Keresés "húsfogyasztás"

A jövő séfjei

A 80. OMÉK-on vidéki szakiskolák szakácstanulói mutathatták be tudásukat a zsűrinek.

Van-e kiút az ökológiai válságból?

A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.

A vese védelmében

A vese fontos szervünk, amely a szűrést és kiválasztást felügyeli, de hiába van belőle kettő, ha nem működnek megfelelően. Az alábbiakban mankót adunk a kímélő vesediétához, amely csökkentett sótartalommal és fehérjeszegény étrenddel jár.

Ne maradjon le a sertéshús az ünnepi asztalról sem!

A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.

Hol vásárolhatunk jó halat?

A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.

Húspánik

Azt, hogy az iparilag pácolt húskészítmények 95 százaléka rákkeltő lehet, negyedszázada többen is megírták. 1992-ben jelent meg például Kölnben az Iß und stirb (Egyél és dögölj meg!) című kötet, amely kimutatja, hogyan alakul át a bélrendszerben és a gyomorban a tartósításhoz használt kálium-nitrát nitritté, illetve nitrózaminná.

Szőke izomkolosszus. A Blonde D’Aquitaine marha

A Magyarországon élő húsmarhák közül ez a testileg legnagyobb, ezen van a legtöbb hús, és nem mellesleg az állat szép és mutatós is. Mi, magyarok úgy hívjuk, szőke marha, a világ pedig úgy ismeri: Blonde D’Aquitaine. Idilli környezetben élnek, jól ismerik a magyar legelőket. A magyar gasztronómia viszont mostohán bánik a jószág húsával: szinte ismeretlen a hazai étlapok világában, miközben fenséges és porhanyós.

Disznóvariációk

A sertésnek szinte minden részét hasznosítjuk. A feldolgozás egyidejűleg tartósítást (főzés, sózás, pácolás, füstölés) is jelent. Felhasználhatóságuk szerint a sertéshúsokat a szelethúsok, pecsenyehúsok és kocsonyahúsok csoportjára osztjuk.

Vad és combos évek

Míg hazánkban mindössze 40 dekagramm az egy főre eső vadhúsfogyasztás, addig Nyugat-Európában ennek a többszöröse. Hol vegyünk vadhúst, és mire figyeljünk a vásárlás során?

A jövő séfjei

A 80. OMÉK-on vidéki szakiskolák szakácstanulói mutathatták be tudásukat a zsűrinek.

Húspánik

Azt, hogy az iparilag pácolt húskészítmények 95 százaléka rákkeltő lehet, negyedszázada többen is megírták. 1992-ben jelent meg például Kölnben az Iß und stirb (Egyél és dögölj meg!) című kötet, amely kimutatja, hogyan alakul át a bélrendszerben és a gyomorban a tartósításhoz használt kálium-nitrát nitritté, illetve nitrózaminná.

Van-e kiút az ökológiai válságból?

A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.

Ne maradjon le a sertéshús az ünnepi asztalról sem!

A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.

Hol vásárolhatunk jó halat?

A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.

Szőke izomkolosszus. A Blonde D’Aquitaine marha

A Magyarországon élő húsmarhák közül ez a testileg legnagyobb, ezen van a legtöbb hús, és nem mellesleg az állat szép és mutatós is. Mi, magyarok úgy hívjuk, szőke marha, a világ pedig úgy ismeri: Blonde D’Aquitaine. Idilli környezetben élnek, jól ismerik a magyar legelőket. A magyar gasztronómia viszont mostohán bánik a jószág húsával: szinte ismeretlen a hazai étlapok világában, miközben fenséges és porhanyós.

Disznóvariációk

A sertésnek szinte minden részét hasznosítjuk. A feldolgozás egyidejűleg tartósítást (főzés, sózás, pácolás, füstölés) is jelent. Felhasználhatóságuk szerint a sertéshúsokat a szelethúsok, pecsenyehúsok és kocsonyahúsok csoportjára osztjuk.

Vad és combos évek

Míg hazánkban mindössze 40 dekagramm az egy főre eső vadhúsfogyasztás, addig Nyugat-Európában ennek a többszöröse. Hol vegyünk vadhúst, és mire figyeljünk a vásárlás során?

A vese védelmében

A vese fontos szervünk, amely a szűrést és kiválasztást felügyeli, de hiába van belőle kettő, ha nem működnek megfelelően. Az alábbiakban mankót adunk a kímélő vesediétához, amely csökkentett sótartalommal és fehérjeszegény étrenddel jár.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem