszetartóbb borvidék sikeréről és a bikavér feltámadásáról kérdeztük.
Emberemlékezet óta – de mióta átkeltek a Vereckei-hágón, azóta bizonyosan – a magyarok számtalan néppel éltek együtt ezen a tájon. Találkoztak itt lakókkal, betelepülőkkel, átmenőkkel, vándorlókkal, mikor hogy fújta-sodorta a történelem szele errefelé az embereket.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
"A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem." Sümegi Noémi riportja.
Mohácstól délre, egészen a Dráva dunai torkolatáig tart a drávaszögi népi kultúra, a sokácok, horvátok, magyarok, svábok és szerbek évszázados együttélése sajátos közös konyhát hozott létre. Az éttermek, csárdák büszkén kínálják a helyi specialitásokat, amelyekhez mindig akad bor valamelyik szomszédos pincéből. Mi most 12 olyan helyet ajánlunk, ahová érdemes betérni.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
A Duna borrégió nem olyan patinás, mint Eger vagy Villány, ugyanakkor ez Magyarország legnagyobb bortermelő vidéke, ahol a forró homoktalaj friss és üdén száraz borokat terem. Az alföldi borokról beszélget vendégeivel a műsorvezető Kovács “Kokó” István a Borvacsora asztala mellett, az M1 műsorán.
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz. A mohácsi sokácok busójárásával egy időben busók tűnnek fel a horvát-baranyai sokác falvakban is, cserépedényben fő a bab, szabad tűz lángja fölé teszik a halászlével teli bográcsot, majd ugyanennek lángja mellett füstölődik édessé a csíptetős ponty.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Kenyérsütő, borospince, sörfőzde, étterem és újhullámos kávézó történetével is megismerkedhettünk.
Mit szólnának hozzá, ha valaki megterítene a szomszéd sírhanton, a fejfára hurkát akasztana?
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Étteremben nem kapni gőzgombócot, csak házaknál készítik, pedig buszos kirándulásokat lehetne szervezni pusztán arra, hogy megkóstoljuk ezt a baranyai finomságot.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
"A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem." Sümegi Noémi riportja.
Mohácstól délre, egészen a Dráva dunai torkolatáig tart a drávaszögi népi kultúra, a sokácok, horvátok, magyarok, svábok és szerbek évszázados együttélése sajátos közös konyhát hozott létre. Az éttermek, csárdák büszkén kínálják a helyi specialitásokat, amelyekhez mindig akad bor valamelyik szomszédos pincéből. Mi most 12 olyan helyet ajánlunk, ahová érdemes betérni.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
A Duna borrégió nem olyan patinás, mint Eger vagy Villány, ugyanakkor ez Magyarország legnagyobb bortermelő vidéke, ahol a forró homoktalaj friss és üdén száraz borokat terem. Az alföldi borokról beszélget vendégeivel a műsorvezető Kovács “Kokó” István a Borvacsora asztala mellett, az M1 műsorán.
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz. A mohácsi sokácok busójárásával egy időben busók tűnnek fel a horvát-baranyai sokác falvakban is, cserépedényben fő a bab, szabad tűz lángja fölé teszik a halászlével teli bográcsot, majd ugyanennek lángja mellett füstölődik édessé a csíptetős ponty.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Vashegyen jártunk, az osztrák határon, egy emelettel a hordóban érlelődő kékfrankosok fölött.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.
A tanyára született, majd hentesnek tanuló színművész útját végigkísérik az ételekhez köthető történetek a répaföldtől a színházbüfék világán át a viszáki Kaszás Attila Pajta Színház kemencéjéig.
A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel – ez lehet Koch Csaba titka, aki huszonöt éve talpalatnyi földről indult, és mára otthona, a hajós–bajai borvidék mellett Villányban és Szekszárdon is megvetette a lábát.
Tóth András azt tűzte ki célul, hogy a bogdányi dinka nevű szőlőfajtát feltámasztja.
Minden fantázianév mögött egy családi történet húzódik meg a kadarkájáról híres Eszterbauer-pince címkéin. A borászcsaládot a szekszárdi paraszt-polgári kultúráról, a legösszetartóbb borvidék sikeréről és a bikavér feltámadásáról kérdeztük.
Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.