Isteni harmónia: szerzetes és szakács
Jeong Kwana szakácsművészete.
Január 10-én temetik a legendás vendéglátóst, aki 80 éves korában hunyt el.
„Nekem nyáron elég egy keszeg, kovászos uborkával és kisfröccsel”
Minden hazai szakácskönyvszerző Lajos Mari köpönyegéből bújt elő.
Magasan van a mérce, de ha nekifutok, talán még megugorhatom. Meg akarom ugrani.
Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus a generációkon átívelő étkezési szokásokról.
91 éves korában elhunyt Sylvia Weinstock, a világ egyik legismertebb tortatervezője.
A St. Andrea Szőlőbirtok főborászával, Lőrincz Györggyel beszélgettünk a mélységekről és magaslatokról.
Melyik a világ legrégebbi, ma is működő sörfőzdéje? A választ Bajorországban találjuk meg.
A gyerekeknek a Mikulásról egy pocakos, idős, nagyszakállú, jóságos bácsi jut az eszükbe.
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
A rablógyilkosok csak nyárson és roston sült húsokat készítettek jól, azt is csak egészen angolosan.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
Professor emeritus, tanszékvezető, tudós ember, aki legszívesebben sportoló lett volna. A család története egész életében izgatta, tizenöt mezőgazdasági könyv társszerzője, számos írása jelent meg külföldi lapokban.
A nagymama és a mama főztjéről, az imádott tökfőzelékről, a kenyér iránti rajongásról és a gyerekkori zsiványságokról mesél Wolf András, a Salon étterem séfje. De hogyan került túrós palacsinta a Salon étlapjára?
Mindössze 25 éves, tehetséges, éppen csak elindult a saját, önálló kulináris útján, de New York máris felfigyelt rá. Gyerekkorában magyar nagymamája ételein nőtt fel, később Láng György szakácskönyve vált a bibliájává. Érzi és tudja, hogyan lehet a világ kulináris fővárosában vonzóvá tenni a magyar konyhát.
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
Karinthy paródiája óta köztudott, hogy Babits Mihály még születése előtt rávette édesanyját, utazzon Szekszárdra, csak hogy versének első sorában kijöjjön az alliteráció („Szekszárdon születtem, / színésznőt szerettem”). A rossz nyelvek szerint Jean Anthelme Brillat, francia gasztrofilozófus is csak azért vette fel nagynénje nevét (Savarin), hogy róla nevezhessék el azt a bizonyos süteményt, amelyet a franciák részeges kalácsnak hívnak.
Rettegett, azaz IV. Iván nem volt jó fej. Ahogy elhatalmasodott rajta a paranoia, úgy fokozta szörnyűségeit – az orosz cárnak most egy magyar sör állít emléket. Ez is szörnyű volna?
Alig két hónapja perzsa cukrászda nyílt Budapesten, ami találó egyszerűséggel az Iran nevet viseli. A Nagy Diófa utca 32-ben található aprócska üzlet a hét minden napján reggel 8 órától legalább este 10-ig van nyitva, de pénteken és szombaton éjjel kettőig, a többi napon pedig este 11-ig. Ennek köszönhető, hogy taktikai hibázom.
A képen Clara Ward, michigani acélkirály lánya, a belga Caraman-Chimay herceg korábbi felesége látható. Most éppen Rigó Jánosné, amint férfiszívekre tapos. De szerepel különböző képeslapokon marokszedő lányként, csábító Vénusz-pózban is.
1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.
A gomba furcsa egy élőlény, se hús, se hal, se növény, de bárminek is tekintsük, a jóféle, ízletes gombafejeket szívesen látjuk a tányérunkon. Kezdődik a gombaszezon!
Fiának átadta Michelin-csillagos éttermét. 2016-ban a világ legjobb séfje, ezután pedig életműdíjat kapott.
Rendkívül finom és lehetetlen lemásolni – ez a su filindeu, vagyis isten fonala. Egy tészta, amelyet ezernyi hajszálvékony szálból készítenek Szardínia egy eldugott hegyi városkájában: a titkot ismerő néhány asszony a különleges tésztát bárkinek elkészíti, aki hajlandó egy 30 kilométeres éjszakai gyalogtúrára.
Alig húsz éve, hogy családja a kispesti esztergályosüzemből megérkezett a világ legjobb borvidékére.
„Régi vágyam – írja könyvében Alexandre Dumas –, hogy munkásságomat egy olyan művel koronázzam meg, amely nemcsak az olvasónak szerez örömet és szórakozást, hanem – munka közben – nekem is. És mi lehetne kellemesebb, mint evésről-ivásról írni, közben anekdotázni. Ez a könyv lesz öregkorom vánkosa.”
Nyolcvannyolc évesen szombaton Párizsban elhunyt Christian Millau újságíró és gasztrokritikus, a híres étteremkalauz, a Gault&Millau társalapítója, a francia reformkonyha, a nouvelle cuisine atyja.
Hiába divatos a mangalica, nehezen talál utat a családok asztalára. Ezen változtatna Dunszt Zsolt és Rose András. A Dunst & Rose név mögött sokan külföldi márkát sejtenek, pedig termékeik egy csongrádi tanyáról kerülnek brit és spanyol luxusáruházak, francia hússzaküzletek polcaira.
Kilógott a sorból. Reneszánsz, rebellis és rafinált asszony volt. Mindenhol jelen lévő és megkerülhetetlen. Még a konyhában is. Ő volt a "Helikon anyósa", gróf Bánffy Miklós szerelme, az első magyar nő, aki repülőre szállt....
Alig fogyaszt alkoholt, mégis az egyik legelismertebb egri borász, aki szerint az a bor, amelyért imádkoznak, megszentelődik. Lőrincz György 2009-ben az Év Bortermelője volt. Most egy legenda újjászületésénél bábáskodik. Szerinte egy mai bikavérnek már nem kell annyira bikásnak lennie.
Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.
Keddre virradó éjjel, 51 éves korában, hosszú betegség után meghalt Burger Barna fotográfus, a Magyar Konyha állandó fotósa. Nyáron még a megváltozott életükről, a barátokról, a terveiről beszélt.
A gasztrotörténet legnagyobb tréfája. Szőlővel és Grand Marnier-vel készült vadkacsa narancsos szószban. Henri Monier, a párizsi vicclap, a Canard enchaîné (Leláncolt kacsa) rajzolója találta ki az 1950-es évek vége felé, amikor egy televíziós adásban egy nagyképű gasztrokritikus azzal bosszantotta, hogy minden francia ételt ismer. „Hát bouribout-t evett-e már?” – kérdezte Monier. „Hogyne, csodálatos régi fogás – érkezett a válasz –, de mostanában nem készítik, túl bonyolult.” „Az eszed tokja –
Aki a lakásába téved, azt megeteti. A látogató kap levest, főételt, desszertnek pedig egy üveg lekvárt. A tabáni bérház is olyan, mint egy falu, jönnek-mennek a süteményestányérok.
Kétfajta étteremkritikus létezik. Az egyik a sebész óvatosságával nyúl a témához és a betegen szikével ejt sebet. A másik meglóbálja a hentesbárdot. Van azonban a kritikának egy harmadik fajtája is, amelyről ritkán ejtünk szót. Ez a food karikatúra. Ahol nincs idő, nincs tér, sokszor szöveg nélkül kell kifejezni véleményünket. Ha van az éttermi fekete humornak királya, akkor Claude Serre az.
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
Amikor Hegymagason a Szászi pincészet teraszáról körbenézek, Tündérországot látom Szigliget, Tördemic és Badacsony tanúhegyeivel. Úgy, ahogy Eötvös Károly megírta.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Ezen a néven nyílt nemrég étterem Budán. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.
Ha azt gondoljuk, hogy ételt csupán étteremkritikus tud értékelni, tévedünk. Van a kritikának egy másik fajtája is: a food karikatúra. Ahol nincs idő, nincs tér, sokszor szöveg nélkül kell kifejezni véleményünket. Ha van az éttermi fekete humornak királya, akkor Claude Serre az.
Óraműpontossággal készíti borait a Balaton-felvidék egyik vezető pincészete, a Csobánc festői lejtőin elterülő Villa Tolnay. Philipp Oser alapító, tulajdonos és főborász szerint a Balaton-felvidéken is lehet olyan jó bort készíteni, mint kedvenc borvidékén, Burgundiában, és az olaszrizlingre szép nemzetközi pályafutás várhat.
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
„A kenyér az egyik legszebb magyar szó –mondja Végh Antal – a jelentése a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk.” Nyelvünk tükrözi e teljességet.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Harminc évig élt külföldön. Szinte mindenütt megfordult, ahol operaház működik. A houstoni Ritz hotel séfje, Todd Rogers egy süteményt nevezett el róla. Mit jelent Marton Évának a karácsony? A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas opera-énekesnővel beszélgettünk.
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral! - még ma is fújjuk az egykori reklámverset. A Váncza József által összeállított és illusztrált süteményes könyv mesébe illő módon új életre kelt.
Hol dobog Tokaj szíve? Sokan azt hiszik, a pincékben. Zwack Izabella szerint a Szent Tamás-hegyen, Mád fölött. Zwack Péter küldetése az volt: szerezze vissza a családi vállalatot. Izabella előtt új cél lebeg: világmárkát szeretne faragni Tokajból.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
A Bárány család száz éve foglalkozik baromfitenyésztéssel. A Master Good Kft. ügyvezető igazgatója, ifj. Bárány László nemrég vette át az Év Fiatal Menedzsere 2012. címet. A kisvárdai cég azóta az Aranyszalag minőségi tanúsítványt is megkapta. Interjú ifj. Bárány Lászlóval.
Szentesi József ötvenévesen döntött úgy, hogy borász lesz. Tizenöt évvel később pedig megkapta a Borászok borásza kitüntető címet. Nagy utat járt be, sajátos utat, és ma már nemcsak arról híres, hogy régi, elfeledett hazai szőlőfajtákkal kísérletezik, hanem arról is, hogy kiváló pezsgőket gyárt. Merthogy a pezsgőkészítő is borász.
Nemzedékek nőttek fel a szakácskönyvein - aki "a Horváth Ilonából" tanult főzni, az is. És ez csak egy a számtalan titok közül, ami övezi. Jó házból való úrilány, világcsavargó kalandornő, szegénységet és gazdagságot is stílusosan megélő írófeleség, a hazai gasztronómia nagyasszonya, a Magyar Konyha legendás főszerkesztője: F. Nagy Angéla.
Hét Michelin-csillagos séf: San Sebastiánban egy háromcsillagos, Barcelonában egy kétcsillagos, Sevillában és Tenerifén pedig egy-egy egycsillagos étterme van. Szerzői konyha klasszikus baszk alapokon. Martín Berasategui a spanyol gasztronómia kultikus figurája.
2012-ben nyerte el a Borászok Borásza díjat. Györgykovács Imre és felesége egyetlen hektáron művelik a szőlőt a Somló-hegy lábánál. Ma már sok kézműves bor kapható, de az ő boruk maguk a magyar borászok véleménye szerint is kiemelkedik.
"Manapság egy málé, avagy puliszka elkészítése, így hangzana: végy fél liter vizet, egy kiskanál sóval forrald fel, tégy bele húsz deka kukoricadarát. Öt percig főzd fedő alatt, majd többször megkeverve főzd még tíz percig és kész. Erre édesanyám, kis korunkban legyintett és azt mondta, városi málé."
Január 10-én temetik a legendás vendéglátóst, aki 80 éves korában hunyt el.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Rendkívül finom és lehetetlen lemásolni – ez a su filindeu, vagyis isten fonala. Egy tészta, amelyet ezernyi hajszálvékony szálból készítenek Szardínia egy eldugott hegyi városkájában: a titkot ismerő néhány asszony a különleges tésztát bárkinek elkészíti, aki hajlandó egy 30 kilométeres éjszakai gyalogtúrára.
„Régi vágyam – írja könyvében Alexandre Dumas –, hogy munkásságomat egy olyan művel koronázzam meg, amely nemcsak az olvasónak szerez örömet és szórakozást, hanem – munka közben – nekem is. És mi lehetne kellemesebb, mint evésről-ivásról írni, közben anekdotázni. Ez a könyv lesz öregkorom vánkosa.”
Nyolcvannyolc évesen szombaton Párizsban elhunyt Christian Millau újságíró és gasztrokritikus, a híres étteremkalauz, a Gault&Millau társalapítója, a francia reformkonyha, a nouvelle cuisine atyja.
A gasztrotörténet legnagyobb tréfája. Szőlővel és Grand Marnier-vel készült vadkacsa narancsos szószban. Henri Monier, a párizsi vicclap, a Canard enchaîné (Leláncolt kacsa) rajzolója találta ki az 1950-es évek vége felé, amikor egy televíziós adásban egy nagyképű gasztrokritikus azzal bosszantotta, hogy minden francia ételt ismer. „Hát bouribout-t evett-e már?” – kérdezte Monier. „Hogyne, csodálatos régi fogás – érkezett a válasz –, de mostanában nem készítik, túl bonyolult.” „Az eszed tokja –
„Nekem nyáron elég egy keszeg, kovászos uborkával és kisfröccsel”
Magasan van a mérce, de ha nekifutok, talán még megugorhatom. Meg akarom ugrani.
91 éves korában elhunyt Sylvia Weinstock, a világ egyik legismertebb tortatervezője.
Melyik a világ legrégebbi, ma is működő sörfőzdéje? A választ Bajorországban találjuk meg.
A gyerekeknek a Mikulásról egy pocakos, idős, nagyszakállú, jóságos bácsi jut az eszükbe.
Vitamin pótlására előtérbe kerülnek a távoli tájakon termett gyümölcsök. A hétköznapi élelemmé vált citrusfélék vagy a banán mellett egyre inkább elérhetők más déligyümölcsök is, ráadásul a sokszor szép, de ízetlen táldíszek mellett egyre többször találkozunk nem csak a szemet gyönyörködtető áruval is: például édes, sárga húsú mangóhoz is hozzájuthatunk.
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
Karinthy paródiája óta köztudott, hogy Babits Mihály még születése előtt rávette édesanyját, utazzon Szekszárdra, csak hogy versének első sorában kijöjjön az alliteráció („Szekszárdon születtem, / színésznőt szerettem”). A rossz nyelvek szerint Jean Anthelme Brillat, francia gasztrofilozófus is csak azért vette fel nagynénje nevét (Savarin), hogy róla nevezhessék el azt a bizonyos süteményt, amelyet a franciák részeges kalácsnak hívnak.
Rettegett, azaz IV. Iván nem volt jó fej. Ahogy elhatalmasodott rajta a paranoia, úgy fokozta szörnyűségeit – az orosz cárnak most egy magyar sör állít emléket. Ez is szörnyű volna?
Alig két hónapja perzsa cukrászda nyílt Budapesten, ami találó egyszerűséggel az Iran nevet viseli. A Nagy Diófa utca 32-ben található aprócska üzlet a hét minden napján reggel 8 órától legalább este 10-ig van nyitva, de pénteken és szombaton éjjel kettőig, a többi napon pedig este 11-ig. Ennek köszönhető, hogy taktikai hibázom.
A képen Clara Ward, michigani acélkirály lánya, a belga Caraman-Chimay herceg korábbi felesége látható. Most éppen Rigó Jánosné, amint férfiszívekre tapos. De szerepel különböző képeslapokon marokszedő lányként, csábító Vénusz-pózban is.
A gomba furcsa egy élőlény, se hús, se hal, se növény, de bárminek is tekintsük, a jóféle, ízletes gombafejeket szívesen látjuk a tányérunkon. Kezdődik a gombaszezon!
Hiába divatos a mangalica, nehezen talál utat a családok asztalára. Ezen változtatna Dunszt Zsolt és Rose András. A Dunst & Rose név mögött sokan külföldi márkát sejtenek, pedig termékeik egy csongrádi tanyáról kerülnek brit és spanyol luxusáruházak, francia hússzaküzletek polcaira.
Kilógott a sorból. Reneszánsz, rebellis és rafinált asszony volt. Mindenhol jelen lévő és megkerülhetetlen. Még a konyhában is. Ő volt a "Helikon anyósa", gróf Bánffy Miklós szerelme, az első magyar nő, aki repülőre szállt....
Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.
Keddre virradó éjjel, 51 éves korában, hosszú betegség után meghalt Burger Barna fotográfus, a Magyar Konyha állandó fotósa. Nyáron még a megváltozott életükről, a barátokról, a terveiről beszélt.
Kétfajta étteremkritikus létezik. Az egyik a sebész óvatosságával nyúl a témához és a betegen szikével ejt sebet. A másik meglóbálja a hentesbárdot. Van azonban a kritikának egy harmadik fajtája is, amelyről ritkán ejtünk szót. Ez a food karikatúra. Ahol nincs idő, nincs tér, sokszor szöveg nélkül kell kifejezni véleményünket. Ha van az éttermi fekete humornak királya, akkor Claude Serre az.
Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Ezen a néven nyílt nemrég étterem Budán. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
„A kenyér az egyik legszebb magyar szó –mondja Végh Antal – a jelentése a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk.” Nyelvünk tükrözi e teljességet.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral! - még ma is fújjuk az egykori reklámverset. A Váncza József által összeállított és illusztrált süteményes könyv mesébe illő módon új életre kelt.
A Bárány család száz éve foglalkozik baromfitenyésztéssel. A Master Good Kft. ügyvezető igazgatója, ifj. Bárány László nemrég vette át az Év Fiatal Menedzsere 2012. címet. A kisvárdai cég azóta az Aranyszalag minőségi tanúsítványt is megkapta. Interjú ifj. Bárány Lászlóval.
Szentesi József ötvenévesen döntött úgy, hogy borász lesz. Tizenöt évvel később pedig megkapta a Borászok borásza kitüntető címet. Nagy utat járt be, sajátos utat, és ma már nemcsak arról híres, hogy régi, elfeledett hazai szőlőfajtákkal kísérletezik, hanem arról is, hogy kiváló pezsgőket gyárt. Merthogy a pezsgőkészítő is borász.
2012-ben nyerte el a Borászok Borásza díjat. Györgykovács Imre és felesége egyetlen hektáron művelik a szőlőt a Somló-hegy lábánál. Ma már sok kézműves bor kapható, de az ő boruk maguk a magyar borászok véleménye szerint is kiemelkedik.
"Manapság egy málé, avagy puliszka elkészítése, így hangzana: végy fél liter vizet, egy kiskanál sóval forrald fel, tégy bele húsz deka kukoricadarát. Öt percig főzd fedő alatt, majd többször megkeverve főzd még tíz percig és kész. Erre édesanyám, kis korunkban legyintett és azt mondta, városi málé."
Minden hazai szakácskönyvszerző Lajos Mari köpönyegéből bújt elő.
Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus a generációkon átívelő étkezési szokásokról.
A St. Andrea Szőlőbirtok főborászával, Lőrincz Györggyel beszélgettünk a mélységekről és magaslatokról.
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
A rablógyilkosok csak nyárson és roston sült húsokat készítettek jól, azt is csak egészen angolosan.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
Professor emeritus, tanszékvezető, tudós ember, aki legszívesebben sportoló lett volna. A család története egész életében izgatta, tizenöt mezőgazdasági könyv társszerzője, számos írása jelent meg külföldi lapokban.
A nagymama és a mama főztjéről, az imádott tökfőzelékről, a kenyér iránti rajongásról és a gyerekkori zsiványságokról mesél Wolf András, a Salon étterem séfje. De hogyan került túrós palacsinta a Salon étlapjára?
Mindössze 25 éves, tehetséges, éppen csak elindult a saját, önálló kulináris útján, de New York máris felfigyelt rá. Gyerekkorában magyar nagymamája ételein nőtt fel, később Láng György szakácskönyve vált a bibliájává. Érzi és tudja, hogyan lehet a világ kulináris fővárosában vonzóvá tenni a magyar konyhát.
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.
Fiának átadta Michelin-csillagos éttermét. 2016-ban a világ legjobb séfje, ezután pedig életműdíjat kapott.
Alig húsz éve, hogy családja a kispesti esztergályosüzemből megérkezett a világ legjobb borvidékére.
Alig fogyaszt alkoholt, mégis az egyik legelismertebb egri borász, aki szerint az a bor, amelyért imádkoznak, megszentelődik. Lőrincz György 2009-ben az Év Bortermelője volt. Most egy legenda újjászületésénél bábáskodik. Szerinte egy mai bikavérnek már nem kell annyira bikásnak lennie.
Aki a lakásába téved, azt megeteti. A látogató kap levest, főételt, desszertnek pedig egy üveg lekvárt. A tabáni bérház is olyan, mint egy falu, jönnek-mennek a süteményestányérok.
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
Amikor Hegymagason a Szászi pincészet teraszáról körbenézek, Tündérországot látom Szigliget, Tördemic és Badacsony tanúhegyeivel. Úgy, ahogy Eötvös Károly megírta.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
Óraműpontossággal készíti borait a Balaton-felvidék egyik vezető pincészete, a Csobánc festői lejtőin elterülő Villa Tolnay. Philipp Oser alapító, tulajdonos és főborász szerint a Balaton-felvidéken is lehet olyan jó bort készíteni, mint kedvenc borvidékén, Burgundiában, és az olaszrizlingre szép nemzetközi pályafutás várhat.
Harminc évig élt külföldön. Szinte mindenütt megfordult, ahol operaház működik. A houstoni Ritz hotel séfje, Todd Rogers egy süteményt nevezett el róla. Mit jelent Marton Évának a karácsony? A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas opera-énekesnővel beszélgettünk.
Hol dobog Tokaj szíve? Sokan azt hiszik, a pincékben. Zwack Izabella szerint a Szent Tamás-hegyen, Mád fölött. Zwack Péter küldetése az volt: szerezze vissza a családi vállalatot. Izabella előtt új cél lebeg: világmárkát szeretne faragni Tokajból.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Nemzedékek nőttek fel a szakácskönyvein - aki "a Horváth Ilonából" tanult főzni, az is. És ez csak egy a számtalan titok közül, ami övezi. Jó házból való úrilány, világcsavargó kalandornő, szegénységet és gazdagságot is stílusosan megélő írófeleség, a hazai gasztronómia nagyasszonya, a Magyar Konyha legendás főszerkesztője: F. Nagy Angéla.
Hét Michelin-csillagos séf: San Sebastiánban egy háromcsillagos, Barcelonában egy kétcsillagos, Sevillában és Tenerifén pedig egy-egy egycsillagos étterme van. Szerzői konyha klasszikus baszk alapokon. Martín Berasategui a spanyol gasztronómia kultikus figurája.